"Európa maradjon hű keresztény gyökereihez"
Közös nyilatkozatot írt alá Ferenc pápa és Kirill pátriárka pénteken Havannában, ahol a két egyházfő többek között a katolikus és az ortodox egyház közötti párbeszéd további erősítéséről, a kereszténység és az egész emberiség jövőjéről, valamint a társadalom iránti felelősségről tanácskozott. Elítélték a Föld tartalékait felemésztő féktelen fogyasztást, és felszólítják Európát, hogy maradjon hű keresztény gyökereihez.
2016. február 13. 08:40

A havannai repülőtéren lezajlott mintegy két órás megbeszélés után a két egyházfő a tévékamerák nyilvánossága előtt aláírta közös nyilatkozatát. Az ünnepélyes aktus után megölelték egymást, majd sajtótájékoztatójukon röviden beszámoltak tanácskozásuk eredményeiről.

Kirill úgy fogalmazott, hogy a találkozó során kiderült: mindkét egyház felelősséget érez a társadalom, a kereszténység és a civilizáció jövője iránt.

Ferenc pápa is örömmel állapította meg, hogy megismerhették egymás álláspontját, és félszavakból is értették egymást. "Haladunk az egység felé" - mondta, és ezzel Kirill is egyetértett.

A két egyházfő óva intett az olyan európai integrációtól, amely nem tartja tiszteletben a vallási identitást, és felszólítják Európát, hogy maradjon hű keresztény gyökereihez.

Az európai integráció, amely véres konfliktusok évszázadai után vette kezdetét, nagy reményeket ébresztett sokakban, akik a béke és biztonság garanciáját látták benne - olvasható a nyilatkozatban.

A pápa és a pátriárka utalt rá, hogy más vallások is hozzájárultak az emberi civilizáció fejlődéséhez, ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy Európának hűnek kell maradnia keresztény gyökereihez.

Meg kell teremteni a békét Szíriában, Irakban és Ukrajnában, sürgős lépéseket kell tenni a közel-keleti keresztények védelme érdekében - hangsúlyozta Ferenc pápa és Kirill pátriárka a nyilatkozatban.

"A Közel-Kelet és Észak-Afrika sok országában egész családokat irtanak ki keresztény testvéreink soraiból, egész falvakat és városokat semmisítenek meg, ahol ők élnek. Templomaikat barbár módon lerombolják, szent helyeiket kifosztják, megszentségtelenítik" - hívták fel a figyelmet.

"Szíriában, Irakban és a Közel-Kelet más országaiban keresztények tömeges, fájdalmas kivándorlása tapasztalható arról a földről, ahonnan hitünk elkezdett terjedni, és ahol az apostoli idők óta éltek" - hangsúlyozták.

Sürgetőnek nevezték, hogy Ukrajnában felülkerekedjenek a vallási ellentéteken, s hogy felszámolják az ottani konfliktust, amely már eddig is rengeteg halálos áldozattal járt, az egész társadalmat pedig mély gazdasági és humanitárius válságba sodorta. Az ukrajnai konfliktus minden szereplőjét óvatosságra intették, a társadalmi szolidaritásra, a békét szolgáló lépésekre ösztönözve őket.

A dokumentumban többek között felszólítják az Ukrajnában működő egyházaikat, hogy fáradozzanak a társadalmi harmónia megteremtéséért, ne vegyenek részt a viszálykodásban, és ne támogassák a konfliktus további elmélyülését.

A féktelen fogyasztás felemészti a Föld tartalékait - hívta fel a figyelmet Ferenc pápa és Kirill pátriárka.

Különleges hangsúlyt helyeztek arra, hogy miközben a szegények tömegei a legalapvetőbb szükségleteiket sem tudják kielégíteni, az emberiség egyre nagyobb mértékű gazdagságot halmoz fel.

"Nem lehetünk közömbösek a gazdag országok ajtaján kopogtató migránsok és menekültek millióinak a sorsa iránt" - hangsúlyozta a két egyházfő a dokumentumban.

Kiemelték, hogy nagy szükség van az egyházak közötti párbeszédre, és az egyházi vezetőknek különleges felelőssége van "ezekben a nyugtalanító időkben". Ugyancsak fontosnak tartották megemlíteni a dokumentumban "a vallásszabadság nagy értékét".

A pápa és a pátriárka külön kitért arra, hogy "sok országban válságban van a család intézménye", amely "egy férfi és egy nő házasságán alapszik".

Ferenc pápa Mexikóba utazott

Az orosz pátriárkával tartott, történelmi jelzővel illetett havannai találkozója után Ferenc pápa péntek este megérkezett Mexikóba, ahol ötnapos programot bonyolít le.

Egyházfőként ez az első látogatása a közép-amerikai országban, ahol a világon a legtöbb spanyol nyelvű katolikus él. Mexikóváros repülőterén Enrique Pena Nieto elnök fogadta egyházi és állami méltóságok társaságában. Találkozásuk alkalmával megszólaltak a főváros központjában lévő katedrális harangjai. A Vatikáni követséghez vezető 18 kilométeres úton hívők tízezrei köszöntötték az egyházfőt.

Ferenc pápa öt napot tölt Mexikóban. Hivatalos programja szombaton kezdődik. Több, szegénységgel és erőszakkal küszködő települést is felkeres. Az érkezése előtt részvéttáviratot küldött Monterrey város érsekének. A városban egy börtönben csütörtökön lezajlott bandaháborúban 49-en életüket vesztették. A pápa kérte az érseket, hogy közvetítse üzenetét az áldozatok hozzátartozóinak.

Mexikóban 1970-ben a lakosság 96 százaléka volt katolikus, ez 2010-re 83 százalékra süllyedt.

--------------------------------------------------

Ferenc pápa és Kirill pátriárka történelmi találkozója Kubában

Február 12-én Kuba fővárosában, Havannában találkozott Ferenc pápa és Kirill moszkvai pátriárka, az orosz ortodox egyház feje. Ez az egyháztörténetben az első alkalom, hogy a pápa és a moszkvai pátriárka találkozott egymással.

A két órás zárt ajtók mögött zajló megbeszélést a havannai José Martí Nemzetközi Repülőtéren tartották, melynek végén a felek közös nyilatkozatot írtak alá.

Az ünnepélyes aláírás után megölelték egymást, majd röviden beszámoltak tanácskozásuk eredményeiről. Ferenc pápa örömmel állapította meg, hogy megismerhették egymás álláspontját, és félszavakból is értették egymást. Számos kezdeményezést vitattak meg, amelyeket idővel meg lehet valósítani. Egyben köszönetet mondott a kubai népnek. Kirill pátriárka szerint a beszélgetés során bizonyossá vált, hogy a két egyház képes együttműködni a kereszténység védelmében, a háború elkerüléséért, azért, hogy az emberi életet megbecsüljék az egész világon.

Ferenc pápa és Kirill pátriárka kubai találkozójuk után egy 30 pontból álló közös nyilatkozatot írtak alá, mely Szent Pál apostoltól kapta mottóját: „Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal! (2 Kor 13,13)

Elsőként hálát adnak találkozójukért Istennek, amelyre elsőként került sor a történelemben. A találkozó Kubában jöhetett létre „az Új Világ reményének” jelképes szigetén, Észak és Dél, Kelet és Nyugat kereszteződésében, a Régi Világ vitáitól távol.

Majd hálájukat fejezik ki a Krisztus által Istentől kapott ajándékokért: az első ezer év közös örökségéért: Szűz Mária és a szentek tiszteletéért, akik között megannyi a vértanú, a keresztények magvetése.

Ezután a különbségeket sorolják föl: az Eucharisztiában való közösség hiánya, a régi és új konfliktusok okozta sebek. Siratják „az egység elvesztését” is, amely emberi gyengeség és a bűn következményeként Krisztus főpapi imája ellenére – „hogy mindnyájan egy legyenek; ahogyan te, Atyám, bennem vagy, és én tebenned, úgy ők is egy legyenek mibennünk” – mégis megtörtént.

Tudatában, annak hogy számos akadály továbbra is fennmarad, azt remélik, találkozásuk közreműködhet az Istentől akart egység újjászületésében. „Találkozásunk megújult buzgalommal indítsa imára a világ minden keresztényét az Úrhoz minden tanítványa közötti teljes egységért. Egy olyan világban, amely nem csak szavakat vár tőlünk, hanem konkrét tetteket, ez a találkozó legyen a remény jele a jóakaratú emberek számára.”

Erőik egyesítésével szeretnének tanúságot tenni az első évezred közös örökségéről, Krisztus evangéliumáról közösen válaszolva a mai világ kihívásaira. „Lelkiismeretünk és lelkipásztori felelősségünk nem ad lehetőséget arra, hogy tétlenek maradjunk azon kihívások előtt, melyek közös választ kívánnak meg.”

Első helyen a közel-keleti, az észak-afrikai keresztényüldözésekről írnak, ahol a keresztényeket tömegesen űztek el otthonukból. A nemzetközi közösséget arra kérik, cselekedjenek sürgősen annak érdekében, hogy megelőzzék a keresztények további elűzését a Közel-Keletről. Ugyanakkor kifejezik együttérzésüket a polgárháborúk, a káosz és a terrorista erőszak más vallású áldozataival is.

A nyilatkozat külön kiemeli Irakot és Szíriát, ahol több ezer áldozat maradt otthon nélkül. Eme terrorral és erőszakkal szemben is a nemzetközi közösség fellépése szükséges; a szenvedő és menekülésre kényszerített embereknek pedig humanitárius segítségre van szüksége, de a fogva tartottak szabadon bocsátásáért is szükséges mindent megtenni.

A béke egyedül az igazságosság gyümölcse lehet, ezért elő kell segíteni a testvéri együttélést a különböző népcsoportok, egyházak, és vallások között, hogy a menekültek visszatérhessenek otthonaikba, a sebek begyógyuljanak, hogy az ártatlanul meggyilkoltak lelke békére lelhessen. Maguknak a háborúzó feleknek kell tehát jószándékot mutatva tárgyalásokat folytatnia.

Felhívják a terrorizmus elleni harcban elkötelezett országokat, hogy cselekedjenek felelősséggel és belátással. Imára buzdítják a keresztényeket „hogy a gondviselő Teremtő óvja meg teremtését a pusztulástól és ne engedjen újabb világháborút.”

Külön hangsúlyozza a nyilatkozat a vértanúk nagyságát, akik előtt a pápa és a pátriárka meghajtják fejüket, hiszen mindhalálig kitartottak Krisztusba vetett hitük mellet. Megerősítik azokat, akik jelenleg is szenvednek Krisztusért.

A vallásközi párbeszéd eme aggasztó korban továbbra is nélkülözhetetlen, hiszen a vallási igazságainkról alkotott különböző felfogásnak nem szabad megakadályoznia a különböző hitű embereket abban, hogy békében és egyetértésben éljenek. A vallási vezetőknek fontos szerepe van abban, hogy a híveiket mások tiszteletére neveljék. „Teljes mértékben elfogadhatatlanok azok a törekvések, amelyek a bűntetteket vallásos szlogenekkel akarják igazolni.”

Hálát adnak azért is, hogy Oroszországban és Kelet-Európa több országában, ahol ateista rezsim uralkodott évtizedeken át, állami megerősítést nyert ismét a vallásszabadság. Ma a harcos ateizmus béklyóját megtörve megannyi helyen szabadon vallhatják meg hitüket a keresztények. Negyed évszázad alatt több tízezer új templom épült, több száz kolostor és teológiai iskola létesült. Kiemeli a nyilatkozat, hogy ortodoxok és katolikusok sokszor kéz a kézben dolgoznak a karitatív vagy szociális tevékenységükben tanúságot téve az Evangélium értékeiről.

A nyilatkozat kitér a szekularizációra is: több országtól távol áll bármilyen hivatkozás Istenre vagy igazságára, és így ezeken a helyeken a kereszténység sokszor a közéletből is kiszorul.

Európáról is szót ejt a nyilatkozat, amelynek „hűnek kell maradnia keresztény gyökereihez”. Arra kérik Nyugat- és Kelet-Európa keresztényeit, hogy egyesüljenek a Krisztusról és az Evangéliumról adott tanúságtételben oly módon, hogy Európa megőrizhesse kétezer éves keresztény hagyománya által formált lelkét.

„Tekintetünk azokhoz fordul, aki nehéz helyzetben élnek, akik nagymértékű szükségben és szegénységben élnek, miközben az emberiség anyagi javai egyre gyarapodnak.” – fejezi ki Ferenc pápa és Kirill pátriárka együttérzésüket a több millió menekült és elvándorló láttán, akik a gazdag országok ajtaján kopogtatnak. A féktelen fogyasztás fokozatosan feléli a bolygó erőforrásait. Ezt a földi javak egyenlőtlen elosztása tetézi.

A keresztény egyházaknak az igazságosság védelmére kell kelniük: a népek hagyománya iránti tisztelettel és egy hiteles szolidaritással támogatniuk kell a szenvedőket.

Nekünk keresztényeknek nem szabad el feledkeznünk arról, hogy „ami a világ szerint oktalan, azt választotta ki Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket, és ami a világ szerint gyönge, azt választotta ki Isten, hogy megszégyenítse az erőseket. Ami a világ szerint alacsonyrendű és megvetett, azt választotta ki Isten: azt, ami semmi, hogy azt, ami valami, megsemmisítse, hogy egy ember se dicsekedhessék Isten színe előtt. (1 Kor,27–29).”

Ezután a családról beszél a nyilatkozat, mely „az emberi élet és a társadalom természetes központja.” Sok országban válságban van a család. A katolikusok és ortodoxok közös családfogalomban gondolkodnak, ezért tanúságot kell tenniük arról, hogy a család az életszentségre vezető út, amely a házasok egymás iránti hűségéről tesz tanúságot, nyitottan az élet megfoganására és a gyermekek nevelésére, mindezt a nemzedékek közötti szolidaritásban és a leggyengébbeket tisztelve. A család a házasságon alapszik, egy férfi és egy nő szabadon odaajándékozott és hűséges szeretetén. „A szeretet egyesülésük pecsétje és arra tanítja őket, hogy kölcsönösen ajándékként fogadják el egymást” – folytatódik a nyilatkozat. A házasság a szeretet és a hűség iskolája. Sajnos más együttélési formák lassan egy szintre emelkednek a házassággal a közvélemény előtt, ahogyan az anyai és apai hivatás fogalma is átértékelődik.

A nyilatkozat utolsó harmadában elsőként az élet védelméről esik szó. A meg nem született gyermekek vére Istenhez kiált, az „eutanázia” elfogadása miatt pedig sok idős ember a családjuk és a társadalom nehezékeként tekint már magára. A mesterséges megtermékenyítés technikái is aggasztóak, mert az emberi élet manipulálása az emberi lét alapjait támadja.

A fiatalokról is külön passzus ír: „Ma kifejezetten szeretnénk szólni a fiatalokhoz. Ti, fiatalok azt a feladatot kaptátok, hogy ne rejtsétek el a föld alá talentumaitokat (vö. Mt 25,25), hanem minden Isten által nektek adott képességeteket használjátok föl arra, hogy megerősítsétek Krisztus igazságát a világban, hogy életetekben megtestesítsétek Isten és a felebarát szeretetének evangéliumi parancsait. Ne féljetek szembe menni az árral, Isten igazságát védve, amelyhez a mai szekuláris normák messze nem alkalmazkodnak már. Isten mindnyájatokat szereti és várja, hogy tanítványai és apostolai legyetek. Legyetek a világ világossága, hogy akik körül vesznek titeket látva jótetteiteket, dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van (vö. Mt 5,14.16). A keresztény hitben neveljétek gyermekeiteket, továbbadva nekik a hit értékes igazgyöngyét (vö. Mt 13,46), amelyet szüleitektől és elődeitektől kaptatok. Emlékezzetek, „nagy árat fizettek értetek” (1 Kor 6,20), az Isten-Ember Jézus Krisztus kereszthalálát.

A nyilatkozat az ökumenizmussal folytatódik. Az ortodoxok és a katolikusok közös küldetést kaptak Krisztus evangéliumának hirdetésére a mai világban. Ez a küldetés a kölcsönös tiszteletet követel meg a keresztény közösségek tagjai iránt és kizár mindenféle prozelitizmust. „Nem vetélytársak vagyunk, hanem testvérek.” A nyilatkozat arra buzdítja a katolikusokat és az ortodoxokat, hogy éljenek egymással békében és szeretetben, ezzel elfogadhatatlannak tartja tisztességtelen eszközök alkalmazását, hogy megnyerjünk az egyik egyház híveit a másik számára. Szent Pál előírását kell inkább valóra váltanunk: „Becsületbeli dolognak tartottam hirdetni az evangéliumot, de nem ott, ahol Krisztus neve már ismert volt, nehogy más által rakott alapra építsek” (Róm 15,20).

A görögkatolikusok és az ortodoxok kapcsolatánál külön említést tesz a nyilatkozat a kiengesztelődést és a feszültségek megoldását remélve és elítélve a múltbéli „uniatizmus” módszerét. „Az ortodoxoknak és a görögkatolikusoknak kiengesztelődésre van szükségük, s arra, hogy megtalálják az együttélés mindnyájuk számára elfogadható módjait.”

A sebektől tépázott, súlyos gazdasági és humanitárius válságtól szenvedő Ukrajnában az ortodox hívek között támadt szakadás megoldását támogatja a nyilatkozat a létező egyházjogi normák alapján. Azt szeretné, ha Ukrajnában minden ortodox keresztény békében és egyetértésben élne. A katolikus közösségektől testvéri hozzáállást vár.

A nyilatkozat ismét a közös keresztényi tanúságtételre hív fel a mai világban, ahol egyre nagyobb ütemben tűnnek el az emberi élet spirituális tartóoszlopai.

A nyilatkozat egyfajta hitvallással zárul: „Krisztus az öröm és a remény forrása. A Benne való hit átalakítja az emberi életet, jelentéssel tölti meg azt. Ez a meggyőződés azok tapasztalatából született, akikről Péter apostol így beszél: Ti pedig, „akik egykor »nem nép« voltatok, most Isten népe vagytok; akik számára azelőtt nem volt irgalom, most pedig irgalmat nyertetek” (1 Pt 2,10).

A közös nyilatkozat befejezésként a kölcsönös megértés ajándékáért hálát adva Isten Anyjához fordul az ősi imádság szavaival: „Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Szülője”. Hogy a Boldogságos Szűz Mária közbenjárásával bátorítsa az őt tisztelőket a testvériességre, hogy az Isten által meghatározott időben újra egyek lehessenek, békében és egyetértésben Isten egyetlen népeként a legszentebb és oszthatatlan Szentháromság dicsőségére.

hirado.hu - MTI / Magyar Kurír
megmondó
Az Európai Unió ma alkalmatlan a földrész életének javítására.
  • Félreértették a kiesést
    Dollt már tavaly meneszteni kellett volna, amikor a Zseljeznyicsar ellen ugyancsak nyögvenyelős mérkőzések után kiesett a Fradi.
  • Követendő izraeli példa
    Idegen hatalmak ne béreljenek föl „civileket” belviszály keltésére. Ez érvényes olyan országban, ahol erkélyre mászó Vörös Brigádok keltenek feszültséget.
  • Tu es Petrus - EP emlékére
    Most jönnek a nekrológok, tömött sorokban, hogy pótolhatatlan veszteség, aki a mai magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja volt.
  • A „demokratát” nem ijeszti meg a demokrácia
    „Nem fogja elrettenteni…” E megfogalmazás híven kifejezi, hogy a kisvárosnyira hízott brüsszeli bürokrácia teljesen elbarikádozta magát a valóságtól.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI