Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke beszédet mond a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség tisztújító kongresszusán a Hungexpón 2023. november 18-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Ma is a keresztény civilizáció és a nemzeti szuverenitás védelme a feladatunk - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Fidesz 30., tisztújító kongresszusán szombaton, Budapesten.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a rendezvényen első felszólalóként a KDNP és a szövetséges társszervezetek nevében köszöntötte a résztvevőket.
   
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a mi önértelmezésünk az, hogy a magyar történelem folyamának, a magyar küldetésnek a részesei vagyunk itt és most. Ennek a küldetésnek a fundamentuma Szent István - mutatott rá.
   
"Az a Szent István, aki a keresztény civilizációt választotta, és úgy lett a keresztény Európa része, hogy eközben nem lettünk sem a Bizánci Birodalom, sem a Német-római Császárság hűbérese" - mondta, hozzátéve: pontosan ugyanez a feladatuk ma is, a keresztény civilizáció és a nemzeti szuverenitás védelme.
   
Semjén Zsolt kijelentette: készen állnak arra, hogy folytassák Szent István országépítő nagy művét.
   
A miniszterelnök-helyettes felidézte, hogy 79 évvel ezelőtt ezekben a napokban alakult meg a Kereszténydemokrata Néppárt Varga László otthonában. "1944-ben ellene mondva a náci ideológiának, diktatúrának és a német birodalmi megszállásnak, majd 1945 után ellene mondva a kommunista ideológiának és szovjet megszállásnak" - mondta. 1947-ben a Barankovics István vezette KDNP megnyerte a parlamenti választásokat, amit aztán a kommunisták a kékcédulákkal elcsaltak - jelentette ki. A párt vezetői vagy emigrációba kényszerültek vagy börtönbe kerültek, de egyikük sem lett kollaboráns - közölte. Kitért arra, hogy 1956-ban újjászervezték a pártot Bibó István és a forradalom támogatására és végül 1990-ben lettek Antall József kormányában rendszerváltoztató kormánypárt.
   
"Azóta Orbán Viktor minden korábbi, jelenlegi és jövőbeni kormányának tagja az ország építésében" - fogalmazott.
   
Kiemelte: a KDNP nemcsak az egyetlen történelmi párt a magyar politika palettán, hanem az egyetlen világnézeti párt.
   
Rámutatott: minden keresztény párt esetében az a nagy kérdés, ha minden tekintetben hűségesek a keresztény történelmi egyházak társadalmi tanításához, akkor az sokszor nem találkozik a közízléssel. Ez annak a kockázatával jár, hogy elveszítik a lehetőséget az ország irányítására, formálására.
   
Semjén Zsolt azt mondta: a másik lehetőség, hogy engednek a "mainstreamnek" és egyre több és több kérdésben adják fel az autentikus keresztény álláspontot. Ezzel esetleg ideig-óráig meg lehet tartani szavazatokat, de a kérdés az, hogy akkor mitől keresztény párt - fogalmazott. Az önfeladás következménye - ahogy ezt Nyugat-Európában látják - a szellemi térvesztés mellett a szavazatvesztés - figyelmeztetett.
   
"A mi válaszunk" erre Magyarországon a KDNP és a Fidesz szövetsége, ahol a KDNP egy világnézeti párt, a Fidesz egy keresztény ihletettségű nagy néppárt - rögzítette.
   
Szövetségük, kiegészülve a társadalom szinte minden szegmensével ma a magyar történelem és az európai unió legsikeresebb politikai formációja - mondta, hozzátéve: politikai csodaként negyedszer nyerték meg kétharmaddal a parlamenti választásokat.
   
Semjén Zsolt értékelése szerint ez nemcsak a politikai konstrukcióból következik, hanem az emberi minőségből is. Szövetségük kipróbált bajtársi hűség - fogalmazott.
   
A miniszterelnök-helyettes a Gyurcsány Ferenc vezette ellenzéket egy viccel minősítette. Azt mondta, úgy vannak, mint Grün, amikor nősül és megkérdezik tőle, milyen a mennyasszony. Úgy válaszol, ízlés dolga, nekem speciel nem tetszik.
   
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Pásztor Istvánról, a Vajdasági Magyar Szövetség közelmúltban elhunyt elnökéről emlékezett meg. Úgy fogalmazott: harcostársuk, barátuk volt, a Kárpát-medencei magyarok egyik égtartó embere, aki tudott valamit, amit csak az igazán nagy államférfiak tudnak. Azt, hogy akkor vagy hű a nemzetedhez, akkor szolgálod közösségi vezetőként, ha a jövőjét biztonságba helyezed - mondta.
   
A külhoni magyar politikus "kopernikuszi fordulatként" jellemezte az Orbán-kormány által végrehajtott nemzetpolitikai változtatásokat, amelynek lényege, száz év után nem Magyarország van az egyik oldalon és határon túli magyar kisebbségek a másik oldalon, hanem magyarok vannak a határon innen és túl, akiket megillet az állampolgárság, kormányzati támogatás és a közös felelősség.
   
Ma nem az a kérdés, hogy ki mit kap a másiktól, hanem az a helyes megközelítés, hogy ki mit tud adni a másiknak - közölte, kiemelve: ma bátran és emelt fővel mondhatjuk, hogy az összes baj ellenére erősebbek vagyunk, mint bármikor az elmúlt száz évben. Van okunk hinni abba, hogy a 21. század jobb lesz, mint a 20. század volt - fogalmazott.
   
Kitért az elkövetkező időszakban, a környező országokban rendezendő választásokra, és azt mondta, egyetlen opció van, "győznünk kell". A határon túli politikai közösségek számára csak akkor van győzelem, ha a magyarok szavazatainak 85-90 százalékát megszerezték. Az ötven százalék politikai halál, a 60 százalék, de még a kétharmad nem elegendő esetükben a sikerhez, a győzelemhez.
   
Kiemelte: azért kell dolgozniuk, hogy a közösségüket ne hagyják politikai eszköz nélkül. Ez nemcsak egy politikai feladat, hanem morális kötelességük is - jelentette ki Kelemen Hunor.
   
A politikus a jövőre nézve bizakodó volt, azt mondta, megszületett egy olyan Kárpát-medencei integráció, amely nemcsak nemzeti érték, de olyan példa is, amely megvilágítja a helyes utat.
   
Kijelentette: ők nem arra szerződtek, hogy nekik megmondják Brüsszelből, mi a helyes, hanem arra, hogy segítsék, hogy az őshonos kisebbségek ugyanazokat a jogokat élvezzék keleten, mint nyugaton. Ma a régióban kettős mérce van Magyarországgal és a romániai magyarokkal szemben is - tette hozzá.