Tennünk kell a klímaváltozás következményei ellen
Mindnyájunknak tennünk kell a klímaváltozás következményei ellen - hangoztatta Áder János köztársasági elnök Pannonhalmán, a Bencés Gimnázium tornatermében mintegy 450 érdeklődő diák előtt szerdán.
2016. március 16. 21:06

Az államfő képekkel illusztrált előadásának kezdetén Ferenc pápa Áldott légy című enciklikáját említve arról beszélt, hogy az abban foglaltak hívő és nem hívő emberek számára is utat mutatnak, mert mindenkinek erkölcsi kötelessége a teremtett világ megóvása.

A köztársasági elnök különböző segédeszközökkel illusztrálta, hogy milyen a bolygó sós és édesvízkészletének aránya. Elmondta, hogy a Földön megtalálható víz hétezred százaléka iható csupán, és 500 millió ember él ma olyan területen, ahol kétszer annyi vizet használnak el, mint amennyi természetes módon termelődik.

Ennek következménye a vízkészlet apadása, kifogyása, majd az emberek népvándorlása - tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy hárommillió éve volt utoljára a jelenleginél 3 Celsius fokkal magasabb a hőmérséklet.

Ha nem sikerül két fok alatt tartani a felmelegedés mértékét, akkor 2100-ra az óceánok vízszintje 90 centimétert fog emelkedni, ami mintegy 200 millió embert fenyeget - mondta Áder János.

A klímaváltozás nem csak a fejlődő országokat sújtja - fűzte hozzá az elnök, aki példaként Kaliforniát említette, ahol az utóbbi években vízkorlátozásokat vezettek be az extrém aszályok miatt.

Etiópiában 10 millió embernek  van veszélyben a megélhetése a víz  hiánya miatt - figyelmeztetett Áder János.

Az államfő beszélt az ENSZ tanácsadó testületének álláspontjáról is, amely szerint a klímaváltozásnak a háború is egyik következménye. Példaként hozta fel a szíriai háborút, amelynek egyik kiváltó oka a kirobbanás előtti három aszályos év volt.

Előadásának végén a köztársasági elnök az úgynevezett klímaforradalomról beszélt. Elmondta, hogy a decemberi párizsi klímacsúcson lélektani áttörést értek el azzal összefüggésben, hogy a "téma már nem tabu, a politikai gondolkodás kötelező részévé vált".    

Hozzátette: feltalálók, mérnökök és a gazdasági élet szereplői keresik a választ azokra a kérdésekre, hogy miként lehet emelni az energiahatékonyságot elsősorban a nap- és a szélenergia felhasználásával, és hogyan lehet csökkenteni az energia felhasználását és tárolni a megtermelt szél-  és napenergiát.

Példaként hozta fel, hogy ma egy átlagos német háztartás egy hét alatt használ fel annyi energiát, mint 1970-ben egy hónap alatt.

Magyarország szerencsés helyzetben van, mert eladhat szén-dioxid-kvótát - mondta Áder János, majd hozzátette: míg öt éve egymilliárd forint, addig tavaly már 20 milliárd forint volt az ebből származó bevétel.

Arra kell figyelni, hogy "jó áron adjuk el, és a befolyt összegből úgynevezett zöldmezős beruházásokat támogassunk" - fűzte hozzá.

Ugyancsak kérdésre válaszolva mondta el, hogy Magyarországon az elmúlt 25 évben negyven százalékkal csökkent a kibocsátott szén-dioxid mennyisége, húsz százalékkal javult az energiafelhasználás, miközben 38 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék.

2015 a második olyan év volt, amikor a világ GDP-jének 3 százalékos emelkedése mellett stagnált a szén-dioxid-kibocsátás, vagyis egyfajta szemlélet- és technológiaváltás indult el - közölte Áder János.

MTI
megmondó
Azoktól veszünk búcsút, akik méltatlanná váltak ehhez a sokszínűséghez, a több évezredes értékfelhalmozáshoz.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI