Alkotmánybíróság: pénzről szól a „zene”
Ingatlanügy, tulajdoni jogvita. Védett övezet kijelölése szexuális szolgáltatás nyújtására. Társadalombiztosítás. Gondnokság alá helyezés játékfüggőség miatt. Végrendelet érvényessége, - haszonélvezeti jog. Adóügyek. Pénznyerő automaták üzemeltetése. Végrehajtás megszüntetése. Kártérítés megfizetése.
2016. február 13. 09:06

Tucatjával zörgetnek ajtójukon a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Íme.

 

LEGFRISSEBB DÖNTÉSEK

Ingatlanügy, – tulajdoni jogvita

A Kúria Pfv.I.20.724/2013/10. számú részítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó sérelmezi ügyének elhúzódását, szerinte a Kúria iratellenesen foglalt állást, nem vette figyelembe a korábbi eljárási hibákat.

Állítja: a támadott részítélet sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, szükségtelenül és aránytalanul korlátozta tulajdonát, ezért a döntés sérti az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogát is.

 

***

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint az eljárás elhúzódása jelen esetben nem tette a Kúria támadott részítéletét alaptörvény-ellenessé. A testület rámutatott: az eljáró bíróság joga és kötelessége, hogy önálló, saját szakmai meggyőződésén alapuló döntést hozzon, az ügy megítélésében a korábban eljáró bíróságok véleményéhez, illetve döntéséhez nincs kötve.

Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint tartózkodik annak vizsgálatától, hogy a bírósági döntések indokolásában megjelölt bizonyítékok és érvek megalapozottak-e, mint ahogy azt sem vizsgálja, hogy a jogalkalmazó helytállóan értékelte-e az eljárásban beszerzett bizonyítékokat és előadott érveket, vagy a konkrét ügyben a bírói mérlegelés eredményeként megállapított tényállás megalapozott-e. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése és mérlegelése ugyanis az eljárási jogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat.

Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján az ítéleteknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálata során van jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére, azonban nincs hatásköre a bíróságok jogalkalmazásának felülbírálatára, így a bizonyítékok mérlegelésére, a tényállás megállapítására vagy a jogvitát lezáró határozat kizárólag szakjogi tartalmú kritikájára.

Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.20.724/2013/10. számú részítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt az Abtv. 64. § a) pontja alapján visszautasította. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/1247/2014.)

A határozathoz Kiss László, és Salamon László párhuzamos indokolást csatolt.

MKB Bank követelésállományának átruházása

Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 17/A. § (1) bekezdése, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 160. § (1/a) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó alkotmányjogi panaszában előadta: az az ingatlanforgalmazással és ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalatcsoport, amelynek maga is tagja, 2007-től kezdődően 5 milliárd forint értékű hitel keretszerződést kötött a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt.-vel (MKB), melynek keretében a bank 1–2 éves futamidejű szerződésekkel finanszírozta a vállalatcsoport ingatlan-akvizícióit és fejlesztéseit. 2010. március 31-től azonban a vállalatcsoport nem kapott több hitelt, az élő hitelszerződései lejártak, a társaságok működése ellehetetlenült. A bank azon döntésével, hogy a hitelszerződéseket nem újította meg, a vállalatcsoporthoz tartozó társaságok túlnyomó többségét fizetésképtelenné tette, ezek a társaságok – az indítványozót is beleértve – 2015 tavaszát követően folyamatosan felszámolás, illetve végelszámolás alá kerültek.

Az indítványozó szerint - a folyamatban lévő tárgyi peres eljárással összefüggésben - a támadott rendelkezések azt a célt szolgálják, hogy az Magyar Külkereskedelmi Bank ún. toxikus hiteleit a bank tulajdonosa, a magyar állam, a saját döntése szerint úgy emelhesse ki a bank hitelportfóliójából, hogy ezekkel a szerződésekkel érintett vállalatoknak - így az indítványozónak - ne legyen joga arra, hogy tiltakozzon a szerződés átruházása ellen.

Állítja: a magyar állam azért iktatta törvénybe az általa támadott rendelkezéseket, hogy azzal beavatkozzon egy folyamatban lévő polgári perbe, elvonja azt a vagyont, amiből a per felperesei pernyertességük esetén kártérítési igényüket kielégíthetnék.  Az MKB Bank tulajdonosa a magyar állam, a támadott jogszabályi rendelkezések alapján normatív aktussal, illetve az alapján megkötött állomány-átruházási szerződéssel szólt bele egy olyan peres eljárásba, amelyben maga is érintett, ezért a támadott rendelkezések sértik a jogállamiság, a jogbiztonság és a tisztességes eljárás követelményét, valamint ellentétesek a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaival is.

 

***

Az Alkotmánybíróság  megállapította: az indítványozó alkotmányjogi panaszát 2016. január 5-én személyesen,  a törvényben meghatározott határidőn túl, elkésetten terjesztette elő.A támadott jogszabályi rendelkezések az indítványozóra  egyébként csak annyiban vonatkoztathatók, hogy az ott szabályozott szerződésátruházás (engedményezés) hatályosulásához a hozzájárulására nincs szükség. Ez a körülmény semmilyen vonatkozásban nem hozható összefüggésbe az alkotmányjogi panaszban állított alaptörvényi rendelkezésekkel.

Az indítványozó érvelése szerint az alapjogi sérelmének meghatározó eleme az, hogy a támadott jogszabályi rendelkezések szerint meghatározott (és fennálló) hitel- és kölcsönszerződések alanyváltozása következtében a folyamatban lévő perében esetlegesen javára megítélt kártérítési igényének kielégítési alapja veszélybe kerülhet. Ez az állított jogsérelem az indítványozói érvelés szerint is egyrészt potenciális jellegű, másrészt pedig egyértelműen csak a jövőbeni bírói döntés alapján merülhet fel, ezért az indítványozói érintettség a támadott jogszabályi rendelkezések összefüggésében nem áll fenn.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását – az Abtv. 56. § (2) bekezdésére tekintettel – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) és d) pontja alapján visszautasította.(AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/14/2016.)

 

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének kedden tárgyalandó témái

 

Életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságok közterületi tárolása

Kaposvár MJV Önkormányzatának a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 7/2013. (III. 4.) rendelet 7. § (3) bekezdésének utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

Az alapvető jogok biztosa szerint az önkormányzat akkor, amikor az életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságok közterületi tárolását, illetve elhelyezését tiltja és szankcionálja, azzal lényegében az életvitelszerű közterületi tartózkodást bünteti a közösségi együttélési szabályok megsértése címén a teljes közigazgatási területén.

Állítja: az  önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdése ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvével és a II. cikkben foglalt emberi méltósághoz való joggal, - ezért alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.(Indítvány.pdf.)

Társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata

 A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § c) pontja elleni bírói kezdeményezés alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A perbeli felperes gyermekgondozási díjra jogosultsága megállapítása iránt nyújtott be igénybejelentést az illetékes szakigazgatási szervhez, amely azonban kérelmét elutasította, mivel a hivatkozott törvényi rendelkezés alapján nem jár gyermekgondozási díj, ha a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, és ilyennek minősült a perbeli felperes rehabilitációs ellátása. Az elsőfokú határozat ellen fellebbezéssel élt, azonban a másodfokú határozat az elsőfokút helybenhagyta. A perbeli felperes ezt követően keresetlevelet nyújtott be a másodfokú társadalombiztosítási határozatnak - az elsőfokú határozatra is kiterjedő - bírósági felülvizsgálata iránt.

A bíróság álláspontja szerint a kérelmező perbeli felperes aktív munkavállalói időszaka alatt befizette a szükséges hozzájárulásokat a társadalombiztosítási rendszerbe, a hivatkozott jogszabályi rendelkezése a perbeli felperes számára méltánytalan hátrányt jelent és a perbeli felperes hátrányos helyzetbe került. A támadott jogszabályi rendelkezés sérti a jogbiztonság elvét, a tulajdonhoz való jogot is.  (Indítvány:_anonimizált.pdf.)

Végrendelet érvényessége, - haszonélvezeti jog

A Fővárosi Törvényszék 43.Pf.634.260/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott ítéletek sértik az örökléshez való jogát, mivel azok ellentétesek a hosszabb ideje töretlen gyakorlattal. Hozzáteszi: szerinte az ítéletek indokolása nem egyértelmű. Kifejti: a támadott ítéletek sértik a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát is, mivel a bíróságok ügyében ésszerű időn belül nem hoztak döntést.(Indítvány.pdf.)

Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés játékfüggőség szenvedély miatt

A  szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2015. évi CXXXIX. törvénnyel módosított 1. § (6a) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró  szerint a törvény támadott rendelkezése a bíróság kötelezettségévé teszi, hogy ha a bíróság az érintett személyt - játékfüggőség, vagy játékszenvedély miatt - cselekvőképességet teljesen, vagy részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi, akkor az elsőfokú határozatot hozó bíróság e tényről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a jogerő beálltától - másodfokú eljárás esetén az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezésétől - számított 8 napon belül az állami adóhatóságot értesítse. 

Az indítványozó bíró állítja: a támadott jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben nem egyértelmű az adattovábbítással érintett személyi adatok köre, nincs összhangban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseivel, figyelemmel a célhoz kötöttség elvére, illetve a személyes adatok védelméhez való jogra.Továbbá: a támadott jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben nem valósulnak meg az adatkezelés minden szakaszára a törvényi feltételek, figyelemmel a tárgyi adattartalomnak a felhasználó számára történő eljuttatására. (Indítvány.pdf.)

 Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.325/2014/6. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó - perbeli felperes - ingatlant vásárolt, amely után illetékmentesség illette meg, mivel vállalta, hogy az ingatlant mezőgazdasági célra hasznosítja. Az adóhatóság ellenőrzése során feltárta, hogy az indítványozó mint erdőgazdálkodó nincs regisztrálva, így illetékfizetési kötelezettséget állapított meg. Az elsőfokú hatósági határozattal szemben az indítványozó jogorvoslattal élt, azonban a másodfokú határozatban a hatóság az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyta.

Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet sérti a jogállamiság elvét, valamint a tisztességes hatósági eljáráshoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. (Indítvány.pdf.)

Társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 35.M.59/2015/3. számú ítélete, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó - perbeli felperes - egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott, majd egyéni vállalkozói tevékenysége szüneteltetése mellett egy gazdasági társasággal állt munkaviszonyban és gyermeket szült. Az indítványozó egyéni vállalkozói jogviszonya alapján gyermekgondozási díj iránti igényt terjesztett elő a perbeli alperesnél, aki a kérelmét elutasította, mivel álláspontja szerint az indítványozó nem rendelkezett biztosítási jogviszonnyal. A jogerős perbeli alperesi határozattal szemben az indítványozó keresetet terjesztett elő, amelyet azonban a bíróság elutasított.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabály és bírósági ítélet sérti a jogbiztonság elvét, a jogegyenlőség elvét, a diszkrimináció tilalmát és a szociális biztonság elvét is. (Indítvány: anonimizált.pdf.)

 

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának tárgyalandó témái

 Adóügy

A Kúria Kfv.V.35.116/2014/10. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozóval szemben 2009-ben és 2010-ben lefolytatott adóhatósági revízió során az adóhatóság a bevallás adataihoz képest - az indítványozó ingatlan értékesítéseiből származó jövedelme után - jelentős mértékű adóalap-eltérést, adókülönbözetet, valamint adóhiányt állapított meg. Az indítványozó a közigazgatási határozatok ellen felülvizsgálatot kezdeményezett. Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokon eljárt adóhatóságot, a Kúria támadott határozatában azonban az elsőfokú bíróság felülvizsgálati indítvánnyal érintett részét hatályon kívül helyezte, és az indítványozó keresetét teljeskörűen elutasította. 

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria határozata azért sértette meg az Alaptörvény XIII. cikkébe foglalt tulajdonhoz való jogát, mert az adóhatóság jogszabályi felhatalmazás nélkül adóztatott amikor azt állapította meg, hogy az indítványozó általi ingatlan értékesítések üzletszerű tevékenységnek, az értékesítésből származó jövedelmek pedig az Szja tv. 16. § (1) bekezdés alapján önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek. Az adóhatóság gyakorlatát a Kúria jóváhagyta, így az indítványozó üzletszerűnek minősített tevékenységére tekintettel az abból származó jövedelmekre az összevont adóalapba tartozó jövedelmek szabályait rendelte alkalmazni, ezzel magasabb adókulccsal adózó kategóriába sorolta, amivel megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát. Állítja továbbá: sérült az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe foglalt diszkrimináció tilalma, és a XXX. cikk (1) bekezdésébe foglalt közteherviselés követelménye is. (Indítvány.pdf.)

Pénznyerő automaták üzemeltetése

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.32.321/2014/17. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó a bíróság által helyben hagyott, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Központi hivatala határozata alapján kirótt bírságot és perköltséget nehéz anyagi helyzete miatt nem tudja megfizetni.

Álláspontja szerint a támadott bírói döntés sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a jogállamiság és a jogbiztonság követelményét mert az ügy alapvető jelentőségű tényállási elemére a bíróság - a vonatkozó kúrai ítélkezési gyakorlattal ellentétesen - nem engedett bizonyítást vezetni, figyelemmel a szakértő meghallgatásának mellőzésére.Továbbá, atámadott bírósági döntés fellebbezhetetlensége a jogorvoslati joga sérelmét is eredményezi.(Indítvány.pdf.)

Várakozási díj, és pótdíj megfizetése

 A Fővárosi Törvényszék 1.Gf.75.494/2014/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó ellen parkolási- és pótdíjkövetelés ügyében indítottak pert. Az elsőfokú határozat alapján a felperes kereseti követelése elutasításra került, mert nem igazolta kereshetőségi jogát, azaz, hogy jogosult lenne a perbeli helyen a parkolási rendszer üzemeltetésére. A Fővárosi Törvényszék támadott határozatában azonban megállapította, hogy az elsőfokú ítélet jogszabálysértő volt, a másodfokú bíróságnak hivatalos tudomása volt a felperes kereshetőségi jogáról, ennek megfelelően a határozatban a felperes keresetének helyt adott. 

Az indítványozó álláspontja szerint a határozat megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, mert az ítéletet a Fővárosi Törvényszék a hatáskörén túlterjeszkedve, az eljárási szabályok megsértésével hozta. A bizonyítási indítványok megtételére a másodfokú eljárásban már nem volt lehetősége, elsőfokon meg azért nem, mert ott a kereshetőségi jog hiánya miatt erre nem került sor. Ennek megfelelően a másodfokon eljárt bíróság anélkül hozta meg a határozatát, hogy az alperes érdemben nyilatkozhatott volna. Továbbá sérült a XVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való joga is.(Indítvány.anonim.pdf.)

Pótmagánvádas eljárás

A Kúria Bfv.I.130/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó vádindítványt nyújtott be közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt. A vádindítványt az elsőfokú bíróság elutasította. Ezt követően ismételten vádindítványt nyújtott be, amely szintén elutasításra került. A másodfokú bíróság az utóbbi döntést helybenhagyta. Az indítványozó pótmagánvádlóként felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amely szintén elutasításra került.

Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság azzal, hogy megfosztotta a jogorvoslathoz való jogától, megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti alapvető jogát, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát.(Indítvány.pdf.)

Bíróvizsgálat szabályai

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 71. § (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó - aki bírói szolgálati jogviszonyban áll - bíróvizsgálatával kapcsolatban jogorvoslattal élt, amely kérelmében az értékelés és annak indokolása megváltoztatását kérte, valamint - az eljárási hibákra hivatkozva - az eljárás megszüntetését és új értékelés elrendelését. Az elsőfokon eljárt szolgálati bíróság az indítványozó által kezdeményezett eljárást megszüntette és munkájának új értékelését rendelte el. Az indítványozó fellebbezésében az indokolás módosítását és további jogsértések megállapításával annak kiegészítését kérte, a másodfokon eljárt bíróság azonban az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az indítványozó bíró szerint a hivatkozott rendelkezés - amely a vizsgálatot szabályozza - sérti a bírói függetlenséget, mivel olyan vizsgálatot tesz lehetővé, amely nem objektív, hosszú ideig elhúzódik, sérti a bíró személyes integritását, védekezésre kényszeríti, bizonytalanságban tartja, tartósan akadályozza a munkavégzésben és hátráltatja a karrierjét. (Indítvány:_anonimizált.pdf.)

Végrehajtás megszüntetése

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.P.90/468/2014/13. számú ítélete, valamint a Fővárosi Törvényszék 42.Pf.639.825/2014/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint sérült a tisztességes eljáráshoz való alapjoga azzal, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perben az eljáró bíróságok nem tisztességes módon és nem a törvényben meghatározottak szerint indokolták döntéseiket, a jogszabályokat nem azok céljával és nem az Alaptörvénnyel összhangban értelmezték. (Indítvány.pdf.)

Építésügy

Tihany Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (IV. 10.) önkormányzati rendelete elleni alkotmányjogi panasz tárgyában befogadhatóságának vizsgálata.

Az alkotmányjogi panasz tárgyát képező tihanyi ingatlan teljes területe felszíni vízminőségvédelmi területbe tartozik, amelynek megközelítőleg 1/3 részén a támadott építési szabályzat elfogadásával a védelmi övezet megszüntetésre került. 

Az indítványozó álláspontja szerint a terület átsorolások, és a védelmi szint megszüntetése miatt sérült az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdésébe foglalt egészséges környezethez való alapjog, és a XX. cikk (1) és (2) bekezdésébe foglalt testi és lelki egészséghez való jog, mely a környezethez való alapjoggal szorosan kiegészíti egymást, ugyanis amennyiben a környezet védelmi szintje nem megfelelő, a testi és lelki egészséghez való jog is sérül. Továbbá sérült a P) cikk szerinti jog, mely szerint a természeti erőforrások, a termőföld, az erdők és vízkészlet, a biológiai sokféleség, a növény- és állatfajok, és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, melynek megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

Az indítványozó álláspontja szerint a rendelet figyelmen kívül hagyta Tihany Község Önkormányzatának 11/2013. rendeletében foglalt társadalmi-partnerségi egyeztetés szabályait amikor a véleményét nem vette figyelembe a rendelet megalkotásakor, ezzel megsértette a B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvét is. (Indítvány.anonim.pdf.)

Adóügyben hozott közigazgatási határozat

Az 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) – 2007. június 9-én hatályos – 4. § (4) bekezdése, 62. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó a NAV adókülönbözet megállapításáról, adóbírság kiszabásáról és késedelmi kamat felszólításáról szóló elsőfokú határozata ellen fellebbezett. Az adóhatóság az elsőfokú határozatát helybenhagyta. A határozatok ellen benyújtott kereseti kérelmét a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - az Szja tv. sérelmezett szabályaira utalással - nagyobb részében szintén elutasította.

Az indítványozó indokolása szerint a költségek igazolásának kizárólag számlával történő elfogadása a szabad bizonyítás rendszerben korlátozást jelent, aminek célja jelen esetben egy alkotmányos érték, a közteherviselés biztosításának védelme, azonban álláspontja szerint a korlátozás nem felel meg a szükségesség és arányosság követelményének. Hivatkozik még a "fegyverek egyenlősége" követelményére, mivel egy korábbi perben, de ugyanezen ingatlan tekintetében a bíróság elfogadta a szakértői véleményt a költségek igazolására. Nézete szerint a vélelmezett, de bizonyítottan meg nem szerzett jövedelem adókötelezettség alá vonása a tulajdonhoz való jog, a teherbíró képesség szerinti közteherviselés és végső soron az emberi méltóság védelmének megsértését jelenti.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezések sértik az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jogot, a XXIV. cikk (1) bekezdésben foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, a XXX. cikk (1) bekezdésben foglalt közteherviselés elvét és végső soron a II. cikkben foglalt emberi méltósághoz való jogot. (Indítvány:_anonim.pdf.)

 

Az Alkotmánybíróság  2. öttagú tanácsának tárgyalandó témái

Kártérítés megfizetése

A Kúria Pfv.V.21.132/2014/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint a Kúria támadott ítélete sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jogát, mert nem biztosította meghallgatását egy olyan, ügydöntő kérdésben, amely kizárólag a kúriai ítéletben jelent meg. Hozzáteszi: az ítélet súlyos logikai és jogi tévedéseken alapul. Állítja: az ítélet sérti a tulajdonhoz való jogát, mert hatályában fenntartott egy olyan ítéletet, amely számára súlyos anyagi hátrányt jelent és sérti a jogbiztonság követelményét is.(Indítvány.anonim.pdf.)

Munkaviszony jogellenes megszüntetése

A Fővárosi Törvényszék 49.Mf.630.842/2014/4. számú végzése, és a Kúria Mfv.I.10.488/2014/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó lelkészként működött a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyháznál, mely 2010-ben megszüntette a munkaviszonyát. Pert indított, mely során az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg a munkaviszonya, és az egyházat kártérítés megfizetésére kötelezte. A másodfokú határozat azonban a pert megszüntette arra hivatkozással, hogy nem a magyar munkajog szerinti jogviszony keletkezett, hanem lelkészi jogviszony, amelyre a kánonjog szabályai irányadók, ezért jogorvoslati lehetőségre a magyar jog szerint nincsen lehetőség. A Kúria a másodfokú határozatot hatályában fenntartotta. 

Az indítványozó véleménye szerint a munkaviszonya létesítésekor a munkajog szabályai szerint jártak el, Magyarországon nem működik a bolgár ortodox egyház kánonjogi testülete, tehát az itt lelkészként működő nem fordulhat ilyen testülethez. Ezért tévesen ítélték meg a támadott határozatok a bírósági út hiányát.
Állítja: a támadott határozatok megsértették az Alaptörvény II. cikkébe foglalt emberi méltósághoz való jogát, a XV. cikk (1) bekezdésébe foglalt törvény előtti egyenlőséghez való jogát, a XXV. cikk szerinti panaszhoz való jogát, a XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz, és a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való jogát. (Indítvány. anonim.pdf.)

Adóügyben hozott közigazgatási határozat

A Kúria Kfv.V.35.368/2014/9. számú ítélete és a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.26.867/2013/32. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozót a NAV elsőfokú szerve adókülönbözet, adóbíróság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte, mivel az általa vizsgált számlákat nem találta adó-visszaigénylésre alkalmasnak, mivel nem valós gazdasági eseményről kerültek kiállításra. A közigazgatási határozat ellen az indítványozó fellebbezett, annak eredménytelensége miatt bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, majd felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriánál.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete jogellenes, valamint őt tisztességtelen és méltánytalan helyzetbe hozza, sérült a tisztességes eljáráshoz, a tulajdonjoghoz, illetve a tisztességes bírói döntéshez fűződő alkotmányos joga..

Védett övezet kijelölése szexuális szolgáltatás nyújtásával összefüggésben

Dabas Város Önkormányzatának egyes, a város közigazgatási területén található közterületek védett övezetté nyilvánításáról szóló 9/2004. (II.16.) rendelete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a prostituáltaknak az Alaptörvény I. cikkében, XII. cikkében és XV. cikkében foglalt alapvető jogait sérti, hogy a támadott rendelet következtében az adott településen, illetve annak nagy részén lényegében egyáltalán nem nyújthatnak szexuális szolgáltatást.

Az indítványozó a támadott rendelettel összefüggésben jogszabályba ütközést is állít, álláspontja szerint a rendelet ellentétes a Jat. 2. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményével, figyelemmel a rendelet címzettjei, vagyis a prostituáltak által a védett övezet határának tényleges beazonosíthatóságának kérdésére.Állítja továbbá: a rendelet ellentétes a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 8. § (2) bekezdésében foglaltakkal, mivel a támadott rendelet a szexuális szolgáltatás nyújtását - a törvény céljával ellentétesen - lényegében a település túlnyomó részén megtiltja, amely szabályozás a gyakorlatban a szexuális szolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység teljes tilalmát eredményezi. Meggyőződése szerint a vonatkozó hazai és nemzetközi jogi szabályozás az önkormányzatok kötelezettségévé teszi türelmi zónák kijelölését, ugyanakkor türelmi zónát egyetlen önkormányzat sem jelölt még ki, ellenben védett övezet önkormányzat általi kijelölésére rendszeresen sor kerül.(Indítvány.pdf.)

Védett övezet kijelölése szexuális szolgáltatás nyújtásával összefüggésben

Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének egyes, a város közigazgatási területén található közterületek védett övezetté nyilvánításáról szóló 13/2014. (V.05.) önkormányzati rendelete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a prostituáltaknak az Alaptörvény I. cikkében, XII. cikkében és XV. cikkében foglalt alapvető jogait sérti, hogy a támadott rendelet következtében az adott településen, illetve annak nagy részén lényegében egyáltalán nem nyújthatnak szexuális szolgáltatást.

Állítja: a rendelet ellentétes a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 8. § (2) bekezdésében foglaltakkal, mivel a támadott rendelet a szexuális szolgáltatás nyújtását - a törvény céljával ellentétesen - lényegében a település túlnyomó részén megtiltja, amely szabályozás a gyakorlatban a szexuális szolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység teljes tilalmát eredményezi.

Meggyőződése szerint a vonatkozó hazai és nemzetközi jogi szabályozás az önkormányzatok kötelezettségévé teszi türelmi zónák kijelölését, ugyanakkor türelmi zónát egyetlen önkormányzat sem jelölt még ki, ellenben védett övezet önkormányzat általi kijelölésére rendszeresen sor kerül. (Indítvány.pdf.)

Népszavazásra javasolt kérdés benyújtása, - aláírásgyűjtő ív

A Kúria Knk.IV.37.721/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést, "Egyetért- e Ön azzal, hogy az Országygyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?" kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság megtagadta. A Kúria Knk.IV.37.721/2015/2. számú végzésével a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyta.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria támadott döntése azért sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében és XXIII. cikk (7) bekezdésében foglaltakat, mert az Nsztv. vonatkozó rendelkezését (6. § (1) bekezdés) a Kúria akként értelmezte, hogy a népszavazási kezdeményezés személyes benyújtása kizárja annak meghatalmazott általi benyújtását, kiüresítve ezzel a népszavazáshoz való jogot, illetve a Kúria döntésével elvonta az indítványozó országos népszavazás kezdeményezéséhez fűződő jogát.(Indítvány.pdf.)

Bartha Szabó József
megmondó
A strasbourgi székhelyű bohóc törvényszék kimondta, hogy „sérült” a hét szélsőséges politikusnak a szabad véleménynyilvánítási joga.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI