A mostani pusztító ideológiák alattomosak
Soltész Miklós arról beszélt, a kommunizmus korszaka máig meghatározó, ha belegondolunk abba, hogy mit tettek a nemzettel a kommunizmus alatt, az egyházakat hogyan próbálták szétrombolni, szétverni és mit műveltek a családainkkal. A nemzetünk nehéz és szomorú időszakából tanulnunk kell - hangsúlyozta.
2023. november 14. 13:25

Soltész Miklós – archív/MTI/Lakatos Péter

A direkt kommunista ideológiával szemben a mostani pusztító ideológiák alattomosak, ezért az idősebb nemzedék felelőssége és feladata a fiatalok segítése, hogy ezeket felismerjék - jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kedden Budapesten, a Károli Gáspár-díjak átadásán.

Soltész Miklós azt mondta, pusztító ideológiák mindig is voltak és mindig is lesznek. "A kommunista, a szocialista ideológia, mondhatjuk azt, hogy direkt volt, könnyű volt felismerni" - fogalmazott az államtitkár, majd kiemelte: a mostani pusztító ideológiák alattomosak, "mondhatni sunyik".
   
Így aztán ennek a felismerése történelmi ismeretet feltételez, amit szükséges a fiataloknak megmutatni, mert ezen fog múlni a jövőjük - mondta Soltész Miklós. Hozzátette: "azon fog múlni a jövőjük, hogy egyházainkat, nemzetünket és közösségeinket milyen mértékben tudják adott esetben szétrombolni, avagy pedig mi magunk milyen mértékben tudunk ennek ellenállni".
   
Hangsúlyozta: meg kell mutatni, mi az érték, és rá kell mutatni arra, hogy mi az értéktelen. "Meg kell mutatni, mi az, ami évezredes és mi az, ami csak néhány évig, évtizedig fogja rányomni a történelemre a bélyegét, utána pedig továbbillan, de a pusztítása sajnos, mint az említett kommunizmusé, óriási nagy" - fogalmazott az államtitkár.
   
Soltész Miklós arról beszélt, a kommunizmus korszaka máig meghatározó, ha belegondolunk abba, hogy mit tettek a nemzettel a kommunizmus alatt, az egyházakat hogyan próbálták szétrombolni, szétverni és mit műveltek a családainkkal. A nemzetünk nehéz és szomorú időszakából tanulnunk kell - hangsúlyozta.
   
Soltész Miklós a Károli Gáspár-díjról szólva azt mondta: a kitüntetésre olyan nagyszerű embereket jelöltek, akik meghatározóak a református és evangélikus egyház, valamint a nemzet életében is.
   
A protestáns hittudományok terén, valamint a protestáns egyházakért végzett kiemelkedő teljesítményért odaítélhető állami kitüntetést, a Károli Gáspár-díjat idén Petrőczi Éva József Attila-díjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész, publicista, a Károli Gáspár Református Egyetem nyugalmazott egyetemi docense és Mirák Katalin történész, a Magyarországi Evangélikus Egyház Tényfeltáró Bizottságának elnöke, az Evangélikus Országos Levéltár tudományos munkatársa kapta.
   
Az elismeréseket Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter nevében Soltész Miklós és Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára adta át.
   
A Károli Gáspár-díjat Petrőczi Éva a protestáns tudományok, különösen a puritanizmuskutatás terén kifejtetett kimagasló munkáságáért, valamint több évtizedes kiemelkedő protestáns irodalmi és publicisztikai tevékenysége elismeréseként, Mirák Katalin a második világháború utáni evangélikus egyháztörténet területén végzett évtizedes kimagasló színvonalú tudományos kutató- és publikációs tevékenysége elismeréseként vehette át.
   
Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Református Egyházkerületének püspöke, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke Petrőczi Éva életművét értékelve azt mondta: a kitüntetett "úgy tudós, hogy nem marad meg a tudomány elefántcsonttornyában és annak zárványában", hanem a tudományos kutatásait is népszerűen továbbadja, és ezáltal "sokak épülhetnek". Továbbá a tudományos és a szépirodalmi munkásság egysége az életművében gyönyörűen halad együtt - tette hozzá.
   
Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára Mirák Katalin érdemeit méltatva szólt arról is, hogy a kitüntetett jelenleg a Magyarországi Evangélikus Egyház Tényfeltáró Bizottságának elnökeként a pártállam állambiztonsági szervei és az evangélikus egyház 1945 és 1990 közötti nyílt és titkos kapcsolatainak feltárásával foglalkozik.
   
A Károli Gáspár-díjat 1997-ben alapította az akkori kulturális minisztérium, és azóta évente egyszer adják át olyan embereknek, akik a hittudományok területén maradandót alkotva gazdagították a magyar vallásos és szellemi életet, valamint kimagasló eredményeket értek el a biblikus tudományok terén.

MTI
  • Nobel-díjas írók nevetségessé tétele
    „A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
  • Bűnözők a törvényhozásban
    Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
  • Bíróság elé állítják az európai vezetőket
    Az EU hatalmi struktúráiban átrendeződések jönnek. Nemcsak a tervezett európai parlamenti választások, hanem az Ursula von der Leyen körüli botrány is újult erővel robbant ki. Nem kevesebbel gyanúsítják, mint korrupcióval. Az Európai Bizottság vezetőjéhez fűződő követelések lényegéről és a poszt megtartásának esélyeiről olvashatunk a RIA Novosztyi anyagában.
  • Semjén Zsolt: Magyarország nem fogja kiadni Ukrajnának a hozzánk menekülteket
    Mi nem vizsgáljuk, hogy az illető az ukránok szerint katonaköteles-e vagy sem. Az elemi humánum alapján nem engedjük, hogy a halálba küldjék őket – nyilatkozta Semjén Zsolt az atv.hu érdeklődésére.
  • Ma 75 ezer diák érettségizik magyar nyelv és irodalomból
    Hétfőn a magyar nyelv és irodalom vizsgákkal folytatódik a 2023/2024-es tanév érettségi vizsgaidőszaka. A következő hetekben 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700-an érettségiznek. A vizsgákat május 3. és július 3. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 3150 érettségi vizsgabizottság működik közre.
MTI Hírfelhasználó