Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. május 11-én. MTI/Kovács Tamás

A kormány május 30-án nyújtja be a jövő évi költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek, amely július 7-én fogadhatja el azt - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető kifejtette: számtalan nehézség közepette kell megtervezni a jövő évi büdzsét, "hiszen háborús időket élünk". Ennek ellenére a kormány megtartja azt a jó gyakorlatot, hogy a tavaszi időszakban nyújtja be a költségvetési tervezetet, mert ezzel a kormány kiszámíthatóságot teremt, a gazdaság számára is fontos üzenetet küld és rögzíti azokat a gazdaságpolitikai célkitűzéseket is, amelyeket a kormány a jövő évben a nehezebb körülmények között is el akar érni - jelentette ki.
   
Hangsúlyozta: olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Számolni kell a háború elhúzódásának lehetőségével, de fontos, hogy a kitűzött célokat meg tudják őrizni, valamint csökkentsék a hiányt és az államadósságot - mondta.

Megjegyezte: a költségvetési hiány esetében 2,9 százalékkal számolnak.
   
Kitért rá: a büdzsé tervezetét május 20. környékén adják át a Költségvetési Tanácsnak.
   
Gulyás Gergely úgy fogalmazott, háborús idők forgatókönyve alapján jött létre a költségvetés tervezete, béke és a szankciók kivezetése esetén viszont a költségvetés mozgástere jelentősen megnőne, az ország helyzete lényegesen könnyebb lenne.
   
Azt mondta: háborús időkben a honvédségre többet kell költeni és az infláció is sokkal magasabb. Éppen ezért a magyar kormány álláspontja a háború kezdete óta változatlan: azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget - hangsúlyozta.
   
A kormány ismét meghosszabbítja a kamatstopot - amelynek hatálya június 30-ával járna le - és addig tartja fenn az intézkedést, ameddig a jegybanki alapkamat 10 százalék alá nem csökken - jelentette be Gulyás Gergely.
   
Emlékeztetett: a kormány 2022 januárjában döntött a lakossági kamatstop bevezetéséről, és ezt 2022 novemberében a kis- és közepes vállalkozásokra is kiterjesztette, azóta pedig már több alkalommal is meghosszabbította az intézkedést.
   
Hangsúlyozta: pillanatnyilag az infláció mértéke és ebből adódóan a jegybanki kamat mértéke miatt nem tudnak változtatni a kamatstop intézményén. Ha jegybanki alapkamat 10 százalék alá csökken, akkor fogja a kormány kivezetni a kamatstopot. Ehhez egy számjegyű inflációra van szükség, és a kormány úgy gondolja, hogy ez az idei év végére elérhető - mondta.
   
Jelezte: a jelenlegi helyzetben a kamatstopok kivezetése olyan mértékű törlesztőteher növekedést eredményezne, ami az érintett családoknak, kis- és közepes vállalkozásoknak komoly, sok esetben teljesíthetetlen nehézségeket eredményezne. A családoknál például a kamatstop kivezetésével az éven belül átárazódó hitelek esetén átlagosan 60 százalékkal, a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban fixált jelzáloghitel esetén pedig mintegy 24 százalékkal emelkedne átlagosan a törlesztőrészlet - részletezte.
   
Hangsúlyozta: a kamatstop mintegy 350 ezer magyar családot védett meg a magas kamatokkal szemben és jelenleg is több mint 300 ezer családot érint közvetlenül a döntés, a kamatstoppal védett hitelállomány mértéke pedig meghaladja az 1360 milliárd forintot. Hozzátette: a kamatstop 2022-ben 80 milliárd forinttal, 2023 első felében pedig további 60 milliárd forinttal segítette a családokat, így összesen 140 milliárd forintnyi szankciós kamatfelárat vesz le a háztartások válláról.
   
Kitért arra is: a kamatstop kiterjesztése 60 ezer kis és közepes vállalkozást érintett, jelenleg pedig több mint 28 ezer vállalkozás, közel 1000 milliárd forintnyi hitelállománya esik az intézkedés hatálya alá, így a cégek 2022 novemberétől összesen mintegy 80-85 milliárd forintot takaríthattak meg. Ez jelentős mértékben járul hozzá ahhoz, hogy a kkv-szektor meg tudta őrizni a stabilitását és a foglalkoztatotti állományát - emelte ki.
   
Az ukrajnai háború kapcsán hangsúlyozta: a pápa magyarországi látogatása is megerősítette a kormányt abban, hogy erkölcsileg is az azonnali tűzszünet és a béke az egyetlen helyes álláspont a háborúval kapcsolatban.
   
"Azzal, hogy a világ kiemelkedő erkölcsi tekintélye, a római pápa is a béke pártján áll, ahogyan Magyarország is, azt mondhatjuk, hogy a lehető legerősebb morális támogatást kapta meg a magyar álláspont" - fogalmazott Gulyás Gergely. Jelezte: ha a Vatikán béketervvel készül, ahogyan azt a pápa jelezte, hogy Magyarország ezt a békemissziót támogatni fogja.
   
Ismét leszögezte, hogy a háború kérdésében a kormány álláspontja változatlan: azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget.
   
A pusztítás mértéke már most is felmérhetetlen, több százezer ember vesztette eddig életét a háborúban, életeket menteni csak tűzszünettel lehet - hangsúlyozta.
   
Az igazságügyi törvény módosításával néhány héten belül mindenben megfelel a kormány az uniós kohéziós pénzek folyósításához támasztott feltételeknek - közölte a miniszter.
   
Hangsúlyozta: noha az igényeknek nem volt jogalapja, de teljesítettük a feltételeket, sok esetben túl is teljesítettük azokat. Így körülbelül egy hónap múlva tudunk számlákat küldeni Brüsszelnek, akik reményeink szerint ezeket ki is fogják fizetni - fogalmazott Gulyás Gergely.
   
Jelezte: nem az uniós helyreállítási alapból, hanem a hétéves költségvetés kondicionalitási eljárással nem érintett részéből hívnának így le pénzeket.
   
A cél az, hogy Magyarország számára minden forrás elérhető legyen - jelentette ki. Hozzátette: ezzel szemben Brüsszelben és a baloldali magyar ellenzéknél "komoly ellenállás van", de arra kérik őket, "álljanak a magyar tanárok, a magyar egészségügy, a magyar gazdaság mellé".