Saját szavazói sem támogatják Gyurcsányék hazafiatlan erőfeszítéseit
A magyar lakosság négyötöde, de még a baloldali szavazók háromnegyede is egyetért abban, hogy a magyar EP-képviselők hazafias kötelessége, hogy munkájukkal minél több uniós forrást szerezzenek hazánk számára
– derült ki a Real PR 93. a Magyar Nemzethez eljuttatott legfrissebb közvélemény-kutatásából.
2023. május 8. 09:44
A felmérés eredménye szerint csak alig egytizednyien (12 százalék) osztják Molnár Csaba nézetét, aki a közelmúltban kijelentette: hazafias kötelezettségének érzi megakadályozni az uniós pénzek Magyarországra érkezését a korrupcióra hivatkozva. Hasonló eredmények láthatók a biztos szavazók körében is, mivel itt 82 százalék azok aránya, akik a képviselők feladatának tekintik az EU-s pénzekhez való hozzájutás érdekében végzett munkát, és mindössze 11 százalék azok aránya, akik szerint ez nem feltétlen feladatuk. A Real PR 93. továbbá kiemelte: ritkán látni olyan politikai kérdést, amellyel a kormánypártiak és a baloldaliak nagy többsége is egyetért, az EP-képviselők kötelezettsége azonban ilyen.
A Fidesz szavazóinak 93 százaléka úgy véli, hogy a magyar európai parlamenti képviselők hazafias kötelessége minél több uniós támogatást szerezni Magyarország számára. A baloldali szavazók 75 százaléka pedig szintén elvárná a képviselőktől a támogatások biztosítását, és csupán 16 százalékuk gondolkodik ellenkezőleg. Ez utóbbi arány a kormánypárti szavazók között csupán 4 százalék. A vidékiek és a fővárosiak szintén hasonlóan gondolkodnak a kérdésről, mindkét lakossági csoport döntő többsége elvárja a magyar EP-képviselőktől, hogy hazánk érdekében mindent megtegyenek az EU-s források megszerzéséért. Vidéken 81 százalék, a budapestiek körében 76 százalék ez az arány, az ellenvélemények aránya a fővárosban 14 százalék, azon kívül mindössze 11 százalék – derült ki.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
