Magyar forradalom az osztrák gimnáziumokban
Az osztrák középiskolások egy CD-ROM segítségével ismerkedhetnek meg 1956 történetével.
2017. január 4. 22:04

Az osztrák fiataloknak a béke, a demokrácia, a határok nélküli szabad mozgás az alapélményük, de hogy ez így is maradjon, nagyon fontos, hogy ne evidenciaként tekintsenek ezekre a vívmányokra – mondja Szilágyi Gergő. A bécsi nagykövetség sajtódiplomatája szerint szükséges, hogy egy ilyen, a követség által összeállított oktatási CD segítségével is tudatosuljon bennük: ezek az életkörülmények messze nem adattak meg mindenkinek, hanem akár velük egykorúak is fegyvert fogtak a szabad élet reményében.

- Ausztria 1955-ben nyerte vissza függetlenségét, a szovjet csapatok ekkor vonultak ki az országból. Egy évvel később Magyarország is a szabadságért küzdött. Menyire foglalkoztatják az osztrák közvéleményt ezek az évek? Hogyan mutatják ezt be Ausztriában, mennyire kap hangsúlyt Ausztria és Magyarország közös történelme, barátsága?

- Az osztrákok számára meghatározó momentum, identitásuk egyik fontos eleme a függetlenség visszaszerzése. De szintén nagyon lényeges az ’56-os magyar forradalomhoz való kapcsolódásuk, a menekültek befogadása, melyet a fiatal osztrák állam „tűzkeresztségének” is tekintenek. Minderre joggal büszkék, s így ez a 60. évfordulóra való visszatekintésükben is kiemelt helyet kapott a magyar szabadságharcosok hősies küzdelmének bemutatása mellett. Az itt eltöltött három évtapasztalata alapján pedig azt mondhatom, hogy az osztrák emberek többségükben szimpátiával, a „legkedveltebb szomszédként” tekintenek ránk, s fontos, pozitív élményként él bennük a közös történelem is. Ennek sokszor spontán megnyilvánulásokban, magánlevelekben is bizonyságát adják – miközben tudjuk, hogy például a médiában messze nem ilyen kedvező a kép. Mindenesetre a nagykövetség és kulturális intézetünk a helyi magyar szervezetekkel együttműködve a tavalyi jubileum kapcsán is olyan projekteket, programokat valósított meg, melyekkel méltó emléket állítottunk ’56 hőseinek, egyben bemutatjuk ezeket, a két országot ma is összekötő eseményeket.

- Miért tartja fontosnak, hogy az iskolákba eljusson a magyar forradalom története?

- Az eseménysorozattal egyik kiemelt célkitűzésünk volt, hogy az osztrák fiatalokat is megszólítsuk, bemutassuk nekik az akkor történteket. S miközben a megemlékezések, koncertek, kiállítások minden korosztálynak szóltak, kifejezetten azok számára is össze akartunk állítani egy anyagot, akiknek személyesen már nyilván nincs kötődésük azokhoz az időkhöz. Ráadásul mind kevesebben élnek olyanok, akik átadhatnák élményeiket, tapasztalataikat nekik. Ugyanakkor természetesen nyitottak vagyunk arra – sőt kifejezetten örülnénk –, ha a CD-t megtekintve érdeklődés nyílna a fiatalokban, vagy tanáraikban, hogy kortanúkat kérdezzenek meg a történtekről. Természetesen ilyen találkozók megszervezésében is örömmel segítenénk, hogy ez, a 60. évforduló alkalmából indított projekt hosszabb távon is éltesse a forradalom emlékét.

- Mit tartalmaz a CD? Melyik korosztályt célozza meg? Mennyire interaktív?

- A CD-t - melynek elkészítéséhez a hazai ’56-os emlékbizottság is támogatást nyújtott - az osztrák középiskolák 7-8. osztályainak, tehát 17-18 éveseknek szántuk, mivel az ő tananyagukban szerepel ez a korszak. Ehhez képest egy, az itteni oktatási rendszert is ismerő történelemtanár, Gyertyánfy András - akinek ezúton is szeretnék köszönetet mondani munkájáért – olyan struktúrában építette fel az anyagot, hogy az illeszkedjen, konkrét kapcsolódási pontokat tartalmazzon az itteni tantervhez. Ezen túl minden részhez továbbvezető kérdések, is kapcsolódnak, segítve a tartalmak közös, (inter)aktív feldolgozását az osztályokban. Általában pedig arra törekedtünk, hogy az eseményeket ismertető tényanyag mellett változatos formában, a leíró részeken túl számos fotóval, korabeli filmfelvételekkel, a forradalomhoz kapcsolódó irodalmi művekkel az eseményeket emocionálisan is közelebb hozzuk a diákokhoz.

- Milyen forrásokból származik a CD tartalma? Milyen szempontok alapján mutatják be a 60 évvel ezelőtti eseményeket?

- A CD természetesen tartalmaz adatokat, statisztikákat – például az Ausztriába érkező menekültek számának alakulásáról -, de olyan forrásokat is, amelyek akár egy-egy villanással, mondattal is nagyon intenzíven tudják megjeleníteni az akkori közeget egy olyan fiatal számára, aki már egy teljesen más világban él. Ilyen szerintem Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról c. verse, egy osztrák riporter, Otto Pammer ’56 októberében Budapesten forgatott híradó-tudósításai, vagy egy fotósorozat, amely 13 ikonikus képpel szinte végigvezet a szabadságharc 13 napján.

- Gimnazista korú gyerekek is fegyvert ragadtak a forradalomban. Véleménye szerint a mai generáció is képes lenne erre, ha a szabadságáról és a hazájáról lenne szó?

- Én azt tartom fontosnak és mindannyiunk szerencséjének, hogy a valóságban nem kell választ kapnunk erre a kérdésre. Ezeknek a fiataloknak a béke, a demokrácia, a határok nélküli szabad mozgás az alapélményük, s ez jól is van így. Viszont éppen azért, hogy ez így is maradjon, nagyon fontos, hogy ne evidenciaként tekintsenek ezekre a vívmányokra, hanem személyes élmények híján például egy ilyen CD segítségével is tudatosuljon bennük: ezek az életkörülmények messze nem adattak meg mindenkinek, hanem akár velük egykorúak is fegyvert fogtak a szabad élet reményében. Ráadásul nem is olyan régen, s nem is egy távoli kontinensen, hanem a „közvetlen szomszédságukban”. S ezzel azt is közvetítsük: a szabadságért – szerencsére más formában – ma is tennünk kell.

- Az osztrák sajtó előszeretettel állított párhuzamot az ’56-os menekültek és a mostanimigránsok között. Ennek a tisztázására is szolgál az oktató anyag?

- Mivel ez egy oktatási célú összeállítás, nem tartottuk volna helyénvalónak, hogy aktuálpolitikát keverjünk egy iskolákban terjesztésre kerülő CD-be. Ezért az akkori történéseket igyekeztünk korrekten bemutatni: kiemelve az osztrák segítőkészséget, ugyanakkor jelezve, hogy a menekültek döntő része idővel tovább vándorolt. Egyben hangsúlyoztuk, hogy az itt maradó magyarok gyorsan és sikeresen illeszkedtek be az osztrák társadalomba, s jó polgáraivá váltak új hazájuknak. Más kérdés persze, hogy az osztrák „mainstream-médiában” időről-időre előkerül ez a tézis, jóllehet most már az itteni kormány is nyíltan kimondja: nem lehet összehasonlítani az akkori és mostani eseményeket. Ennek dacára sajnos a mostani évforduló kapcsán is akadtak írások, tudósítások, melyek rendkívül torz módon mosták össze ’56-ot és a tavalyi migrációs hullámot. Ezekre azonban a megfelelő helyen, vagyis ugyanezeken a fórumokon – vagy amennyiben nem voltak hajlandóak közölni álláspontunkat, akkor más médiumon keresztül – reagáltunk.

- Európa kettészakítottságát, a kommunizmus természetét is bemutatják?

- Tudni kell, hogy az osztrák középiskolai tananyag a „vasfüggönyön túli világnak”, a kommunista diktatúrák bemutatásának összesen is csak kis teret szentel. Nyilván ezért is fontosnak éreztük, hogy a saját történetünket ebben a formában elmondjuk. Ám emiatt tekintetbe kellett vennünk, hogy – számunkra sajnos nyilvánvaló – alapfogalmakat is külön be kell mutatnunk, hogy a diákok megértsék az előtörténetet, „átérezzék” azt az elviselhetetlen közeget, mely kiváltotta a felkelést. Így ennek a témakörnek is önálló fejezetet szenteltünk, szükség esetén külön megmagyarázva egyes kifejezéseket. A kontinens megosztottságát pedig az a párhuzamos eseménytörténet érzékelteti a legjobban, mely egymás mellett ábrázolja a Magyarországon és Ausztriában 1945 és 1956 között lezajlott meghatározó eseményeket.

-sbl-

gondola
megmondó
Újabban a migránsokat vádolják azzal, hogy tönkreteszik a nyugati civilizációt. Lépcsőházi gondolat.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI