Nehezítik a budai kitörés objektív megítélését
Az 1945. február 11-én a budai Várból kitörő mintegy 18 ezer német és magyar katona emlékét egyelőre az aktuális politikai érdekekhez fűződő szélsőséges értékelések kísérik, máig hiányzik az események, és az abban résztvevők objektív megítéléséhez szükséges történelmi távlat - mondta Mihályi Balázs történész a kitörés 71. évfordulója alkalmából csütörtökön az MTI érdeklődésére.
2016. február 11. 17:49

A kitörés előzménye, hogy 1944 decemberében nyugat felől, a Dunántúlon is bezárult a főváros körül az ostromgyűrű. A katonai vezetés szorgalmazta a kitörést, és erre kezdetben még talán lehetett volna reális esély, ám Hitler Budapestet még a bekerítés előtt "erőddé" nyilvánította, melyet az utolsó töltényig, katonáig védeni kell. Három német felmentő akció is indult nyugat felől, de sikertelenek maradtak - mondta a szakember.

A budapesti katonai erők vezetése az utolsó pillanatban mégis elszánta magát a kitörésre, ami február 11-én az esti órákban indult meg a Várból. A Bécsi kapu téren gyülekező első hullám a Széll Kálmán tér - Szilágyi Erzsébet fasor útvonalon próbált Budakeszi felé kitörni. Az első szovjet vonalakon még óriási veszteségek árán túljutottak, de Budagyöngyénél elakadtak a német és magyar egységek.

A kitörés két mellékiránya valamivel sikeresebb volt. A Hármashatárhegy és a Kissvábhegy felé indulók közül voltak, akik eljutottak a német vonalakig - mondta Mihályi Balázs.

A kitörésnek körülbelül 10-18 ezer katonai áldozata lehetett, a szovjet források alacsonyabb, a magyar szakirodalom magasabb számokat tartalmaz. Összesen 700-800 katona jutott el a német vonalakig.

Az SS katonák szovjet csapatok előtt többnyire nem tették le a fegyvert, mert ez sok esetben azonnali kivégzést jelentett azért, amit az SS egységei a Szovjetunió megszállt területein elkövettek. Egy 1944. április 14-i német-magyar kormányközi egyezmény nyomán egyébként a magyar hatóságok által besorozott magyarországi svábok, német nemzetiségűként nyilvántartottak is automatikusan az SS-be kerültek, és osztoztak az SS katonák sorsában - ismertette a szakember.

Ugyanakkor a szovjet hadsereg a magyar katonákkal igyekezett tudatni, hogy más elbánásban lehet részük. Ennek is köszönhető, hogy a honvéd egységek harci kedve a háborúnak ebben a szakaszában már alacsonyabb volt, de még így is sokan tartottak a szovjet fogságtól. Nem alaptalanul, hiszen a hadifogságot például csak a "málenkij robotra" elhurcolt civilek hozzávetőleg 50 százaléka élte túl és térhetett vissza hazájába. Német oldalon harcolt még két önkéntes magyar egység, az egyetemi és a Vannay László vezette zászlóalj, mindkettő a végsőkig harcolt. Nincsenek pontos adatok a kitörés magyar katonai áldozatairól. A kitörésben a magyarok részéről mintegy 2000 magyar katona és 2500 nyilas és civil vehetett részt - mondta a történész.

Könnyen lehet, hogy az ostrom során szembekerültek egymással a szovjet irányítás alatt éppen a budai Vár körül, illetve a Gellérthegy térségében harcoló Budai Önkéntes Ezred katonái és a német oldalon harcoló magyar egységek - fűzte hozzá.

Budapest ostromának a kitörésig a védők oldalán valamivel több mint 30 ezres vesztesége lehetett, a szovjetek oldalon ennek jóval több mint a kétszerese, az ostrom civil áldozatainak száma viszont nem sokkal maradt el a védőkétől, mintegy 25-30 ezer lehetett.

Mihályi Balázs véleménye szerint a budapesti ostrom egyértelmű hősei azok a civilek, akik önfeláldozó módon a harcok közben is megpróbálták segíteni a polgári lakosság túlélését, ellátását, elsősorban orvosok, mentők, ápolók, de idesorolhatók a pékek, vagy akik az ivóvizet szállították az óvóhelyekre, és mindazok akik saját életük kockáztatásával is mentették, bújtatták a zsidókat, katonaszökevényeket.

A civil áldozatokról körülbelül egy évtizede emlékeznek meg a Farkasréti temetőben. Az elesett szovjet katonáknak három emlékműve is volt a fővárosban, a Szabadság téren, a Gellért téren és a Vérmezőn, melyek közül már csak a Szabadság téri létezik. Budaörsön van egy német katonai temető, melyet azonban Mihályi Balázs szerint a kitörés évfordulóján zárva tartanak.

A Budapest ostromában és a kitöréskor elesett magyar katonák többségének még ma sem ismert a végső nyughelye. A budai hegyekben bizonyára több jeltelen tömegsír is lehet. Az úgynevezett Budai Kitörési Túra néhány egyéni sírhoz kapcsolódik - tette hozzá a szakember.

Mihályi Balázs szerint a 71 éve történtek megítélését a széles nyilvánosságban alapvetően a napi politikai érdekek, értelmezések uralják, több időnek kell eltelnie ahhoz, hogy egyáltalán lehetőség nyíljon egy objektív értékelés kialakítására. Ehhez azonban még további történelmi kutatások is szükségesek.

Mihályi Balázsnak több könyve jelent meg Magyarország második világháborús történelméről, így többek között Az Árpád-vonal története 1939-1944, a Budapest ostromkalauz 1944-1945, a Dél-Buda ostroma 1944-1945.

MTI
megmondó
A bátorság vonzó erény, ki ne szeretne a bátrak színében tündökölni. Van azonban a bátorságnak több fokozata, az egyik a vakmerőség, és van egy következő is.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI