"A Magyar Érdemkereszt, illetve Érdemrend fokozatait olyan magyar és külföldi állampolgárok kaphatták meg, akik az ország érdekében különösen hasznos szolgálatot teljesítettek. Ez szerepel az első, 1922-es Alapszabályban, ami lényegében napjainkig is érvényes" - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
2023. május 11. 17:24
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke – mnm
Az önálló magyar kitüntetési rendszer létrejöttének századik évfordulója alkalmából a Magyar Érdemrend történetét bemutató kiállítás nyílt csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeumban – jelentette a Gondolának az MNM.
"A Magyar Érdemkereszt, illetve Érdemrend fokozatait olyan magyar és külföldi állampolgárok kaphatták meg, akik az ország érdekében különösen hasznos szolgálatot teljesítettek. Ez szerepel az első, 1922-es Alapszabályban, ami lényegében napjainkig is érvényes" - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Csillag és kereszt - 100 éves a Magyar Érdemrend című kamaratárlatot megnyitó beszédében.
Felidézte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnésével önállóvá vált Magyarországon megnyílt a lehetőség magyar jellegű kitűntetések, és így az első magyar elismerési rendszer kialakítására. Mint mondta, Bethlen István miniszterelnök elképzelése alapján közel egy éven keresztül folyt a polgári és katonai érdemekért egyaránt adományozható reprezentatív kitűntetés tervezése.
Az elismerés történetét bemutatva kitért arra is, hogy a kitüntetés jellegzetes külalakja, a fehér kereszt az 1848-49-es szabadságharc Magyar Katonai Érdemrendjének tervezett, majd az emigrációban elkészült jelvényére vezethető vissza.
Mint rámutatott, az 1922-ben megalapított Magyar Érdemkereszt az évtizedek során elnevezését és megjelenését tekintve is csak kisebb változáson ment át. 1935-től a neve Magyar Érdemrend, fokozatai akkor nyerték el ma is használatos megnevezésüket.
Semjén Zsolt felidézte, hogy a nagykeresztet mint legmagasabb fokozatot elsőként Bethlen István miniszterelnök vehette át. Őt követte a sorban Csernoch János hercegprímás.
Hozzátette, hogy az Érdemrend bel- és külföldiek számára egyaránt adományozható. A legmagasabb fokozattal elismert személyiségek között említette Hirohito japán császárt, Vilma holland királynőt, III. Viktor Emánuel olasz királyt és Mannerheim finn tábornagyot.
Megemlékezett arról is, hogy 1991-ben az Országgyűlés Magyar Köztársasági Érdemrend és Magyar Köztársasági Érdemkereszt néven a kitűntetést újraalapította. 2011-ben a kitüntetés neve ismét Magyar Érdemrend lett. Mint mondta, a régi-új érdemrend kitüntetettjei között szerepeltek - kései igazságszolgáltatásként - az előző rendszerben nem kívánatos, mellőzött, üldözött személyek, az emigrációban a magyarság érdekeit képviselő hazafiak.
Kitért arra is, hogy a kitűntettek névsorában ma már évről évre szerepelnek az elszakított területeken, kisebbségben élő honfitársaink. Jeles képviselőik, mint Tőkés László vagy Duray Miklós a rend nagykeresztjében részesültek.
A nagykereszttel kitüntetett külföldi állam- és kormányfők között említette II. Erzsébet királynőt, Helmuth Kohl kancellárt, Lech Walesa lengyel és Jacques Chirac francia elnököt.
"A szélesedő, fehér zománcú kereszt közepén a különböző rendszerekben más és más szimbólumok tűntek fel: először a hármashalom a kettős kereszttel, majd egy nemzeti színű pajzs, végül a koronás magyar címer. Az idők során változó szimbólumok azonban ugyanarra utalnak: a magyarságra. Ami pedig állandó, az a kereszt" - mondta Semjén Zsolt.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: a kiállítás két intézmény, a Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum példaértékű együttműködésének eredményeként jött létre. Ez a két közgyűjtemény őrzi a Magyar Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemrend valamennyi fokozatának rendi jelvényeit, valamint számos kitüntetett portréját.
A főigazgató köszönetet mondott a kiállítás létrehozásában közreműködő munkatársaknak, köztük a kamaratárlat két kurátorának: Pallos Lajosnak és Sallay Gergelynek.
Elmondta, hogy a tárlat anyagából katalógus készült, amely a Magyar Érdemrend története mellett néhány fontos kitüntetett személyt is bemutat kitüntetéseivel együtt.
Töll László, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka a magyar hadsereg átalakulásáról szólva arról beszélt, ahhoz hogy ez megvalósuljon, az emberek gondolkodásában is átalakulásra van szükség, tudomásul kell venni, hogy a magyar történelem tele van hősökkel és harcolni kell azért, hogy ez a köztudatba is bekerüljön.
"Ez a kiállítás a magyar hősiességnek az egyik manifesztációja, megerősítése tevékenységünknek" - fogalmazott Töll László.
A Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében szeptember végéig látogatható tárlaton több mint 70 rendi jelvényt tekinthetnek meg a látogatók, az egykor kitüntetett személyek portréival, díszes öltözetekkel és a kitüntetésekhez tartozó kiegészítőkkel együtt – zárul a Magyar Nemzeti Múzeum Gondolához eljuttatott jelentése.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Az írásbeli vizsgákat május 5. és 23. között rendezik. A mai – hétfői – napon magyar nyelv és irodalomból középszinten 77 972, emelt szinten 2278 tanuló ad számot tudásáról.
Erdő Péter hangoztatta: "ennek az emberiségnek szüksége van Krisztusra! Szüksége van ránk (az egyházra) is, ha Krisztushoz tartozunk!". Úgy vélte, "a mai egyháznak mindenek előtt saját küldetése kérdésével kell szembesülnie".
Az RMDSZ-elnök emlékeztetett rá, hogy az RMDSZ és a kormánypártok közös államfőjelöltje Crin Antonescu, akit soknemzetiségű vidékről származó, alapvetően konzervatív beállítottságú, tapasztalt, a magyarokat, a kisebbségi közösségeket tisztelő politikusként jellemzett.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
