Tények a Demokratikus Koalíció plakátkampányának margójára
A DK legújabb plakátkampánya reális képet fest a liberális baloldal hitelességéről. Röviden: Dobrev Klára azt állítja, hogy Orbán Viktor növeli az árakat, ezzel ellentétben ő növelni fogja a béreket. Nos, a realitás adatokban viszont így néz ki – írja összefoglalóját Orbán Balázs közösségi oldalán.
2023. május 8. 17:08
A DK legújabb plakátkampánya reális képet fest a liberális baloldal hitelességéről. Röviden: Dobrev Klára azt állítja, hogy Orbán Viktor növeli az árakat, ezzel ellentétben ő növelni fogja a béreket. Nos, a realitás adatokban viszont így néz ki:
A baloldal 2002 és 2010 között:
MINDEN élelmiszer áfáját EMELTE, a legtöbb esetben a duplájára,
Kétszeresére EMELTE a villamos energia, háromszorosára a lakossági földgáz árát,
ELTÖRÖLTE a családi adókedvezményt,
2,4 millió nyugdíjastól VETTE EL a 13. havi nyugdíjat,
2 százalékkal CSÖKKENTETTE a minimálbér reálértékét.
Ezzel szemben 2010 után az Orbán-kormány
5 százalékra CSÖKKENTETTE az alapvető élelmiszerek áfáját,
A REZSICSÖKKENTÉSNEK köszönhetően havi több mint 180 ezer forintot takarított meg a magyar családoknak,
VISSZAADTA a családi adókedvezményt,
VISSZAÉPÍTETTE a teljes 13. havi nyugdíjat,
A minimálbért a háromszorosára EMELTE, annak vásárlóértéke pedig 78 százalékkal NŐTT.
Nem kell sok módosítás a DK új plakátkampányába, csak a nevek nem stimmelnek. A valóságban Dobrev Klára férje és elvtársai növelték az árakat a baloldali kormányzás idején, és Orbán Viktor volt az, aki növelte a béreket.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
