A miniszter kiemelte: fontos, hogy a megújuló magyar hadseregben az "egyenruhás munkavállalók" helyett a harctevékenységre koncentráló, harcolni tudó hadserege legyen az országnak, amely képes megfelelő, hiteles elrettentő erőt felmutatni.
2023. május 12. 23:24
dehir.hu
A cél az, hogy erős, jól kiképzett, a hagyományait megőrző, de felszerelésében és működésében modern nemzeti haderő jöjjön létre, amely képes a NATO szövetségesi vállalásainak teljesítésére is - erről beszélt a honvédelmi miniszter pénteken Budapesten, a Ludovika Fesztivál szabadegyetemi programján tartott előadásában.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: a NATO, a legrégebbi és legerősebb védelmi szövetségként a tagállamok nemzeti haderőire támaszkodik, ezért is fontos, hogy Magyarországnak jól kiképzett, önálló nemzeti hadereje legyen.
Hangsúlyozta: az ukrajnai háború nyomán a NATO keleti szárnyának megerősítéséről döntött, ebben Magyarország fontos szereplő. Hozzátette: Magyarország a béketárgyalások és az azonnali tűzszünet mellett áll ki, de ez egyelőre kisebbségi álláspont. Mint mondta, egyre többen vélik úgy, hogy a háborút nem lehet katonailag megoldani és a diplomáciának kell átvennie a megoldás keresését.
A miniszter kiemelte: fontos, hogy a megújuló magyar hadseregben az "egyenruhás munkavállalók" helyett a harctevékenységre koncentráló, harcolni tudó hadserege legyen az országnak, amely képes megfelelő, hiteles elrettentő erőt felmutatni.
Ez nem lehetséges a haderő harci szellemének felélesztése nélkül - jelentette ki, hozzátéve, ezt a társadalomnak is támogatnia kell. Mint mondta, fenn kell tartani a párbeszédet a társadalommal, hogy az emberek saját feladatukként tekintsenek a haza fegyveres védelmére.
Kiemelte: a hadsereghez csatlakozó fiatalok megfelelő kiképzést, felkészítést kapnak, emellett hangsúlyozta a missziókban való részvétel jelentőségét valamint az új harceljárások és eszközök adaptációjának fontosságát.
Elmondta: szeretné, ha a magyar tiszti kar a régi erényekhez visszanyúlva, különleges társadalmi státuszú, felkészültségű, különleges éthoszú, morális tartású és nyelvtudással rendelkező elit társaság lenne és így is tekintene önmagára. A miniszter szerint ez a magyarországi tisztképzés egyik alapvető feladata lesz a jövőben.
A haderőfejlesztésről szólva elmondta: az a korábbi terveknek megfelelően zajlik, jelentős eszközcsere van és lesz még a honvédségnél. Kiemelte: a haderőfejlesztés nagyon fontos, de nem a legfontosabb aspektusa az új magyar haderő felépítésének, azt ugyanis az emberi tényezőben látja.
A miniszter szólt a "nagy múltú, de elkótyavetyélt" nemzeti védelmi ipar újbóli felépítésének fontosságáról is. Szavai szerint a cél az, hogy önállóan ki tudják szolgálni a haderő igényeit, és így minél kevésbé függjenek a külső beszállítói láncoktól. Kiemelte: az ilyen gyárak közvetlenül hozzájárulnak az adott országrész fejlesztéséhez és a GDP-hez is.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf elődásában kitért arra is: a haderőfejlesztés során az új eszközök beszerzése mellett kiemelt szerepe van a védelmi innovációnak is.
A miniszter hangsúlyozta a katonai örökség jelentőségét is, mint mondta, a magyar egy régi katonanemzet, a magyar katona "ott állt mindig, kiválóan helytállt". Hozzátette: fel kell ismerni az ebben rejlő tudást, tapasztalatot, és erre építve kell megújítani a hadsereget, átvezetni azt a jövőbe. Úgy vélte, hiába állnak rendelkezésre a legmodernebb eszközök, de ha nincs a katonákban bátorság, nem tudnak erőt meríteni elődeikből, akkor nem lesz erős a hadsereg.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
