"A Magyar Érdemkereszt, illetve Érdemrend fokozatait olyan magyar és külföldi állampolgárok kaphatták meg, akik az ország érdekében különösen hasznos szolgálatot teljesítettek. Ez szerepel az első, 1922-es Alapszabályban, ami lényegében napjainkig is érvényes" - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
2023. május 11. 17:24
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke – mnm
Az önálló magyar kitüntetési rendszer létrejöttének századik évfordulója alkalmából a Magyar Érdemrend történetét bemutató kiállítás nyílt csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeumban – jelentette a Gondolának az MNM.
"A Magyar Érdemkereszt, illetve Érdemrend fokozatait olyan magyar és külföldi állampolgárok kaphatták meg, akik az ország érdekében különösen hasznos szolgálatot teljesítettek. Ez szerepel az első, 1922-es Alapszabályban, ami lényegében napjainkig is érvényes" - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Csillag és kereszt - 100 éves a Magyar Érdemrend című kamaratárlatot megnyitó beszédében.
Felidézte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnésével önállóvá vált Magyarországon megnyílt a lehetőség magyar jellegű kitűntetések, és így az első magyar elismerési rendszer kialakítására. Mint mondta, Bethlen István miniszterelnök elképzelése alapján közel egy éven keresztül folyt a polgári és katonai érdemekért egyaránt adományozható reprezentatív kitűntetés tervezése.
Az elismerés történetét bemutatva kitért arra is, hogy a kitüntetés jellegzetes külalakja, a fehér kereszt az 1848-49-es szabadságharc Magyar Katonai Érdemrendjének tervezett, majd az emigrációban elkészült jelvényére vezethető vissza.
Mint rámutatott, az 1922-ben megalapított Magyar Érdemkereszt az évtizedek során elnevezését és megjelenését tekintve is csak kisebb változáson ment át. 1935-től a neve Magyar Érdemrend, fokozatai akkor nyerték el ma is használatos megnevezésüket.
Semjén Zsolt felidézte, hogy a nagykeresztet mint legmagasabb fokozatot elsőként Bethlen István miniszterelnök vehette át. Őt követte a sorban Csernoch János hercegprímás.
Hozzátette, hogy az Érdemrend bel- és külföldiek számára egyaránt adományozható. A legmagasabb fokozattal elismert személyiségek között említette Hirohito japán császárt, Vilma holland királynőt, III. Viktor Emánuel olasz királyt és Mannerheim finn tábornagyot.
Megemlékezett arról is, hogy 1991-ben az Országgyűlés Magyar Köztársasági Érdemrend és Magyar Köztársasági Érdemkereszt néven a kitűntetést újraalapította. 2011-ben a kitüntetés neve ismét Magyar Érdemrend lett. Mint mondta, a régi-új érdemrend kitüntetettjei között szerepeltek - kései igazságszolgáltatásként - az előző rendszerben nem kívánatos, mellőzött, üldözött személyek, az emigrációban a magyarság érdekeit képviselő hazafiak.
Kitért arra is, hogy a kitűntettek névsorában ma már évről évre szerepelnek az elszakított területeken, kisebbségben élő honfitársaink. Jeles képviselőik, mint Tőkés László vagy Duray Miklós a rend nagykeresztjében részesültek.
A nagykereszttel kitüntetett külföldi állam- és kormányfők között említette II. Erzsébet királynőt, Helmuth Kohl kancellárt, Lech Walesa lengyel és Jacques Chirac francia elnököt.
"A szélesedő, fehér zománcú kereszt közepén a különböző rendszerekben más és más szimbólumok tűntek fel: először a hármashalom a kettős kereszttel, majd egy nemzeti színű pajzs, végül a koronás magyar címer. Az idők során változó szimbólumok azonban ugyanarra utalnak: a magyarságra. Ami pedig állandó, az a kereszt" - mondta Semjén Zsolt.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: a kiállítás két intézmény, a Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum példaértékű együttműködésének eredményeként jött létre. Ez a két közgyűjtemény őrzi a Magyar Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemrend valamennyi fokozatának rendi jelvényeit, valamint számos kitüntetett portréját.
A főigazgató köszönetet mondott a kiállítás létrehozásában közreműködő munkatársaknak, köztük a kamaratárlat két kurátorának: Pallos Lajosnak és Sallay Gergelynek.
Elmondta, hogy a tárlat anyagából katalógus készült, amely a Magyar Érdemrend története mellett néhány fontos kitüntetett személyt is bemutat kitüntetéseivel együtt.
Töll László, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka a magyar hadsereg átalakulásáról szólva arról beszélt, ahhoz hogy ez megvalósuljon, az emberek gondolkodásában is átalakulásra van szükség, tudomásul kell venni, hogy a magyar történelem tele van hősökkel és harcolni kell azért, hogy ez a köztudatba is bekerüljön.
"Ez a kiállítás a magyar hősiességnek az egyik manifesztációja, megerősítése tevékenységünknek" - fogalmazott Töll László.
A Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében szeptember végéig látogatható tárlaton több mint 70 rendi jelvényt tekinthetnek meg a látogatók, az egykor kitüntetett személyek portréival, díszes öltözetekkel és a kitüntetésekhez tartozó kiegészítőkkel együtt – zárul a Magyar Nemzeti Múzeum Gondolához eljuttatott jelentése.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Pár napja fiatalokat vertek meg Kolozsváron, mert magyarul beszéltek. Most szurkolók székely zászlót törtek le, majd gyújtottak fel Csíkszeredában.
Az agresszió elfogadhatatlan, arra kérjük a román hatóságokat, hogy határozottan lépjenek fel a magyarellenes megnyilvánulásokkal szemben - közölte Nacsa Lőrinc a közösségi oldalán péntek reggel.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Orbán Viktor közölte: Magyarország azért nem tartóztatta le Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt - ahogy azt a Nemzetközi Büntetőbíróság elvárta volna -, mert az országban nem szokás letartóztatni a vendégeket.