A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió óbudai stúdiójában 2024. május 3-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Európa háborúba sodródásától tart a miniszterelnök, aki erről pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt. Orbán Viktor közölte, az európai parlamenti (EP-) választások tétje: hány voksot kapnak a háború- és hány voksot a békepárti erők; Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz, aki a baloldalra szavaz, a háborúra adja a voksát.

A kormányfő az interjúban azt mondta, Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború határmezsgyéjén egyensúlyoz.
   
Két éve tart a háború, két éve okoskodnak az európai vezetők stratégiáról, szankciókról, napról napra sodródnak, és nem a háborútól a béke felé, hanem a béke felől a háború irányába. Ez rendkívül veszélyes és aggódom Európa jövőjéért - közölte.
   
Orbán Viktor a délszláv háborút felidézve azt mondta, vannak személyes élményei arról, milyen az, "amikor a háború szele elsüvít az ember füle mellett", ilyenkor észnél kell lenni és ezért nem csatlakozik azokhoz a nyilatkozatokhoz, amelyek úgy beszélnek a háborúról, mint "egy délutáni teapartiról".
   
Felidézte, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború, míg a lengyel külügyminiszter azt mondta, ennek a háborúnak nincs diplomáciai megoldása, ezt csak nyers katonai erővel lehet megoldani.
   
A miniszterelnök szerint ezek a mondatok valóságos szándékokat takarnak, "nem kommunikációs buborékok, vagy pukkancsok".
   
Kitért arra, hogy Magyarország 1999-ben lépett be a NATO-ba és másnap már át kellett esnie "a tűzkeresztségen", mert a szervezet Szerbia megtámadása mellett döntött, és Magyarországnak eszközöket kellett rendelkezésére bocsátania, elsősorban reptereket.
   
Orbán Viktor elmondta, volt amerikai törekvés arra, hogy a déli front mellett nyissanak meg egy északi szerb, a magyar határnál lévő frontot is, ahol konkrét katonai elgondolásai voltak az amerikaiaknak, hogy mit kellene Magyarországnak tennie. Ezt én visszautasítottam és ezzel sikerült Magyarországot kívül tartanom a háborúból - közölte.
   
Hozzátette: a délszláv háború méretében elmarad a mostani orosz-ukrán háborútól. De emlékszik arra - folyatta -, mennyi menekült érkezett, mennyi ideig kellett Pécs környékén elszállásolni őket. Bár nem volt benne a háborúban, így is meggyötörte az országot - jegyezte meg.
   
Elmondta, Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, amely tragikusan pecsételte meg az ország jövőjét. Mi nem akartunk részt venni az első és a második világháborúban sem, mindkettőbe belekényszerítettek bennünket és a végén azok között voltunk, akik a legmagasabb árat fizették ezért - fogalmazott.
   
Orbán Viktor kijelentette: a kormány nem fogja hagyni, hogy Magyarországot harmadszor is belekényszerítsék egy olyan háborúba, amelynek végén a magyarok "isszák meg a háború levét", és súlyos veszteségeket szenvednek. Ki fogunk tartani a békepárti álláspont mellett - rögzítette.
   
Olyan európai biztonsági megoldást kell találnunk, amiben az oroszok is benne vannak, és amelyben mindenki biztonságban érzi magát, mert ez garantálhatja azt, hogy nem tör ki fegyveres konfliktus - fogalmazott.
   
Szerinte a háborún nem csak veszteség keletkezik, vannak nyertesei is, márpedig az Ukrajnának a Washingtonban megszavazott segítség "valójában egy hatalmas hadiipari megrendelés az amerikai iparnak".
   
A háborún nyerészkedők "kevesen vannak, de léteznek és erősek", "a háborús irányzat mögött nagyon komoly erők mozdultak meg", ez adja a helyzet feszültségét, hiszen az emberek többsége a béke oldalán áll - mondta.
   
Orbán Viktor arról is beszélt, a kontinens két felén eltérők a háborús tapasztalatok; "Közép-Európa minden háborún rajtavesztett, Nyugat-Európa minden háborún nyert", ha szenvedések árán is, de győztesen került ki a konfliktusból.
   
A mi történelmi tapasztalatunk a háborúval kapcsolatban az, hogy azon csak rajta lehet veszteni - fogalmazott Orbán Viktor, úgy összegezve álláspontját, "minél közelebb vagy a háborús területhez, annál nagyobb árat fizetsz".
   
A miniszterelnök arról beszélt: a fegyveres konfliktusból való kimaradáshoz mindenképpen bátorságra és nemzeti egységre van szükség, hiszen a belpolitikájában megosztott állam vezetőjének nagyon nehéz kívül tartania az országát a háborúból.
   
Úgy érzem, a magyarok 80-90 százaléka a béke mellett van - fogalmazott a miniszterelnök, megjegyezve, "egy ország életösztöneiből fakadó legerősebb életigényét kell képviselnem".
   
Orbán Viktor annak a véleményének adott hangot: a háborúpárti baloldal is tudja, hogy a háború rosszabb, mint a béke, "ott arról van szó, hogy fizetik őket".
   
Hangsúlyozta: egész Európában és most még Amerikában is háborúpártiak a kormányok; ezért akarnak kormányváltást Magyarországon, "hogy egy háborús kormányt hozzanak létre Magyarországon, egy háborúpárti kormányt hozzanak létre".
   
Szólt arról is, hogy háborús felárat fizetünk a boltokban és a gazdasági növekedés terén az ukrajnai háború miatt.
   
Hozzátette: sikerülni fog az a terv, hogy a magyar gazdaság a nagyon nehéz 2023-as év után idén már növekedésbe forduljon, "de ha nem háborús környezetben lennénk, akkor nem 2,5 százalék lenne a gazdasági növekedés, hanem a kétszerese".
   
Ha 2025-ben is háborúval kell számolni, akkor nem lesz elegendő a 2023-24-es katonai kiadása Magyarországnak, azt meg kell emelni; ha azt meg kell emelni, akkor másra kevesebb jut - tette hozzá a miniszterelnök, azt hangsúlyozva: a háború árnyékában nehezebb, és kevesebb eredménnyel lehet gazdaságot működtetni, mint békeidőben.