A város középkori neve Königsberg – mi magyarok a Königsberga változatot használtuk –, a II. világháború után Sztálin adta neki a Kalinyingrád nevet. Brzezisnki könyveiben a „kalinyingrádi kiszögellés"-ről írt.
2023. május 11. 07:44
Mihail Kalinyin szobra Kalinyigrádban – mandiner/ULF MAUDER / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP
A Königsberget egykor Kalinyingrádra átnevező oroszok szerint a döntés „az őrültséggel határos” és „ellenséges cselekedet”. Dühösen reagált a Kreml, miután egy lengyel kormányzati szerv azt tanácsolta, hogy más nevet használjanak a Balti-tenger partján fekvő orosz exklávéra, Kalinyingrádra
A lengyel bizottság szerint a várost és a tágabb területet inkább Królewiecnek kellene nevezni – írta a BBC.
Hozzátették, ez a város hagyományos neve lengyelül, és ezért a döntés, hogy ne használjanak többé „erőltetett nevet”. Ez részben az ukrajnai orosz invázió következménye.
Oroszország szerint a döntés „az őrültséggel határos” és „ellenséges cselekedet”.
„Tudjuk, hogy a történelem során Lengyelország időről időre belecsúszott az oroszok iránti gyűlölet őrületébe" – idézte a BBC Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét.
A második világháború előtt a területet több száz éven át Königsberg néven ismerték, és Kelet-Poroszország része volt. A Królewiec a Königsberg lengyel fordítása.
business insider
A második világháború után azonban a város és a tágabb régió szovjet közigazgatás alá került. A szovjetek átnevezték Kalinyingrádnak Mihail Kalinyin, a bolsevik forradalom egyik vezetője után – ismertette a lap.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
