Brüsszel az európai radikális iszlamizmus egyik melegágya
Európa többfrontos támadás alatt áll, amelynek során a békeidőben érvényes biztonságpolitikai alapelvek és jogszabályok rendre csődöt mondanak.
2016. március 24. 17:58

Előzmény és időzítés

A belga rendőrség a március 22-i brüsszeli terrortámadást megelőző napokban fogta el a tavaly novemberi párizsi merénylet egyik irányítóját, Szaleh Abdeszlamot. A merénylet és a letartóztatás közötti kapcsolat még nem tisztázott. Felmerült, hogy a terrorakció válasz lehetett a letartóztatásra és arra a kudarcra, amit Abdeszlam okozhatott a párizsi öngyilkos merényletek alatti állítólagos visszakozásával. Ennek viszont ellentmond az a tény, hogy a merénylet összetett és – az előkészítési igénye alapján – minden valószínűséggel tervezett művelet volt. Egyes feltételezések szerint az Abdeszlam hálózatához tartozó egyének lebukástól való félelme is közrejátszhatott a merényletekben, ezért lehet, hogy egy húsvétra tervezett merénylet előrehozása magyarázza a jól koordinált kivitelezést.

Belgiumi helyzetkép

Belgium része az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciónak és a párizsi terrormerényletek óta rendkívüli biztonsági készenlét van az országban. Abdeszlam elfogása jelentős eredmény, ugyanakkor egy hálózat leleplezése csak részsiker, hiszen Belgium az az európai ország, amelyik a lakosság arányához viszonyítva a legtöbb kiutazó dzsihádista otthona. Becslések szerint több, mint ötszáz ember utazott Belgiumból Irakba vagy Szíriába, hogy csatlakozzon a magát Iszlám Államnak nevező terrorista szervezethez.[1] Brüsszel évek óta köztudottan az európai radikális iszlamizmus egyik melegágya, részben a – pl. molenbeeki muszlim bevándorló többségű negyedben – koncentrált dzsihádista csoportok miatt, részben pedig más európai nagyvárosokhoz, bevándorló központokhoz való közelsége miatt. A belga decentralizált államrendszer, a bűnözőkkel szembeni fellépés elégtelen jogi eszköztára és a virágzó fegyverkereskedelem is ideális táptalaja a radikális iszlamizmus tovagyűrűződésének.

Az elkövetés módszertana

A célpontok, a Zaventem nevű nemzetközi reptér, illetve az Európai Unió több fontos intézményének otthont adó belváros szívében fekvő Maelbeek nevű központi metróállomás kiválasztása azt hivatott bizonyítani, hogy a terroristáknak a párizsi „puha” (őrizetlen és elsősorban civil jellegű) célpontok mellett a stratégiai fontosságú pontok támadására is van kapacitásuk és képességük. A célpontok kiválasztása önmagában is üzenetértékű: a reptér közvetlen közelében található a NATO Titkárság, a nemzetközi szövetség politikai és katonai döntéshozatalának központja. A metrón robbanó pokolgép pedig az uniós intézményeket övező elégtelen biztonsági ellenőrzésre világított rá.

A háborús narratíva realitása

Az Iszlám Állam taktikájának szerves része a káoszteremtés az általa ellenségesnek tekintett területeken. A globális dzsihádizmus számára Európa a 2003-as iraki invázió óta – deklaráltan – háborús területnek számít, ahol a dzsihádista szalafita értelmezés szerint a civilek ellen éppúgy engedélyezett a merényletek elkövetése, mint az állami intézmények ellen, hiszen a demokráciában a lakosság választja a vezetőket, döntéseikért tehát a civileket is felelősség terheli. A káoszteremtés, azaz a háborús hadviselés eszköztárának része a merényletek elkövetése, de a rendbontás más formája, például a nemi erőszak is a félelem bénító légkörét okozhatja Európában, amely a gazdasági és a politikai életet is destabilizálná. A háborús narratíva komolyan vétele még akkor is elkerülhetetlen, ha ez az ellenfél logikai megközelítésén alapul.

Az Iszlám Állam csapdája

Az Iszlám Állam közel-keleti és európai hadszínterei szervesen összekapcsolódnak, mivel a kalifátus ideológiája folyamatos területi terjeszkedést ír elő. Amennyiben ez akadályba ütközik, irányítóit alkalmatlan vezetőkké nyilvánítják. Az Iszlám Állam dzsihádista szervezetnek ezért érdeke a többfrontos háború, amihez Európa számos okból kézenfekvő terepet biztosít. Ezek: a Közel-Kelethez való földrajzi közelség; a migránsválság okozta káosz; a fiatal és hadra fogható utánpótlás másod- és harmadgenerációs muszlim bevándorlók formájában is; a biztonsági intézkedések alávetése a szabadságjogok érvényesítésének. A kialakult csapdahelyzetben biztonsági szempontból elengedhetetlen az Iszlám Állam felszámolása Irakban és Szíriában, ugyanakkor a célzott hadműveletek intenzitásának erősödése további merényletekhez fog vezetni Európában.

Migráció és terrorizmus

A fiatal férfiak nagy létszámú, biztonsági protokoll nélkül érkező beáramlását eredményező migrációs hullám mind ideológiai, mind katonai értelemben folyamatos kapcsolatot és utánpótlást biztosít az Európát a Közel-Kelettel immár 10 éve összekötő, kétirányú „terrorfolyosón” keresztül . A keleti hadszíntérről érkező katonák pihenés és továbbképzés nyújtása céljából érkeznek az európai hadszíntérre, a szélsőséges fiatalok pedig gyakorlati tapasztalatok szerzése céljából mennek a Közel-Keletre harcolni. Biztonsági szempontból nagy gondot okoz a harcteret megjárt egyének visszatérése: egyrészt a merényletek elkövetésére vonatkozó képességeik és szándékaik megerősödnek; másrészt közösségükön belül megnövekedett státuszukkal másokat is hasonló tettekre inspirálhatnak; harmadrészt a kiépült nemzetközi dzsihádista kapcsolatrendszerükön keresztül a helyi sejteket is bekapcsolják a globális dzsihádizmus vérkeringésébe.

A nyugat-európai bevándorló negyedek biztonsági kockázata

A migránsok és a kiképzők a második és harmadik generációs radikalizálódott fiatalokból álló csoportok „bázisára” érkeznek. A Brüsszel zömében bevándorlók által lakott Molenbeek negyedében élő Szalah Abdeszlam is tipikus másodgenerációs muszlim, aki a Belgiumba érkező kiképzőktől tanult.

A közösségek rendkívül szorosan zárnak, amit Abdeszlam négy hónapig sikeres bujkálása is bizonyít. Az ilyen közösségek szervezeteibe időigényes és nagyon kockázatos a beépülés. A terrorsejtek az európai bűnszervezeteken keresztül jutnak fegyverekhez. Fizetőképességüket többek között a Közel-Keletről származó olaj és műkincsek Iszlám Állam általi értékesítése biztosítja. Ehhez – újabb ágazatként – komoly bevételekkel járul hozzá az embercsempészet és a migránsok mozgatása a folyamatosan megújuló útvonalakon. A merénylet bizonyította, hogy egy-két ember letartóztatása nem akadályozza a terrorista szervezet cselekvőképességét, hiszen Európában élő radikálisok sora vár bevetésre.

Az európai radikális iszlamista körökben Abdeszlamnak számos követője, támogatója és rajongója van. Ezt mutatták a letartóztatást követő molenbeeki zavargások is, amikor helyi fiatalok az utcára vonulva, a belga rohamrendőröket éles tárgyakkal dobálva fejezték ki a „hősüknek” nevezett Adbeszlam támogatását. Az Iszlám Állam Európa ellen háborút hirdető ideológiája készséges befogadókra talál a súlyos integrációs deficittel küzdő muszlim közösségek esetében, amihez az elkövetők környezete is aktívan vagy hallgatólagosan hozzájárul.

A politikai döntéshozatal hiányosságai

Európa többfrontos támadás alatt áll, amelynek során a békeidőben érvényes biztonságpolitikai alapelvek és jogszabályok rendre csődöt mondanak. A novemberi párizsi merénylet óta rendkívüli biztonsági készültségben lévő Belgium minden szigorító intézkedés dacára sem tudta megakadályozni a Brüsszelben két helyszínen, kritikus infrastruktúra ellen kivitelezett, összehangolt terrorcselekményt.

A 2015-ös terrorcselekmények nem vezettek a biztonságpolitikai válaszok felülvizsgálatához. Mára világossá vált, hogy elengedhetetlen a belső elhárításért felelős szervek eszköztárának kiterjesztése, költségvetésük megsokszorozása, valamint a nemzeti rendvédelmi szervek közti európai szintű együttműködés és információcsere hatékonyabbá tétele.

A szíriai és iraki harcterekről visszatérő dzsihádistákat következetesebb, szigorúbb és alaposabb megfigyelés alá kell vonni, s ehhez a tranzitországok képességeit is növelni kell. A megnövekedett kockázat miatt a nyugat-európai nemzetvédelmi szakszolgálatok felépítése, valamint működési- és kiképzési rendje felülvizsgálatra szorul.

Oroszországban, Izraelben és Törökországban a repülőterek bejáratánál is évek óta végeznek ellenőrzést. Várható, hogy a brüsszeli merénylet nyomán az európai uniós reptereken is biztonsági szigorításokat fognak életbe léptetni.

Az unós tagállamokban a büntetőjognak tükröznie kell, hogy a közel-keleti harctereket megjárt egyének mind rövid, mind hosszú távon a legnagyobb fenyegetést jelentik Európa számára. Az európai válasz, a harcokban és a terrorsejtekben részt vevő fiatalok nézeteinek békés megváltoztatására irányuló úgynevezett „deradikalizálás”, zsákutcát jelent. Az elkövető személyek bebörtönzése, a tágabb közeget érintő megtorló intézkedések foganatosítása – például a rokonság kitoloncolásának, állampolgárságtól megfosztásnak lehetősége – is megfontolandó. Tagállami szinten egységesen bűncselekménnyé kellene minősíteni a terrorista szervezethez csatlakozást. A tagállamoknak előtérbe kell helyezniük a megelőző intézkedéseket, ehhez azonban elengedhetetlen a bevándorlási politika és az integrációs elképzelések alapos felülvizsgálata. Riasztó, hogy a 2015–2016-ban migránsként Európába érkezett másfél milliós tömegből becslések[2] szerint több százezer ember tartózkodási helyéről nincs információja a hatóságoknak, mivel ők nem folyamodtak menedékjogért.

 

[1] International Center for the Study ont he Radicalisation and Political Violence (ICSR), King’s College, London, 2015.

[2] A német hatóságok szerint a 2015-ben Németországba érkezett bő 1,1 millió migránsnak a körülbelül 13 százaléka tartózkodik a hatóságok számára ismeretlen helyen (http://www.sueddeutsche.de/news/politik/migration-gut-jeder-achte-registrierte-fluechtling-verschwunden-dpa.urn-newsml-dpa-com-20090101-160226-99-991905).

Speidl Bianka & Sántha Hanga, Migrációkutató Intézet
megmondó
Korábban egy szélsőbaloldali figura találta szemben magát egy különös, nagyon is valóság ízű váddal. Azóta sem tudjuk, ki lehet az a „Gyurcsányi”.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI