A tudomány határai és az erkölcs
Azt mondják, hogy a válság szó a kínai nyelvben két karakterből áll: az egyik a veszélyt, a másik pedig a lehetőséget jelenti.
2017. március 8. 08:57

Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök február elején megtartott, szokásos évértékelő beszédében – többek közt – a brexitre, Trumpra és az olasz választásokra utalva azt mondta, hogy a történelem kilépett a medréből, Francis Fukuyama híres mondására mintegy reflektálva-rácáfolva. (Mint ismeretes, a világhírű amerikai politológus szerint a liberális demokráciákkal véget ért a történelmi fejlődés.) Magyarország kormányfője szerint a történelem nemhogy nem ért véget, hanem egyenesen egy újabb fordulatot vett. Az évértékelőjében többek közt a következőket mondta a miniszterelnök: „Itt dörömböl az ajtónkon a robottechnológia és a digitális forradalom, amely a gazdaság után elérte az élettudományok világát is. Nemcsak a gépek, a technológia és az ismeretanyag változik, de lassan kilétünk és emberi mibenlétünk megváltozásával is szembe kell néznünk. Határokat feszegetünk, ősi határvonalakat lépünk át, fajokat elválasztó határokat, élőlények és ember alkotta masinák közötti határvonalakat.”
Mivel nem vagyok politológus vagy történész, hanem emberi jogi szakértő, ezért inkább egy teljesen más irányból közelíteném meg ezt a témát.

Az általam felvetendő kérdéskör a következő évtizedeket fogja meghatározni, s benne hazánk sorsát, még ha nem érzékeljük is egyelőre azok közvetlen következményeit. Az ember, mint ahogy a mondás tartja, legkevésbé a jelent és a közelmúltat ismeri. Ennek ellenére két alapvető és egyben forradalmi változásra utalnék, amelyek napjainkban bontakoznak ki. Ezek a kihívások gyakorlatilag mindenféle akadály és kontroll nélkül erősödnek, amelyek végeredménye talán az lesz, hogy a Homo sapiens sapiens fejlődése is kilép a saját medréből, minden eddiginél drámaibb következményekkel. Az új lépcsőfokot a Homo habilis („ügyes ember”) alapján nevezhetnék akár Homo sapiens conrectusnak is, ami latinul a „fejlesztett ember”-t jelentheti.

Mire alapozom ezt? A 2010-es évek nemcsak a hazai belpolitikában hoztak földrengésszerű változásokat, hanem a tudomány területén is, még ha nem is annyira látványosan, mint egy nagyarányú választási győzelem vagy egy sokakat megmozgató nyilvános esemény. Egy konkrét évet is mondanék, ami a történelem új korszakának a nyitányát jelentheti: 2012.
Az egyik forradalmi esemény az volt, hogy a mesterséges intelligencia letette a névjegyét a fogyasztók széles tömegei előtt és mintegy kilépett a nyilvánosság elé, illetve a második fontos történés az embereket érintő génmódosítás terén bekövetkezett áttörés.

Nézzük először a mesterséges intelligenciát! A reklám mellőzésével, de a piaci realitásokat tükrözve kell megemlíteni azt, hogy az amerikai székhelyű Apple, a világ legsikeresebb mobiltelefon-gyártója 2012-től valamennyi mobil eszközén elérhetővé tette a saját, mesterséges intelligencia alapú szolgáltatását, a Sirit. Ez a program alapvetően a telefontulajdonosok keresési tevékenységét könnyíti meg, illetve bizonyos asszisztensi feladatokat lát el (naptár és telefonhívások kezelése stb.), méghozzá hangalapú utasítások révén.

Azóta gyakorlatilag nincs olyan telefongyártó vagy szoftverfejlesztő óriáscég, amelyik ne fektetne be százmilliókat a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztésekbe. A legfrissebb hír szerint már az autóipar is milliárdokat fordít erre a területre, elősegítve az önvezető járművek terjedését. Csak az USA-ban három és fél millió teherautó- és kamionsofőr, valamint 600 ezernél is több buszsofőr van, így jelenleg beláthatatlan foglalkoztatáspolitikai következményekkel járhat a túl gyors automatizáció.

Ugyanakkor a felturbózott számítási képességekkel felvértezett mesterséges intelligenciával olyan tudományos áttörések is várhatóak, amelyek eléréséhez az eddigi emberi erőforrásokkal akár több száz évnyi kísérletezgetésre lett volna szükség. Gyakorlatilag ez olyan, mintha ennyivel ugrottunk volna előre az időben a kutatási folyamatok tekintetében. Ezzel párhuzamosan nemcsak a tudás minősége, hanem annak rögzített mennyisége is exponenciálisan nő. Ráadásul ma már külön mesterségesintelligencia-program (konkrétan a mesterséges agy is fejlesztés alatt van) készíthető egy-egy problémára, jelentősen felgyorsítva a kutatási eredmények elérését. Sőt, az egyes kutatási eredmények további, eddig elképzelhetetlen területeken történő hasznosítását is segítheti a mesterséges agy. Vannak olyanok, akik szerint a XXI. században egy évtized alatt annyit fejlődhet a tudomány, mint a XX. században összesen.

A környezetünket úgy alakíthatjuk, illetve küzdhetjük le a korábbi fizikai akadályokat (távolság, mennyiség, energia), ahogy akarjuk, legfeljebb a költségek szabhatnak ideiglenesen gátat. Ez minőségileg valóban egy új irány lesz a történelemben, hiszen az ember maga integrálódik egy információtechnológiai rendszerbe, nem pedig az emberhez idomulnak a „buta” eszközök, mint ahogy eddig. Sőt, a becslések szerint akár 50 milliárd háztartási és személyes eszköz fog az internetre csatlakozni, és az emberi testbe ültethető implantátumok és egyéb, rehabilitációs célú eszközök még akár hatékonyabbá is tehetik a pótlásra került testrészeket, képességeket.

Ez utóbbi mellett az „épek” se mehetnek el szó nélkül, hiszen a társadalmi mobilitást érintő kérdések merülhetnek fel. Mielőtt tiltakoznánk, hogy elfogadhatatlan lenne ilyen nagyfokú különbség ember és ember között, csak emlékeztetném a kedves olvasót arra, hogy ma is élnek vadonban élő, halászó-gyűjtögető, lándzsával vadászó törzsek, és az ő lemaradásuk a New York-i, okostelefonnal közlekedő és headsettel kommunikáló átlagemberhez képest már-már felfoghatatlanul nagy.

A másik óriási esemény a biotechnológia területén következett be, szintén 2012-ben: megalkották az úgynevezett CRISPR-technológiát, ami nem más, mint a génmódosítás új forradalmi módszere, a génsebészet olcsó svájci bicskája. Ezzel az eljárással ugyanis elérhetővé válik az, hogy a súlyos, élettel össze nem férő fogyatékosságok kiiktathatóak lesznek a gyermekvállaláskor, hiszen nemrég már 20 százalékos sikerrátával tudták az emberi genomot módosítani. Ennek köszönhetően – ahogy itt, a Magyar Időkben is megjelent, korábbi cikkemben is írtam a háromszülős bébikről – idén száznál is több, ily módon megmentett gyermek születhet meg ennek a megoldásnak köszönhetően világszerte. Azóta kijött már az ember-sertés hibrid embrió is, szervtranszplantációs célból. Ez azt jelenti, hogy az emberi faj a környezeten túlmenően már saját magát, önnön belső világát, felépítését is át tudja formálni. Nemrég egy osztrák kutatási eredmény azt igazolta, hogy a majmok fizikailag képesek lennének emberi beszédre is, csak az agyuk még nem elég fejlett ehhez. Csupán idő kérdése az, hogy beszélő majmok szülessenek.

Mivel a nemzetközi jog nem ismeri az emberi faj definícióját, mint ahogy a családét sem, és az innovációban élenjáró országok egy jó része eleve nem is csatlakozott a különböző, egyes humángenetikai és emberi jogi egyezményekhez és megállapodásokhoz, illetve kevésbé rendelkeznek korlátozó jogszabályokkal, előírásokkal (USA, Egyesült Királyság, Kína), így ez a lehetőség nemcsak megnyitja, hanem gyakorlatilag egyenesen sejteti a Homo sapiens conrectus eljövetelének lehetőségét.

Azt mondják, hogy a válság szó a kínai nyelvben két karakterből áll: az egyik a veszélyt, a másik pedig a lehetőséget jelenti. Ha azt nézzük, hogy a csúcstechnika hozzávetőlegesen húsz év (körülbelül annyi, amennyi a rendszerváltás óta eddig eltelt) alatt szokott lecsorogni a legalsóbb szintekre, akkor körülbelül van két évtizedünk ezt a veszélyt lényegében lehetőségre váltani. Ehhez azonban világos elvekre és erkölcsi célokra lesz szükség. Ez különösen a stratégiák definiálása terén lesz igaz, ahol nem tudjuk megkerülni azt, hogy mi az ember, mi az élet célja, és milyen határvonalak léteznek. Talán még egy új, nemzetközi egyezményre is szükség lehet. Egy ilyen egyezmény kidolgozása, elfogadása és ratifikációja is körülbelül 10-15 év.
Rajtunk áll, hogy az előttünk tornyosuló szökőárral szemben hogyan készülünk fel.

Lovászy László

A szerző ENSZ-szakértő, egyetemi oktató

magyaridok.hu
megmondó
Újabban a migránsokat vádolják azzal, hogy tönkreteszik a nyugati civilizációt. Lépcsőházi gondolat.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI