A kereszténydemokrácia jövőt tud nyújtani
Latorcai Csaba, a Kovács K. Zoltán kereszténydemokrata politikus születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen kiemelte, hogy a kereszténység és a kereszténydemokrácia már bizonyította, az egyetlen olyan eszme, ami ellen tudott állni a totalitárius törekvéseknek.
2024. április 4. 18:05

A kereszténydemokrácia az egyetlen politikai irányzat, ami jövőt tud nyújtani a jelenleg válságokkal küzdő Európa számára - hangsúlyozta Latorcai Csaba, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ügyvezető főtitkára, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Mosonmagyaróváron.

Latorcai Csaba, a Kovács K. Zoltán kereszténydemokrata politikus születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen kiemelte, hogy a kereszténység és a kereszténydemokrácia már bizonyította, az egyetlen olyan eszme, ami ellen tudott állni a totalitárius törekvéseknek.
   
Elmondta, hogy Európa nyugati felében ismét totalitarizmusra utaló törekvések kezdenek uralkodóvá válni, "mintha Európa nyugati fele kezdene az elkommunistásodás útjára lépni, ugyanazok a gondolatok, ugyanazok a cselekvések, legfeljebb a díszlet más". Napjainkban más eszközökkel hallgattatják el azokat, akiknek a véleménye kellemetlen - tette hozzá.
   
Hangsúlyozta, hogy Európa egésze a háború felé sodródik, a béke szava Európa nyugati felében csak elvétve hallatszik.
   
A békét nekünk, közép-európai kereszténydemokratáknak kell fenntartanunk - mondta, hozzátéve, hogy Európának csak akkor van jövője, ha visszatér azokhoz az eredeti kereszténydemokrata gyökerekhez, amelyeket az Európai Unió alapító atyái is megfogalmaztak, amelyek szerint Európa nem egyesült államok, hanem szuverén nemzetek egyenrangú szövetsége.
   
Latorcai Csaba emlékeztetett, Kovács K. Zoltán 1990-ben azt tűzte zászlajára, hogy Magyarország térjen vissza azokhoz a kereszténydemokrata gyökerekhez, amelyeket a II. világháborút követően Barankovics István és az általa vezetett Demokrata Néppárt képviselt.
   
Hozzátette: jelenleg is az a feladat, hogy térjünk vissza az eredeti kereszténydemokrata gyökerekhez.
   
Latorcai Csaba beszélt arról is, hogy Mosonmagyaróvár Magyarországon a kereszténydemokrácia "szülőhelye", mert a 19. és a 20. században a város három kiemelkedő kereszténydemokratát adott a hazának, Giesswein Sándort, Közi Hováth Józsefet és Kovács K. Zoltánt.
   
"Három hős három időszakban, de összefogja őket a kereszténydemokrata gondolat" - mondta, hozzátéve, hogy talán nem is lehet igazán tudni, mennyi ilyen hős volt, akik tevékenyen közreműködtek abban, hogy Magyarország nem vált a 19. és a 20. század vesztesévé.
   
Az 1924-ben született Kovács K. Zoltán munkásságáról Latorcai Csaba azt mondta, hogy a II. világháborút követően a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőjeként dolgozott, és "nem a megalkuvók oldalára állt, hanem kiállt az elveiért, az eszméiért, kiállt a kereszténydemokráciáért".
   
Hangsúlyozta, hogy követendő mintát adott, mert emigrációba kényszerülése után sem adta fel magyar identitását és küzdelmét a független, demokratikus, szuverén Magyarország érdekében. Ezért dolgozott a Szabad Európa rádiónál és ezért vált a magyar emigráció emblematikus figurájává - mondta.
   
Hazatérése után Kovács K. Zoltán azt mondta, az ő küldetése nem a parlamenti munka, hanem az aktív politikai-közéleti munka és a KDNP szervezése - fogalmazott Latorcai Csaba, hozzátéve, hogy ha szükség volt rá, a kereszténydemokráciáról szóló könyvekkel járta az országot településről településre.
   
"Ebben is példa Kovács K. Zoltán, aki a maga szerénységével vált példává és terjesztette a kereszténydemokráciát" - mondta Latorcai Csaba.

MTI
  • Nobel-díjas írók nevetségessé tétele
    „A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
  • Bűnözők a törvényhozásban
    Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
  • Semjén Zsolt: Magyarország nem fogja kiadni Ukrajnának a hozzánk menekülteket
    Mi nem vizsgáljuk, hogy az illető az ukránok szerint katonaköteles-e vagy sem. Az elemi humánum alapján nem engedjük, hogy a halálba küldjék őket – nyilatkozta Semjén Zsolt az atv.hu érdeklődésére.
  • Ma 75 ezer diák érettségizik magyar nyelv és irodalomból
    Hétfőn a magyar nyelv és irodalom vizsgákkal folytatódik a 2023/2024-es tanév érettségi vizsgaidőszaka. A következő hetekben 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700-an érettségiznek. A vizsgákat május 3. és július 3. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 3150 érettségi vizsgabizottság működik közre.
  • Szentgericei gyülekezeti ház
    A backamadarasi önkormányzat támogatása is kellett az erdélyi magyar eredményhez, egy gyülekezeti ház újjáépítéséhez: magyar közösségek találnak otthont benne a magyar művelődés gazdagításához.
MTI Hírfelhasználó