Urnabontás az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a pécsi Köztársaság Téri Általános Iskolában kialakított 051. számú szavazókörben 2024. június 9-én. MTI/Ruprech Judit

Nem az a fontos, hogy kik szavaznak, hanem hogy kik számolják a szavazatokat – mondta Sztálin. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola.

– Szerkesztő úr, több mint 22 ezer érvénytelen szavazat látszik a Nemzeti Választási Iroda honlapján, ezért meggyőző fölénybe senki nem kerülhet a főpolgármester-választásban. Miért nyugtalanító, hogy Vitézy Dávid elejétől vezetett a számláskor, a végén azonban a feltűnően hosszan elnyúló számlálásban hátrányba került?

– Vitézy Dávid és Karácsony Gergely között, a szavazatok feldolgozottságának előrehaladtával mindvégig szoros volt a verseny, és – emlékezetem szerint is – kis különbséggel mindvégig Vitézy vezetett. Amikor megszületett a végeredmény és megtudtuk, hogy a 740 ezernél több érvényes szavazat mellett Karácsony mindössze 324 szavazat különbséggel győzött, feltehetően mindnyájunknak az a gondolata támadt, hogy újra kellene számolni a szavazatokat. Sokféle történet kering a múltból. Tudunk olyan bizonyított csalásokról, amilyenek például a kommunista párthoz köthető, 1947-es „kékcédulás választások” voltak. És emlékszünk a szocializmus évtizedeiben lefolytatott „választásokra” is, amelyeken – a jobb statisztika érdekében − annak ellenére is csaltak az egypártrendszerhez hű számlálóbiztosok, hogy mindenütt csupán egyetlen jelöltre lehetett voksolni. A csalások, a hazudozások tekintetében a baloldal mindig is élen járt, ezért nem véletlen, hogy gyanúperrel élünk a balliberális Karácsonnyal szemben.
Az érvénytelen szavazatok nagy számát egyesek Magyar Péter kijelentésével hozzák összefüggésbe, aki nem titkolta, hogy a főpolgármester-jelöltekre érvénytelen szavazatot fog leadni. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Tisza Párt hívei követték a „messiás” példáját, s ennek is köszönhető a magas szám. Ennek talán nincs köze a szoros eredményhez, de azért megjegyzem, hogy Magyar Péter lépése nem erősíti a demokráciát, a választások tisztaságába vetett bizalmat. De ami most felettébb izgalmas kérdés az az, hogy lesz-e újraszámlálás, és ha igen, akkor változik-e az eredmény.

– Az amerikai elnökválasztáson történt, hogy Trump este fölényesen vezetett, reggel arra ébredt, hogy Biden vezet fölényesen. Miért nem fér össze a demokráciával, ha már a szavazatszámlálás is gyanús?

– Ha e tekintetben okunk van gyanakvásra – márpedig van −, az nagy baj, mert a választásokat a demokrácia egyik legfontosabb alapintézményének tartjuk. Ha a választásokon csalni lehet, akkor devalválódik, hiteltelenné válik a demokrácia. A választási csalásoknak nagyon rossz az üzenete, mert a társadalom egészét mérgezi és általános erkölcsi romláshoz vezet. Ha a kisember azt hallja, hogy odafenn manipulálják az ő döntését, amelyre ráadásul csupán négy vagy öt évenként van lehetősége, nos, akkor joggal érezheti, hogy neki se kell tisztelnie a törvényeket. Az amerikai elnökválasztás említett példája sajnos azt jelzi, hogy e téren a demokrácia „fellegvárában” komoly bajok vannak. A Trump vereségéhez vezető eredményről sok szakértő megállapította, hogy az több, mint gyanús volt.
A gyanakvást az is erősíti, hogy a nyugati balliberális-globalista erők agresszivitása, erőszakos politikai magatartása szinte minden téren és határon túlmegy. Nyugaton a valódi demokrácia alapelveit gyakran éppen azok veszik semmibe, akik önmagukat a legnagyobb demokratáknak hirdetik. Ami például mostanában az Egyesült Államokban történik, az egészen elképesztő és felháborító. A demokraták a Donald Trumppal szembeni bírósági eljárásokkal próbálják elütni ellenfelüket az elnökválasztástól, vagyis a vele kapcsolatos döntést ki akarják venni a választópolgárok kezéből. A baloldaliak, ha az érdekeik úgy kívánják, akkor az érvényben lévő szabályokat, törvényeket, saját elveiket is áthágják, vagy figyelmen kívül hagyják.

 

Bánó Attila – archív

– Nálunk már 1990-ben, a négyigenes népszavazáson ugyanez történt: addig számolták a szavazatokat, amíg azok elérték az SZDSZ-nek kedvező arányt. 2002-ben ugyancsak gyanús szavazás zajlott, a szélsőbalos sajtó által győztesnek kikiáltott MSZP azonban hisztérikusan tiltakozott az újraszámlálás ellen. Kiknek az érdeke, hogy szennyezzék a demokráciát?

– Az említett esetek rossz emlékeket idéznek, de Magyarországon a választások tisztaságával kapcsolatban ma már általában nyugodtak lehetünk. A választások lebonyolításának rendszere, a szavazatok számlálását végző emberek becsülete és szorgalma minden tiszteletet megérdemel. Feleségem rendszeresen részt vesz a szavazatszámlálás áldozatos munkájában. Legutóbb, a választások után holtfáradtan, hajnali három óra után ért haza. Tőle is tudom, hogy milyen lelkiismeretes munka folyik ilyenkor, és a résztvevők mennyire figyelnek a hibák elkerülésére. Tudjuk, minden munkavégzéskor előfordulhatnak hibák, de valóban erős a kontroll. És persze merőben más a felfogás, mint régen.
A kommunisták annak idején a dolgozó osztály képviselőinek élharcosainak hazudták magukat, miközben éppen a munkásokat és a parasztokat fosztották meg legelemibb demokratikus jogaiktól, így a tisztességes választások lehetőségétől. Ezek az idők elmúltak. Nem zárható ki, hogy a kulisszák mögött jó néhány rosszindulatú ember és kártékony beidegződés is lappang, de mindent egybevéve kijelenthetjük, hogy hazánkban a demokrácia jól működik, az intézményeink jó kezekben vannak. A jogszabályok keretei között van lehetőség az újra számlálásra, ezért kíváncsian várjuk a végleges eredményt.

Molnár Pál