Vác.

A Kölcsey szónoki verseny 2009 szeptemberében megyei szintről indult útjára Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből. Azóta minden évben, Kölcsey égisze alatt és az ismert Széchenyi-gondolat szellemében: „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.” Akkor még csupán a megye középiskolás fiataljai kétfordulós versenyen adtak számot retorikai képességeikről, reformkori ismereteikről, általános műveltségükről. Az elődöntők, döntők zsűri elnöke minden alkalommal jeles Kölcsey-kutató volt, a tagjai pedig kiváló történészek, irodalomtanárok, színészek, lelkészek, pedagógusok, mecénások. A versenyzők tárgyi tudásán túl az előadásmódot, a szónoki rátermettséget értékelték. A jelentkezők körét kiterjesztették egész kis hazánkra.

2017-ben már az anyaországi középiskolások mellett sikerült részvételre szólítani a partiumi, felvidéki és délvidéki magyar középiskolás fiatalokat is. A verseny a célja: a magyar kultúra ápolása, a Történelmi Magyarország területén élő magyar fiatalok szakmai találkozási, ismerkedési lehetőségének a szervezése. Az elődöntőknek eddig: Vaja, Szatmárnémeti, Szabadka, Vác, Szeged, Budapest, Nyíregyháza, Sárospatak, Révkomárom adott helyet, biztosított lehetőséget. A döntő megrendezésére rendszerint Vácott került sor, egy alkalommal pedig Vaján. A pandémia miatt azonban 2021-ben az elődöntőket kénytelen voltak online szervezni. Kiderült, hogy ez a változtatás a pandémia gondjai, hátrányai ellenére előnnyel is járt. Ekkor terjedt ki az a szónoki verseny az egész Kárpát-medencére, mert a legtávolabbi magyar középiskolások is be tudtak kapcsolódni, például Kézdivásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Gyergyószentmiklósról is.

A verseny fővédnöke: dr. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, aki magas szinten képviseltette magát a jeles, rangos zsűriben. Gergely Zsolt, szervező, a „Minden morzsa számít” Közösségépítő és Segítő Egyesület elnöke, a Váci Szakképzési Centrum Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium tanára. Igencsak nagyszerű segítői voltak. Köztük első helyen említem: ügyszerető, szinte anonim módon munkálkodó kedves feleségét. Órájuk valóban érvényes Viktor Hugo gondolata: „Szép dolog kifaragni egy szobrot és életet adni neki, de még szebb kiformálni egy emberi lelket és megtölteni igazsággal.”

Rendkívül találó és kifejező a szervező egyesület névadása. Az ismert jézusi példázat, tanulságos dialógust asszociálhatjuk az ebédlőasztalról lehulló morzsákról. Egy asszony ebédidben, az ebédlőasztalnál ülő Úrjézust arra kérte, hogy űzze ki lányából a gonosz szellemet. Jézus így válaszolt: „Először a gyermekeknek kell jóllakniuk. Nem helyes, ha a gyermekektől elvesszük a kenyeret, és odadobjuk a kutyáknak.” A kialakuló párbeszédben az asszony így érvelt: „De Uram, még az asztal alatt levő kutyák is ehetnek a gyermekektől lehulló morzsákból.” Jézus teljesítette az asszony szívvel-lélekkel előerjesztett, okos érveléssel megindokolt anyai kérését. „Mivel így válaszoltál — felelte Jézus —, menj csak nyugodtan haza! A gonosz szellem már kiment a lányodból.” (Márk 7:26-29)

Az újszövetségi igehely példázatos „morzsa” motívuma érdekes módon olasz irodalmi analógiát is mutat. A Dante-kultusz művelésében elől járó, olasz Accademia della Crusca a világ legrégebbi, 1583-ban alapított akadémiája. Az olasz nyelvészet és filológia tudósainak firenzei székhelyű kutatóintézete, tisztaságának őrhelye. A crusca jelentése korpa, amely elválik a búzától. A Crusca Akadémia mottója Petrarca egyik sora: „Il più bel fior ne coglie” – ’Összegyűjti a legszebb virágot’. A Crusca kezdeményezésére az olasz kormány március 25-ét Dante napnak (Dantedì) nyilvánította. Az indoklás: Dante 1300 húsvétját megelőző napon, március 25-én, péntek éjjel kezdte meg túlvilági útját. Eztán minden évben, minden olasz iskolában, egyetemen lesznek Dante-megemlékezések.

Az idei Kárpát-medencei-i Kölcsey szónoki verseny döntőjére március 23-án Vácott, a szépen megújított Piarista Kilátó Központ dísztermében -- a hajdani szerzetesi ebédlőben -- került sor. A verseny, a korábbi évekhez hasonlóan, most is kétfordulós volt. Anyaországi, partiumi, erdélyi, délvidéki magyar középiskolákból kiváló versenyzők, elődöntő-győztesek, továbbjutók érkeztek a váci megmérettetésre.

Az ifjú rétorjelöltek az első fordulóban, a sorsolás sorrendjében, az elődöntőn az otthon már írásban elkésztett szónoklatot kívülről adták elő. Rendkívül tanulságos volt a szónoklat témája. Kölcsey Az örökös megváltás tárgyában c. remekműve volt a mintaadó. Ebben Kölcsey a retorikai meggyőzés legmagasabb fokán követtársait arról igyekszik meggyőzni, hogy nem elég a 9 millió szegény és nincstelen embernek csupán szabadságot adni, hanem tulajdonhoz, anyagi javakhoz, ezáltal életlehetőségekhez is kell őket juttatni, hogy érezzék: ők nem kirekesztettjei az országnak, hanem részesei a nemzetnek is.

Az ifjú versenyzők, a Kölcsey-szónoklatot nagyon helyesen modellnek tekintették, saját, egyéni gondolataikat fogalmazták meg és fejből/kívülről adták elő. Az előírt követelménynek megfelelően igyekeztek a mai kor szónoklatának beszédfordulatait is felhasználni. A második fordulóban a versenyzők az idén is helyben megadott sajtócikk témaköre alapján -- 15 perc alatt jegyzetet készítve – a műanyag, a PET-palack szerepéről tartottak, improvizáltak szónoki felszólalást. Pontozásos rendszerben, a zsűri tagjainak összesített pontszáma alapján hirdettek győztest, a második és a harmadik helyezettet, valamint különdíjasokat is. A zsűri csupán a versenyzők fellépési sorszámát ismerve értékelt, a résztvevők kiléte csak az eredményhirdetés végén vált nyilvánossá. A döntőbe jutott versenyzők és felkészítő tanáraik a szervezők és a mecénások jóvoltából jutalomban részesültek, a döntőben sikeres ifjakat külön is díjazták.

Vác igazi iskolaváros.

A Kölcsey szónoki verseny nemes hagyománytiszteletre, hivatás-, küldetés- és tisztelettudatra, valós önismeretre, lélekerősítő nemzettudatra nevelő nagyszerű, kulturális vállalkozás. A helyi média, a nyomtatott sajtó, a televíziós csatornák, internetes hírportálok is méltán népszerűsítik. A közmédia 2015-ben élő egyenes adásban jelentkezett be a rendezvényről. 2018-ban pedig a Térkép című műsor az egész Kárpát-medencében hírül vitte az eseményt, 2023-ban az M1 Híradó is beszámolt róla.

Dr. Jánosi Zoltán, irodalomtörténész, szerkesztő, a zsűri elnöke, joggal állapította meg: „Bizony szép, tiszta napunk volt. Hála Kölcseynek és a szónoki versenyt vállaló fiataloknak, tanáraiknak, a kiváló szervezőknek és az őket támogatóknak! A hely szelleme is segített emelni a rendezvény méltóságát. Jövőre is folytassuk! Szép küldetés ez. Ragyogó eredménye van!”

Cs. Varga István