Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke (b) és Adorján András polgármester leleplezi Puszta Sándor pap költő szobrát a leányfalui Szent Anna-templom mellett 2024. június 6-án. MTI/Kovács Attila
Puszta Sándor átélte a fronton a háború borzalmait, katolikus papként a béke embere volt - mondta a pap költő szobrának avatásán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Leányfalun, csütörtökön.
A miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Szent Anna-templom kertjében felállított szobrot egyfajta történelmi igazságtételnek nevezte.
Úgy fogalmazott: mert "lehet üldözni minket keresztényeket, de az istenellenes hatalmak mindig elbuknak, mert az istenellenes hatalom embertelen, és az embertelen hatalom istentelen".
Arra hívta fel a figyelmet, hogy Puszta Sándor pap költő költészete a papságát fejezi ki, és a költészet nála pasztorális eszköz volt papi szolgálatához. Személyiségének másik fontos eleme - folytatta - a lokálpatriotizmusa, nála a patrióta és a lokálpatrióta teljes egységben volt, hiszen a patriotizmus a lokálpatriotizmusok összessége.
Semjén Zsolt a pap költő életéből három epizódot emelt ki. Ő közvetítette a rádióban az 1938-ban Magyarországon tartott Eucharisztikus Világkongresszust. Akkor úgy tűnhetett - mondta -, hogy "két neopogány hatalom", a bolsevik Szovjetunió és a náci Németország szorításában vergődik a kereszténység, ezért a '38-as eucharisztikus kongresszus egyúttal tiltakozás volt mind a Szovjetunió, mind a náci Németország befolyása, ideológiája ellen.
A kongresszusnak mintegy politikai üzenete az volt, hogy nem akarunk sem a nemzetiszocializmus, sem a kommunizmus vazallusa lenni - mondta a miniszterelnök-helyettes.
Életének másik fontos korszaka - idézte fel -, amikor a fronton szolgált tábori lelkészként. Látta a magyar katonákat a fronton meghalni, látta a tömegsírokat, és látta, hogy a katonák megfagynak az orosz hómezőkön. Hangsúlyozta: e háborús tapasztalat alapján is tudatosan vált a béke emberévé.
Semjén Zsolt úgy folytatta: az a háború is a nagyhatalmak háborúja volt, Magyarországnak semmi érdeke nem fűződött ahhoz, hogy a magyar katonák Oroszország közepén meghaljanak.
Azt mondta: Puszta Sándor életének harmadik kiemelt korszaka az üldözöttség, mellőzöttség időszaka. Megjárta az Andrássy út 60-at, a kádári konszolidációnak nevezett időszakban pedig mellőzték, háttérbe szorították, de ő mindig a keresztre feszített Úr Jézusra emelt szemmel fogadta el a szenvedést.
Semjén Zsolt úgy vélekedett, azért kell szobrokat állítani nagyjainknak, mert az embernek szüksége van jelekre és szimbólumokra, amelyek a lényegre irányítják a figyelmét. "A szobrok emlékeztetnek voltaképpeni küldetésünkre" - jelentette ki.
Puszta Sándor (1911-1983) 1937-től, 46 esztendőn keresztül, haláláig volt a falu katolikus papja, költői indulásakor Móricz Zsigmondtól kapott bíztatást. Leányfalu a mostani szoborállítás mellett a katolikus templom külső falán elhelyezett poszterkiállítással emlékezik meg a költőről, papról.
A mellszobor Páljános Ervin szentendrei szobrászművész alkotása.
-
Kegyelmi pillanat: újfent magyar adzője van a Ferencváros labdarúgócsapatának. Nagy esély arra, hogy néhány Európa-hírű futballistánk mellett most egy trénerünk is Európa-hírre kapjon, s külön öröm, hogy ezt magyar csapattal teheti meg.
-
Maga a pedofilbotrány is fekete hattyú volt: teljesen váratlanul robbant be a közéletbe, förgetegszerű tömeghatást váltott ki – nemcsak tömeghatást, hanem politikusi bukást is –, érdemi magyarázata azóta sincs.
-
Papp László a tájékoztatón részletes adatokat közölt egyebek mellett arról, hogy a Catl és az Eve Power akkumulátorüzemek a korábban tervezett töredékére csökkentették a mikro- és nanoműanyagok (MNP) emisszióját, míg az Eco Pro katódanyaggyár nullára redukálta a kéndioxid kibocsátást.
-
November 7-8-án "iker csúcstalálkozót" szerveztek Budapesten: itt tartották az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, majd az Európai Tanács informális ülését is. Ez Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye volt, ami már önmagában is figyelemre méltó szervezési és logisztikai teljesítmény - szögezte le Bóka János.
-
A baloldali ellenzék a 2026-os választásokhoz közeledve egyre gyakrabban fogja lengetni a nemzeti színű zászlót, és azon sem lepődnék meg, ha Magyar Péter vitézkötéses Bocskai öltönyben szidalmazná a keresztény-nemzeti irányt követő kormányt – vetíti előre Bánó Attila.