A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal a Kína-Közép-Európa kereskedelmi kiállítás megnyitóján a kínai Ningbóban 2023. május 16-án. A kiállításon Magyarország volt a díszvendég. MTI/KKM

Magyarország a legjobb körülményeket biztosítja a kínai vállalatok számára Európában, és semmilyen külső nyomás hatására nem fogja őket hátrányosan megkülönböztetni földrajzi alapon - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a kínai Ningbóban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Kína-Közép-Európa kereskedelmi kiállítás megnyitóján üdvözölte, hogy Kína az utóbbi években bekerült az öt legnagyobb beruházó közé Magyarországon.
   
Beszédében emlékeztetett rá, hogy 2020-ban és 2023-ban is a kelet-ázsiai országból érkezett és érkezik a legtöbb beruházás hazánkba, ami így nagyban hozzájárult a sorozatos beruházási rekordokhoz és a gazdasági növekedés fenntartásához a mostani nehéz időszakban is.
   
"Magyarország továbbra is beruházásokra buzdítja a kínai cégeket. A lehetséges maximális támogatást biztosítjuk a kínai vállalatok számára, akik profitálhatnak Európa legalacsonyabb egykulcsos adóinak alkalmazásából a személyi és a társasági jövedelemadó területén" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
   
"Barátságos és tisztességes környezetet kínálunk a kínai beruházóknak. Minden külső nyomás ellenére sem részesítjük őket hátrányos megkülönböztetésben, és nem is fogjuk" - tette hozzá.
   
A miniszter leszögezte, hogy Magyarország a jó példáját szeretné bemutatni a jövőben is annak, hogy milyen előnyökkel járhat az együttműködés Kína és Közép-Európa között.

Az Európai Unió veszíteni fog azon, ha riválisként tekint Kínára

Az Európai Unió veszíteni fog azon, ha riválisként tekint Kínára, mivel az utóbbi években egyértelművé vált, hogy a távol-keleti ország sok területen előnyben van, ezért inkább együttműködésre van szükség - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a kínai Ningbóban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Kína-Közép-Európa kereskedelmi kiállítás megnyitóján elmondta, Kína Magyarország stratégiai partnere, az erről szóló megállapodást 2017-ben írták alá, és ez nem pusztán kommunikációs elem, a kormány ezt komolyan is veszi.
   
Rámutatott, hogy Kína bruttó hazai terméke (GDP) mostanra meghaladta az EU-ét. Mint mondta, 2010-ben Kína részesedése a világ GDP-jéből még csak 9 százalék volt, míg az EU-é 22 százalék, mára azonban fordult a helyzet különböző okokból, és 18, illetve 17 százalékot mérnek.
   
"Ez is mutatja, hogy ha az Európai Unió riválisként tekint Kínára, azon veszíteni fog. Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdaság számos területén Kína versenyelőnyben van" - jelentette ki.
   
Hangsúlyozta: ha az EU profitálni szeretne a Kínával fenntartott kapcsolatából, akkor rivalizálás helyett a kölcsönös bizalomra, tiszteletre és előnyökre alapozott együttműködésre kell fókuszálnia.
   
"Magyarország nem kockázatként vagy fenyegetésként tekint Kínára, hanem olyan államként, amellyel az együttműködés sok hasznot hoz" - fogalmazott.
   
Szijjártó Péter szerint a magyar példa demonstrálja, hogy a tisztességes együttműködésből sokat lehet profitálni, miután mára Magyarország vált a kínai vállalatok első számú beruházási célpontjává Közép- és Kelet-Európában, hazánkban van a legtöbb Konfuciusz Intézet, s tőlünk érhető el közvetlen járattal a legtöbb kínai város.
   
Emellett Magyarország rendelkezik a legtöbb élelmiszeripari exportengedéllyel a térség országai közül, és a koronavírus-járványt követően Peking az EU-n belül először hazánkba nyitotta meg a szervezett utak lehetőségét - sorolta.
   
Közölte, hogy Kínában nő a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt, és Magyarországnak ebben versenyelőnye van az EU-s szinten is szigorú élelmiszerbiztonsági szabályozás miatt. Arra is kitért, hogy az expón megjelent huszonhárom magyar vállalat többsége is az élelmiszeripart képviseli.
   
A miniszter leszögezte, hogy a kormány határozottan ellenzi a világ ismételt blokkosodását, ugyanis ez ellentétes a magyar nemzeti érdekkel, miután Közép-Európa a történelem során mindig rajtaveszített azon, ha konfliktus volt Kelet és Nyugat között.
   
"Ehelyett a konnektivitást pártoljuk, a kelet-nyugati munkamegosztásra jó hírként tekintünk a globális gazdaság kulcsfontosságú ágazataiban. A szétválasztásnak, a kockázatcsökkentésnek nincsen értelme" - mondta.
   
Aláhúzta, hogy Magyarország itt is jó példa, mivel fontos találkozási pontjává vált a nyugati autógyártóknak és a keleti akkumulátorgyártóknak, amelyeknek szükségük van egymásra.
   
Kiemelte, hogy Németországon és Kínán kívül egyedül Magyarországon rendelkezik gyárral mindhárom német prémium autómárka, és eközben a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül négy jelen van hazánkban.
   
Elmondta, hogy a Csöcsiang tartománnyal folytatott kereskedelem értéke elérte tavaly az 1,6 milliárd dollárt, ez pedig nagyban hozzájárult a magyar-kínai kereskedelmi rekord megdöntéséhez, aminek nyomán Kína mára Magyarország első számú kereskedelmi partnerévé vált Európán kívül.