Nógrádi: Trumpnak is jár száz nap
Szerencse, hogy a müncheni konferencián nincs zárónyilatkozat, nem kell azon szenvedni, hol legyenek a vesszők és a hangsúlyok.
2017. február 17. 10:36

Az egyik Adolf Hitler elleni merénylet túlélője, Ewald-Heinrich von Kleist-Schmenzin célja 1963-ben a müncheni biztonságpolitikai konferencia létrehozásával az volt, hogy létrejöjjön egy olyan nemzetközi fórum, melynek a végén nem kell zárónyilatkozatot elfogadni és kerüljék el a háborút – jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A konferencia 50 emberrel indul, ma 500 résztvevője van. Mindenki ott van, aki számít. Miért nem megy el Vlagyimir Putyin orosz elnök? Mert nem megy el Donald Trump amerikai elnök. A német kormány fele ott van, ott van Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, James Mattis, az amerikai védelmi miniszter, John McCain amerikai szenátor, 47 külügyminiszter, 60 védelmi miniszter, 30 állam- és kormányfő, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, a legfontosabb gazdasági szereplők a világban – sorolta.

Eljött Petro Porosenko ukrán elnök, aki hagyományosan attól fél, hogy miután Hillary Clinton elnökjelöltségét támogatták, Donald Trump most egyszerűen átnéz rajtuk, és az oroszokkal megállapodik. A megnyitót egyébként James Mattis amerikai és Ursula von der Leyer német védelmi miniszter tartja, és holnap beszédet mond Angela Merkel német kancellár, hiszen Németországban hamarosan választás lesz – jegyezte meg.

A konferencia jelszava az igazság, a Nyugat és a rend utáni világ. Ezek bármelyikéről lehetne órákat beszélni. Itt mindenki mindenkivel tárgyalni akar, és elintézni mindazt, amiért a valóságban odament – hangoztatta.

Trumpnak is jár száz nap

Beszélt arról is, hogy Donald Trumpot január 20-án iktatták be, vagyis még nincs 30 napja. Mindenki azt szokta mondani, kérek 100 napot, és utána bíráljanak – hívta fel a figyelmet.

Egyre többen nem hajlandóak tárgyalóasztalhoz ülni

Idézte Wolfgang Ischingert (képünkön), a müncheni Biztonsági Konferencia főnökét, aki szerint régen csak az arabok és az izraeliek nem voltak hajlandóak leülni egy asztalhoz tárgyalni, ma már egyre többen vannak ilyenek.

Kulcsfontosságú a transzatlanti viszony

Azt is kiemelte: 1500 milliárd dollár az európai befektetés az Egyesült Államokban, ez több mint az amerikai-kínai, vagy az amerikai-orosz befektetés, vagyis számunkra kulcsfontosságú a transzatlanti viszony.

Nógrádi György szerint szerencse, hogy a müncheni konferencián nincs zárónyilatkozat, nem kell azon szenvedni, hol legyenek a vesszők és a hangsúlyok. Mindenki tárgyalhat mindenkivel, és vasárnap majd úgy megy haza, hogy elérte egy részét annak, amiért odament. A szakértő szerint szerencsés az is, hogy a konferenciának pontos menetrendje van.

Egyetértett Ischinger azon kijelentésével is, miszerint muszáj, hogy legyen amerikai-orosz tárgyalás, mert a két fél között a bizalom az Obama-időszakban nullára csökkent.

Arra a kérdésre, reális-e a CNN azon információja, miszerint a Pentagon szárazföldi csapatok bevetését javasolja Szíriában, azt válaszolta: elképzelhető, de azért jegyezzük meg, amerikai csapatok már vannak az Iszlám Állam elleni háborúban. Mégpedig úgy, hogy „papíron a kiképzést csinálják” – fogalmazott.

Nógrádi György az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta: a müncheni konferencia alapdilemmája a transzatlanti kapcsolatok lesznek, mit vár el az amerikai fél Európától.

Az Egyesült Államok a NATO-tagországoktól 2 százalékos hozzájárulást vár el a védelmi költségekhez. Ischinger 3 százalékot javasol, és azt, hogy ebben legyenek benne a humanitárius kiadások is.

A NATO-elvárásokat jelenleg három európai tagállam teljesíti: Nagy-Britannia, Görögország és Észtország, senki más. Amikor azt mondják, hogy 2 százalék, ez egy kihívást jelent – szögezte le.

Arra a kérdésre, hogyan értik azt, hogy a NATO jobban részt vesz a terrorizmus elleni harcban, azt felelte: úgy, hogy vélhetően az Iszlám Államot szétverik. Ez egy viszonylag egyszerű feladat, a probléma az, hogy a terrorizmust kiváltó okokat nem lehet megoldani. Az Iszlám Állam katonáinak fele valószínűleg meghal majd, a másik fele pedig szétszéled a világban, és terrorakciókat hajt végre – prognosztizálta.

Szólt arról is, felmerült, hogy a NATO-rszágoknak célszerű lenne együtt fegyverkezni. Egyrészt olcsóbb lenne a beszerzés, másrészt kompatibilisebb lenne a haderő. Ezekre a kérdésekre a mostani konferencián vélhetően még nem találnak választ. Kérdés, mindehhez az új amerikai vezetés hogy áll majd – fűzte hozzá.

hirado.hu - Kossuth Rádió, 180 perc
megmondó
A magyar futballrajongók a válogatott tétmérkőzésen is még mindig kisiskolás módjára „tanulni” akaró nebulónál sokkalta többet érdemelnek.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI