Nagy Gáspár fordítani tudott a nemzet sorsán
Nagy Gáspár verseivel fordítani tudott a magyar nemzet sorsán - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budakeszin, a tíz éve elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas költő szobrának avatásán.
Utoljára frissítve: 2017. január 7. 18:04
2017. január 7. 17:04

"Politikai, szellemi testamentuma velünk él, iránytűnk és vezércsillagunk, kormányzati munkánk vezérfonala" - mondta a kormányfő Nagy Gáspárról, hozzátéve: úgy emlékszünk a költőre, mint aki személyes küldetésének tekintette az 1956-os mártírokra való emlékezés örökérvényű keresztény parancsát. "Ezzel a '80-as évek derekán elevenébe talált az akkor 30 éves júdásfa árnyékában hűsölő elvtársaknak" - fogalmazott.

Nagy Gáspár le merte írni, amiről mások legfeljebb csak beszéltek, s beszélni mert arról, amiről a legtöbben csak hallgattak, "szelíd hajthatatlanságával széttörte az októberi tavasz hőseiről gyártott kommunista hazugságokat" - méltatta a tíz éve elhunyt költőt a miniszterelnök, aki szerint "a végelgyengülés felé araszolgató gulyáskommunizmus okkal tartott az ő tetemre hívó szavaitól".

Azt is mondta, hogy Nagy Gáspár azok közé tartozott, akik "a ma oly divatos, egynémely országban kötelező politikai korrektséget a hamis próféták legfőbb ismérvének tekintették".

Ma minden nap egyre sürgetőbben kérdezzük, hogy "vajon mi lesz hazánkkal, ezzel a boldogtalan, farizeusi Európával, amely cinkos lelkiismeretét modern mesékkel csitítja, miközben sorsa csak egy szalmaszálon függ". Nagy Gáspártól jön a felelet: "a remény sohasem meghaló, ha minden utolsó szalmaszál abból a jászolból való" - zárta beszédét Orbán Viktor.

Oláh Katalin szobrászművész alkotását a Jobb Kor Polgári Egyesület állíttatta az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott emlékbizottság támogatásával.

Orbán Viktor miniszterelnök, az alkotó, Oláh Katalin szobrászművész, Orosz István grafikus és Szakolczay Lajos irodalomtörténész leleplezi Nagy Gáspár költő szobrát Budakeszin

 

A Budakeszin, a Fő téri parkban elhelyezett mellszobrot az ünnepség végén Spányi Antal püspök áldotta meg, majd a résztvevők - köztük Nagy Gáspár családja - elhelyezték a szobornál az emlékezés virágait.


Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő portréja

Nagy Gáspár a Vas megyei Bérbaltaváron született 1949. május 4-én. Felmenői földművesek voltak. Gyermekkorának két meghatározó élménye a paraszti lét és a kereszténység volt. Első verseit még általános iskolás korában írta, aztán évekig nem foglalkozott a költészettel.

A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1967-ben, majd egy évig segédmunkásként dolgozott Szombathelyen. Ebben az időszakban kezdett újra verselni, művei megjelentek a Jelentkezünk című szombathelyi diákújságban. 1968-tól a szombathelyi főiskola népművelés-könyvtár szakán tanult, 1971-ben szerzett diplomát.

Világszemléletének alakulásában nagy szerepet játszottak az 1968-as csehszlovákiai események, a prágai tavasz leverése után kezdett behatóbban foglalkozni történelmi témákkal. Főiskolásként került kapcsolatba a Kilencek elnevezésű költőcsoporttal, amelynek tagja volt többek között Utassy József, Mezey Katalin, Oláh János, Péntek Imre, az ő közvetítésükkel talált rá mestereire: Nagy Lászlóra, Kormos Istvánra, Weöres Sándorra.

A diploma megszerzése után Budapestre került, könyvtárosként dolgozott, 1972 és 1975 között pedig esztétikát tanult. 1975-ben jelent meg első verseskötete Koronatűz címmel. 1976-ban Kormos István a Móra Kiadóhoz hívta szerkesztőnek, az itt töltött négy év alatt csaknem száz könyv szerkesztésében vett részt, az ő munkáját dicsérte a Gyöngyszem-sorozat köteteinek összeállítása.

1981-től négy éven keresztül a Magyar Írók Szövetségének titkára volt, ezt az időszakot később élete egyik legizgalmasabb, legtevékenyebb időszakának tartotta. Az Új Forrás 1984. októberi számában megjelent, Nagy Imre tisztességes temetését és gyilkosainak megnevezését követelő Öröknyár: elmúltam 9 éves című verse miatt lemondatták tisztségéből. 1985-től két évtizeden át töltötte be a Bethlen Alapítvány titkári posztját.

1986-ban a Tiszatáj című lap júniusi száma közölte A Fiú naplójából című versét, amely az 1956-os forradalom elárulása, a megalkuvások, elvtelen kompromisszumok ellen emelte fel szavát. A retorzió a hatalom részéről ezúttal sem maradt el: a lapszámot bezúzatták, a folyóirat szerkesztőit pedig leváltották.

Nagy Gáspár 1988-ban az akkor meginduló első független folyóirat, a Hitel egyik szerkesztője lett. 1989-től az Írószövetség elnökségi tagjaként tevékenykedett. 1989-1990-ben a Magyar Demokrata Fórum (MDF) választmányi tagja volt. 2000-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották. 2004-től a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztőségét vezette 2007. január 3-án, Budakeszin bekövetkezett haláláig.

Művészetében leginkább a közép-kelet-európai helyzet, a magyarság sorsa, 1956 öröksége foglalkoztatta. Költészetében a magyar lírai hagyományokat ötvözte a posztmodern elemekkel, látásmódjában keveredett a groteszk és az irónia. Görömbei András azt írta róla, hogy művészete “hiteles és érvényes megújítása a magyar irodalom közösségi felelősségről, cselekvő történelmi jelenlétről mindenkor tanúságot tevő fő vonulatának”.

Verseskötetei közül kiemelkedik az 1999-ben kiadott Szabadrabok című gyűjteményes kötete, amely tartalmazta a korábbi köteteiből kicenzúrázott verseit is, valamint a 2007-es Sárfelirat című posztumusz kötet. A magyar irodalom jeles alakjairól szóló esszéiből, kritikáiból a 2004-es Szavak a rengetegből című könyv adott ízelítőt, visszaemlékezéseit a 2005-ben megjelent Közelebb az életemhez című kötetében adta közre.

Irodalmi munkásságát többek közt 1977-ben Radnóti-díjjal, 1990-ben József Attila-díjjal, 1993-ban Nagy Imre-emlékplakettel, 1994-ben Kölcsey-díjjal, 1999-ben Balassi Bálint-emlékkarddal és Balassi emlékéremmel, 2006-ban Magyar Örökség Díjjal és Prima-díjjal ismerték el.

2000-ben Kossuth-díjjal tüntették ki költői munkássága elismeréseként és a magyar függetlenség eszméje iránti hűség ébrentartásáért. 2007-ben posztumusz Mikszáth Kálmán-díjat kapott. 2009-ben a Vas megyei Vasvár művelődési háza az ő nevét vette fel, 2013-ban egykori szülőházában nyílt meg az emlékét őrző állandó kiállítás.

Öröknyár: elmúltam 9 éves

a sír NIncs sehol 
a sír a gyilkosok 
a test se I T T NIncs sehol 
a test se O T T 
a csont a gyilkosok NIncs sehol 
a csont 
(p. s.) 
egyszer majd el kell temetNI 
és nekünk nem szabad feledNI 
a gyilkosokat néven nevezNI!


   

MTI
megmondó
Pénzt fizetnek neki azért, hogy védje ügyfele érdekeit, és ennek érdekében a legvadabb füllentésekkel is kiállhat a nyilvánosság elé.
  • „Dolgos emberek lakják”
    Jóvátehetetlen pusztítást is végzett már a PC, az emberiség mégis védekezni akar, és tud is.
  • Politikai párhuzamok
    Másfajta megtorlásra azonban idehaza is volt példa, s ehhez a megtorláshoz megfelelő helyről is kaptak támogatást a megfelelő családok.
  • De mi az a tűzkeresztség?
    Mennyire átlátszó a vastagbőr a konok „hasznos idiótákon”, meg azokon az olvasni nem, csak írni szokókon, akiket „internetezőknek” nevez az index?
  • Aljas aláírásgyűjtők
    Jóhiszemű, hazafias gondolkodású, az országnak jót akaró embereket vezetnek félre az aljas aláírásgyűjtők és felbérlőik.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI