A demográfiai kihívások kezeléséhez Magyarország a jövő évben esedékes uniós tanácsi elnökség idején javasolni fogja, hogy az európai szerződések is foglalkozzanak a családpolitikával, és ehhez rendeljenek uniós forrásokat is. Ne csak a migrációt támogassa az Európai Unió, hanem a családpolitikát is! - tette hozzá Varga Judit igazságügyi miniszer.
2023. május 10. 09:18
Varga Judit – archív/MTI/Máthé Zoltán
Gebauer Szabolcs, az MTI tudósítója jelenti: Az Európai Unió Tanácsa 2024 második felében esedékes magyar elnökségének prioritásai között kiemelten szerepel a demográfiai kihívások kezelése, Magyarország ugyanis erre nem tartja megfelelő válasznak a migrációt, hanem a családpolitika terén keresi a megoldást - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Strasbourgban kedden.
Magyar újságíróknak nyilatkozva Varga Judit arról tájékoztatott, hogy megbeszélést folytatott a Strasbourgban ülésező Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával, akivel egyebek mellett az uniós tanács magyar elnökségének prioritásait tekintették át.
Közölte: a demográfiai kihívások kezeléséhez Magyarország a jövő évben esedékes uniós tanácsi elnökség idején javasolni fogja, hogy az európai szerződések is foglalkozzanak a családpolitikával, és ehhez rendeljenek uniós forrásokat is. Ne csak a migrációt támogassa az Európai Unió, hanem a családpolitikát is! - tette hozzá az igazságügyi miniszer.
Az uniós tanács magyar elnökségi programjai között Varga Judit a bővítéspolitikát emelte ki, amellyel kapcsolatban közölte: "Szerbiának mindenképpen be kell kerülnie az európai közösségbe".
Közölte továbbá, hogy Magyarország hangsúlyt kíván majd helyezni a kohéziós politikára is, amely olyan kiegyenlítést biztosíthat a tagállami gazdaságok között, amelyek az egész közösséget teszik még sikeresebbé.
Varga Judit elmondta: megbeszélést folytatott Marija Pejcinovic Buriccsal, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkárával is, akinek arra hívta fel a figyelmét, hogy a Kárpátalján élő magyar kisebbség jogai, ahogyan már az ukrajnai háborút megelőzően, a háború alatt is csorbát szenvednek.
"Magyarország támogatja Ukrajna uniós perspektíváját, ugyanakkor nagyon fontosnak tartja, hogy a csatlakozására készülő ország tiszteletben tartsa az alapjogi okmányokban lefektetett európai normákat, köztük a nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását" - fogalmazott.
Az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) vezetőjével, Síofra O'Leary elnökkel folytatott találkozójával összefüggésben a miniszter közölte: a strasbourgi bíróság nemrégiben ismerte el, hogy a polgári perek elhúzódására kialakított magyar jogorvoslati rendszer alkalmas arra, hogy belső jogorvoslatot teremtsen. Ez azt jelenti, hogy ezekben a kérdésekben már nem kell a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulni - emelte ki.
Az uniós pénzek lehívását lehetővé tevő uniós bizottsági feltételekkel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva közölte: egyes civil szervezetek hálózatai kellemetlenül érzik magukat amiatt, hogy Magyarország teljesíti a vállalásait, hogy megcsinálja a házi feladatát. Az intézkedések működnek, és modellértékűnek számítanak a frissen felállított új intézmények is, melyek egyebek mellett biztosítják az átláthatóságot, vagy hatékonyak a korrupció elleni küzdelemben - tette hozzá Varga Judit.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
