Már régóta formálódik a kényszerkvóták terve
A jövő heti uniós csúcson az lesz a tét, hogy rá tud-e kényszeríteni az EU egy újabb kötelező betelepítési kvótát a tagállamaira.
2016. február 12. 15:09

Az Alapjogokért Központ már korábban is felhívta a figyelmet arra, hogy a „hajlandók koalíciójaként” emlegetett nyugat-európai országok továbbra sem tettek le arról a tervről, hogy az első, sikertelen kvótakísérlet után újabb migránsokat kényszerítsenek rá az európai országokra, ezúttal közvetlenül Törökországból. Bár az áttelepítési terv az illegális migrációt legális mederbe terelné, a kontinens demográfiai válságára alapelvi szinten továbbra is az emberimporton alapuló multikulturalizmust kínálná válaszként – a hagyományos családpolitika segítése és a gyermekvállalás ösztönzése helyett.

A héten kiszivárgott jegyzőkönyv, amely Jean-Claude Juncker, Donald Tusk és Recep Tayyip Erdogan tavaly szeptemberi megbeszélésébe enged bepillantást, egyértelműen tanúsítja, hogy a török kvóták ötlete már akkor is terítéken volt. A 2015 november végén megkötött EUTörökország megállapodásba végül – a tagállamok ellenállása miatt – nem került be az újabb kényszerbetelepítésről szóló rendelkezés, azonban a Bizottság elnöke és Angela Merkel nem tettek le a terv megvalósításáról.

A kiszivárgott dokumentumból az is kiderül, hogy Frans Timmermans, a Bizottság holland alelnöke a hivatalos kommunikációval szemben nem azért utazott Ankarába idén január elején, hogy a novemberi megállapodás betartását ellenőrizze, hanem hogy az újabb kvótákról egyeztessen a török partnerrel. Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy a törökországi migránsok kötelező elosztásáról szóló javaslatot éppen a holland soros elnökség dolgozta ki és terjeszti majd a tagállamok vezetői elé jövő héten.

Az Alapjogokért Központ régóta hangoztatott véleménye, hogy bár Törökország együttműködése feltétlenül szükséges a migrációs válság kezeléséhez, a partnerségnek semmiképpen sem lehet az az ára, hogy újabb migránsokat telepítsenek be az EU területére. Európának ehelyett elsősorban a határvédelemre kellene koncentrálnia. A határok feletti ellenőrzés visszaszerzése az egyetlen útja, hogy az Unió garantálni tudja állampolgárai szabad mozgáshoz fűződő jogát, ráadásul ezek az intézkedések javítanák a Törökországgal szembeni tárgyalási pozíciót is.

A határok hatékony védelme azonban csak a nulladik lépés a megoldáshoz vezető úton, középtávon meg kell újítani az Európai Unió menekültügyi szabályozását, alapelvi szintig visszabontva a jelenleg alkalmazhatatlan irányelveket. Hosszútávon nem csak az uniós, hanem a nemzetközi rezsim is reformra szorul: ki kell mondani, hogy a Genfi Egyezmény felett eljárt az idő. Az új menekültügyi szabályozásnak kodifikálnia kell az első menedék országának elvét, a non refoulment elve pedig csak ennek figyelembevételével érvényesülhet.

Alapjogokért Központ
megmondó
Dollt már tavaly meneszteni kellett volna, amikor a Zseljeznyicsar ellen ugyancsak nyögvenyelős mérkőzések után kiesett a Fradi.
  • Követendő izraeli példa
    Idegen hatalmak ne béreljenek föl „civileket” belviszály keltésére. Ez érvényes olyan országban, ahol erkélyre mászó Vörös Brigádok keltenek feszültséget.
  • Tu es Petrus - EP emlékére
    Most jönnek a nekrológok, tömött sorokban, hogy pótolhatatlan veszteség, aki a mai magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja volt.
  • A „demokratát” nem ijeszti meg a demokrácia
    „Nem fogja elrettenteni…” E megfogalmazás híven kifejezi, hogy a kisvárosnyira hízott brüsszeli bürokrácia teljesen elbarikádozta magát a valóságtól.
  • Pártváltó politikus a Ligetben
    A demonstrálók jelentős része őszintén, javadalmazás nélkül tiltakozik, hallatja hangját, dulakodik a rendőrökkel. Egyikük-másikuk bedrogozva.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI