edf-feph.org
Az Európai Unió mára birodalmi ambíciókat tápláló, a nemzeteket nem tisztelő bürokráciává vált – leplezte le a brüsszeli szélsőséget Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola.
– Szerkesztő úr, a szociológia tudományának megállapítása, hogy a nagy szervezetek idővel korruptak lesznek. Ma az EU egyik első számú vezetője az évszázad legnagyobb korrupciójának gyanújában van, ezt tisztázni sem akarja; egy lebukott görög politikusnőt kiengedtek a börtönből, ügye elhalt, egy ciprusi, szintén lebukott politikusnő ellen vizsgálat sem indult. Olasz korrupciós EU-bűnözők ellen eljárás indult, elhalt. Mennyiben segítene egy szintén nagyra hizlalt ellenbürokrácia, amely a brüsszelit legalább valamennyire megfékezné?
– Be kell vallanom, az ellenbürokrácia ötletével még nem találkoztam. Nem tudom, hogy ez miként jöhetne létre, illetve szükség van-e rá. Az kétségtelen, hogy a brüsszeli bürokráciával nagy bajok vannak. A korrupciós ügyek, a köztörvényes bűnözők uniós mandátuma csupán a jéghegy csúcsát jelentik. A legnagyobb gondot abban látom, hogy miközben a tagországok kormányai és politikusai − a választói akaratot szem előtt tartva − a demokrácia keretei között tevékenykednek, addig az általuk létrehozott bürokrácia függetlenítette magát a létrehozóitól, végső soron az uniós polgároktól és nemzetektől.
Brüsszel oly mértékben föléjük nőtt, hogy már egy birodalom uralkodói mentalitását és stílusjegyeit öltötte magára. Ennek köszönhető a neki nem tetsző tagországokkal szembeni tiszteletlenség és arrogancia. Az uniós közösségek érdekeinek szolgálata és védelme helyett árgus szemekkel figyeli a szuverenista politikát választó országokat, hogy a kommunista jelmondat szellemében kövesse a hagyományt: „munkásököl vasököl, oda üt, ahova köll”. A különbség annyi, hogy Ursula von der Leyen elnök asszony a munkásöklöt felcserélte az Európai Bírósággal.
Schmidt Mária főigazgató a lényegre tapintott, amikor nemrég egy tévéműsorban kijelentette, hogy az Európai Unió egy birodalmi ambíciókat tápláló, jövőkép nélküli szervezet lett, amely az Egyesült Államoktól függ. Abban is igaza van, hogy az USA nem fogja figyelembe venni az európai érdekeket. Hozzáteszem: ennek tükrében a birodalmi póz nemcsak értelmetlen, hanem nevetséges is.
Schmidt Mária 1956-tal kapcsolatban megjegyezte, hogy a szabadságharcnak anyagi célja nem volt, mivel kizárólag a szabadság, a függetlenség és az önrendelkezés kivívásáról szólt. Helyesen mutatott rá, hogy akkor az egész világ a magyarokra figyelt, mert korábban nem volt arra példa, hogy egy tízmilliós nemzet nekiment volna a világ vezető hatalmának. Ugyanakkor sehonnan nem kaptunk katonai segítséget. A Nyugatnak nem volt érdeke, hogy győzzön a magyar forradalom – mondta Schmidt Mária. Egyetértek azzal a megállapításával, hogy Trianonról is Nyugaton döntöttek, a második világháború végén a náci megszállás is nyugatról jött, így az ’56-os forradalom és szabadságharc legfőbb üzenete az, hogy nekünk, magyaroknak kell harcolnunk magunkért.
– Az európai parlamenti választáson kiderült, hogy politikuskaszt alakult ki, demokratikusan megbuktathatatlan személyi jegecesedéssel. Történelmi tapasztalat, hogy ilyenkor egy idő után „francia forradalmak" alakulnak ki: tömeggyilkossággal, a király lefejezésével. Miért tudjuk, hogy a brüsszeli bürokrácia fejeinek ettől egyáltalán nem kell tartaniuk?
– Ez nagyon jó kérdés. Szerintem ennek a társaságnak egyelőre azért nem kell tartania efféle atrocitásoktól, mert az említett erőszakos cselekmények a baloldal eszköztárába tartoznak. Példaként az Antifa nevű terrorszervezetet hozhatjuk elő, amely elégedett lehet a brüsszeli balliberális politikával, hiszen a Budapesten garázdálkodó, ártatlan emberekre támadó aktivistája, Ilaria Salis uniós képviselő lett, s ezzel egyelőre megúszta jogos büntetése letöltését. Az efféle szélsőséges figurák nem fognak fegyvert a brüsszeli vezetéssel szemben, de ma még a radikális iszlám terroristáknak sem érdeke ennek a hatalomnak a megdöntése. Ők is megelégszenek a nekik nem tetsző védtelen keresztények és zsidók bántalmazásával, megölésével. A baloldali csúcsvezetőknek nincs mitől félniük. Az EU liberális bevándorlás politikája nagyon megfelel a szélsőséges elemeknek, akik elvegyülhetnek a kontinensre érkező illegális migránsok tömegeiben.
A gazdatüntetések okozhatnak némi gondot Brüsszelnek, de a vezetés ettől nyugodtan alszik. Az ostoba szabályok miatt elégedetlen gazdák alapvetően békések. Megelégszenek a traktoros felvonulásokkal, beszédekkel, félpályás útlezárásokkal, azután hazamennek, mert várja őket a család. Egyszer azonban eljöhet az a pillanat, amikor a rossz szándékú jövevények megerősödnek és lefejezik a „királyokat”, mert azt azért látni kell, hogy az idő nem a brüsszeli elitnek dolgozik.
– Időről időre föl-föl merül, hogy EU-hadsereget is kellene toborozni. Ez az őrült gondolat a további birodalmasodást lökné előre. Az EU eredetileg kifejezetten gazdasági közösség volt, ma azonban a francia elnök maga mondja, hogy a versenyképesség elvesztése ez EU elhalását vonja maga után. Miért tudjuk, hogy az EU már soha nem fog visszatérni eredetileg kinyilvánított céljaihoz, különösen nem az alapító atyák „Európa keresztény lesz, vagy nem lesz” alapelvéhez?
– Az unió közös hadseregének gondolata mögött az Európai Egyesült Államok létrehozásának sanda szándéka húzódik. A téma egyik legfőbb szószólója Ursula von der Leyen.
Akit még mindig nem sikerült elszámoltatni a vakcina botrányban játszott szerepe miatt.
Valóban hasznosabb lenne, ha az elnök asszony a gazdasági versenyképesség javításával foglalkozna, különös tekintettel az utóbbi évek kártékony döntéseire.
Európában elhallgatják, de a terjeszkedő nyugati geopolitika idézte elő az ukrajnai háborút, az agresszív liberális szemlélet és gyakorlat zúdította az unióra a tömeges illegális migrációt, az eltörlés kultúrát, az LMBTQ-aktivisták gyermekérzékenyítő tevékenységét, a drágulást és elszegényedést eredményező oroszellenes szankciókat, az ostoba zöldpolitikát, hogy „csak” e néhány társadalomromboló lépést említsük.
Bánó Attila – archív
Volna mit helyrehozni. Nem csak a gazdák, a vállalatvezetők is hangoztatják, hogy túl sok a szabály, nagy a bürokrácia, ami elriasztja a befektetőket. Ami pedig az unió alapító atyáinak alapelvét, keresztény felfogását illeti, attól sajnos távolodik a mai Európa. Hatalmas erők munkálkodnak azon, hogy a keresztény Európa ne térhessen vissza. Ennek valóban az lesz a következménye, hogy az unió szétesik, darabjaira hullik, a szép tervek és álmok semmivé foszlanak. Lehet, hogy ezt már nem érik meg azok a globalista bűnelkövetők, akik öntudatosan rombolják a még meglévő struktúrát. Ha pedig nem érik meg, akkor a felelősséget sem kell vállalniuk a tetteikért, amelyeknek a következményeit sajnos a gyermekeink, az unokáink viselik. Keményen kell küzdenie a józan, szuverenista politikusoknak és az őket támogató választópolgároknak, hogy ez mégse következzen be.
Molnár Pál
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen.
-
A számok jól mutatják, hogy nekünk, magyaroknak gondolkodnunk kell, a saját magunk logikájából és érdekeiből kiindulva egy saját út megtalálásán, mert ebben a pillanatban Európa nem képes arra, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, amellyel visszanyerheti a versenyképességét – mondta a miniszterelnök.
-
Orbán Viktor arról beszélt: a magyar rendszerváltás utáni időszakot az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, amely hosszú távon garantálja stratégiai biztonságunkat.