A közösségi média kockázatait, hatásait, valamint a használatában rejlő lehetőségeket mutatja be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legújabb, Sztorik a zsebben - történetek a közösségi médiából című kiadványa, amelyet gyermeknap alkalmából mutatnak be - közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága pénteken az MTI-vel. Dr. Somogyi Ákos Gergőnek, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztály vezetőjénektett föl kérdéseket a Gondola.
A TikTokot a 13 és 17 év közötti fiatalok 65 százaléka, míg az Instagramot 62 százalékuk látogatja meg naponta legalább egyszer. Melyek a legnagyobb kockázatok, amelyek a tizenévesekre e csatornákból leselkednek?
A Sztorik a zsebben című kiadványban a közösségi média előnyeit és legfőbb kockázatai is igyekszünk bemutatni. A kiadványban a lehetséges kockázatok tekintetében beszélünk a hamis profilok és online behálózás, az online kihívások, az online vásárlások veszélyeiről, de megjelenik még az online és az offline személyiség elkülönülése és a közösségi média által felerősített idealizált kép hajszolásából adódó nehézség is. A közösségi média jellemzője, hogy a tartalomközvetítő tevékenységük miatt a felhasználók által létrehozott tartalmak mellett a hirdetések, egyéb céllal megosztott képek, videók is szűretlenül jutnak el a képernyőre, és a fiatalok feladatává válik, hogy mérlegeljenek, mihez kezdenek az adott információval vagy helyzettel.
Kiemelten fontos a fiatalokat tudatosságra nevelni, hogy felelős döntéseket hozzanak a különféle alkalmazások használatakor. Mi készteti a tizenéveseket arra, hogy ehhez kapcsolják ki zsebtelefonjukat, és vegyenek kezükbe egy NMHH-kiadványt?
Kiadványainkat nyomtatott formában első sorban rendezvényeken juttatjuk el a fiatalokhoz. Idén eddig ilyen volt a Comic Con, a városligeti gyereknap és a DUE Sajtófesztivál is. Ezeken a programokon a gyerekek sokkal nyitottabbak, háttérbe szorul a telefon használata. Az NMHH standjánál kvízekkel is készülünk, melyre a kiadványokból derülnek ki a válaszok, és értékes nyereményekre tehetnek szert a résztvevők.
Dr. Somogyi Ákos Gergő – NMHH
Ezen kívül a kiadványainkat online formában is el lehet érni a gyerekanaten.hu weboldalon, melyeket így akár szakmai és civil szervezeti partnereink, köznevelési intézmények, pedagógusok és egyéb szakemberek segítségével is el tudunk juttatni a diákokhoz és szüleikhez.
A Sztorik a zsebben című kiadványunk öt rövid történeten keresztül mutatja meg a közösségi média különböző jelenségeit. A tudnivalók felsorolása helyett ezzel a rendhagyó formátummal szeretnénk felkelteni a gyermekek figyelmét, valamint tanulságok helyett elgondolkodtató kérdésekkel vonjuk be őket.
A füzet végén kapott helyet az online és az offline személyiség elkülönüléséről szóló ismertetés, ehhez milyen tudományt hívtak segítségül?
A 2020-as Digitális Szülőség kutatásunk szerint a 7-16 éves gyermekek 77 százaléka nem valós adatokat ad meg az általuk használt közösségi oldalon. Ennek gyakori oka a felületre történő regisztrációhoz megszabott alsó korhatár, de sokszor előfordul az is, hogy valamilyen csíny elkövetése miatt nem vállalják saját személyazonosságukat. Az eredmény minden esetben az, hogy a gyerek a közösségi felületen nem teljesen önmagaként van jelen.
Egy friss felmérésünk alapján a fiatalok 21 százaléka tett már közzé magáról szerkesztett képet, amin keresztül előnyösebben mutatja meg magát. Mivel erre csak az online tér ad lehetőséget, okkal beszélhetünk a való életben megélt személyiség és a közösségi felületen kreált profil elkülönüléséről.
Emellett fontos szem előtt tartani azt is, hogy az online kommunikáció jellemzője, hogy a részleges anonimitás, a képernyő által létrejött távolság befolyásolja, ki hogyan viselkedik a digitális térben. A Sztorik a zsebben című kiadványban látjuk Tomi példáját, akinek a közösségi média segít leküzdeni a gátlásait és felszabadítja a kreatív énjét, hogy álprofil alatt tehet közzé videókat. Ezzel szemben Anna történetében azt látjuk, hogy a fiatal lány közösségi oldalakon mutatott, boldogságot és tökéletességet tükröző képei ellenére a valósága komor és magányos, nem tud társaival kapcsolódni.
Molnár Pál
-
Maga a pedofilbotrány is fekete hattyú volt: teljesen váratlanul robbant be a közéletbe, förgetegszerű tömeghatást váltott ki – nemcsak tömeghatást, hanem politikusi bukást is –, érdemi magyarázata azóta sincs.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
A csúcs záró sajtótájékoztatóján az Európai Tanács elnökével és az Európai Bizottság elnökével együtt Orbán Viktor is tájékoztatást ad a magyar EU-elnökség félévének eredményeiről.
-
Az orosz kémelhárító szervezet, az FSZB őrizetbe vett egy üzbég állampolgárt, mert terrortámadást követett el, amelyben orosz tábornok életét vesztette – írja a TASZSZ.
-
Mélyponton van az Európai Parlament. Lehet, hogy furcsállják, de a „beégett” képviselők visszahívásával, s egy új választás kiírásával lehetne helyére tenni a dolgokat. Más megoldást nem látok erre a pokoli helyzetre, amikor velejéig romlott, önző politikusok viszik a háború és a csőd felé Európát – fogalmaz Homa János.