A BRICS országai 2024-ben – wikipedia
Ha az Egyesült Államok a Kínával és Oroszországgal szembeni kettős feltartóztatás politikája helyett a háromoldalú együttműködés politikájára térne át, azzal mindenki nyerne, vesztesek nem lennének – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban a Valdaj Klub idei – huszonegyedik – tanácskozásán. Stier Gábornak, a Valdaj Klub tagjának, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola.
– Főszerkesztő úr, a BRICS ideológiailag tágas, hiszen az iszlámot, az ortodox és a dél-amerikai római kereszténységet, a hindut és a kínai gondolkodásmódot is befogadja, ugyanakkor csak egy klub. A NATO, az EU kirekesztő, hiszen csak a nyugati, úgynevezett „liberális demokráciát" hajlandó befogadni, és ezt agresszíven exportálná is, ráadásképp itt már kialakult a bürokrácia, hatalmas közös adóbevételekkel rendelkeznek. Mennyire dereng a jövőben, hogy a BRICS valamiképp mégis felülkerekedjen?
A globális Dél képviselői Szocsiban a Valdaj-rendezvényen – Kép: Valdai Discussion Club
- A BRICS ereje éppen abban lehet, hogy nem felülkerekedni akar, nem ellenségképekben gondolkodik, nem lerombolni, hanem igazságosabbá akarja tenni a jelenlegi, az erőviszonyokat már nem tükröző, így túlhaladott világrendet. A Nyugat hegemóniájának fenntartását szolgáló elavult az intézményeket is inkább csak megreformálná. Addig is kialakít párhuzamos rendszereket, ezzel egyrészről elveheti a gazdaságot, a kereskedelmet és a pénzügyi rendszert is fegyverként használó politika élét, másrészt nyomást gyakorolhat a Nyugatra a megreformálás érdekében. A „globális Dél” már nem fogadja el a világ nem nyugati felét lenéző, a valósággal szembe menő, az erőviszonyok megváltozásáról tudomást venni nem akaró mentalitást. Úgy látják, hogy a nyugati fejlődési modell kifulladt, a Nyugat tekintélye elolvadt, morális fölényének már nincs alapja, képtelen új eszmét ajánlani a világnak. Ez a „globális többség” szakít az európai tradíciókon alapuló, az amerikai érdekeket követő világrenddel, a régi sztereotípiákkal, hiszen ez a berendezkedés annyira nem működik, hogy a saját problémáit sem képes megoldani. A nem nyugati világ tehát nem mást, mint igazságos, demokratikus világrendet akar. Szerintük új erőegyensúly megteremtésére, kiszámítható világrendre van szükség. Szakítani kell a blokk mentalitással, a neoliberalizmussal, a neokolonializmussal, a világ többségét lenéző, kizsákmányoló mentalitással. Nem legyőzni akarja a Nyugatot, hanem a súlyának megfelelő helyére tenni, és még együtt is működne vele, hogy együtt tudjanak szembenézni a globális kihívásokkal. Mert amennyiben ez nem sikerül, az komoly következményekkel járhat. a „globális Dél” országai látják, hogy ez hosszú folyamat, és türelmesek, nem sietnek. Magabiztosak abban, hogy az idő nekik dolgozik.
logos download
– Az orosz elnök hangsúlyozta, Oroszország kész azonnal tárgyalásokat kezdeni a háború lezárásáról, ha Ukrajna kivonja csapatait a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság (Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéje), valamint Zaporizzsja és Herszon megye általa ellenőrzött területeiről. Putyin itt azt akarja, hogy Kijev adja fel azokat a területeket, amelyeket Moszkva eddig képtelen volt katonai erővel elfoglalni. Mennyiben tarthatjuk ezt a gyengeség egyfajta beismerésének?
- Mindenek előtt leszögezném, hogy egyebek mellett azért is lesz nehéz megegyezni, mert az orosz tárgyalási hajlandóságot a Nyugat általában a gyengeség jeleként értelmezi. Lassan túl kellene már lépni ezen a mentalitáson, hiszen ez az egyik legnagyobb akadálya nemcsak az Oroszország és a Nyugat, hanem a „globális Dél” és a Nyugat közötti közeledésnek is. Ami az ukrajnai rendezést illeti, Oroszország magabiztos, és nem nagyon akar engedni az eredeti elképzeléseiből. Úgy látja, hogy a fent említett területeket (oblaszty) mindenképpen ellenőrzése alá vonja, azért természetesen szeretné ő is elkerülni a további veszteségeket. S azt is, hogy még több erőt kelljen bevetnie. Moszkva úgy látja, hogy az idő neki dolgozik, a felőrlő taktika működik, és az ukránok sokáig nem tudják tartani a frontvonalakat. A Donbasszban jelenleg is 10 ezres nagyságrendben vannak bekerítésben, és előbb-utóbb még inkább felgyorsul az előrenyomulás. Moszkva számára egyébként a területeknél fontosabb Ukrajna semlegessége, demilitarizálása, amit inkább szeretnének tárgyalásokon, semmint elhúzódó háborúban elérni.
Stier Gábor a Valdaj Klubban – Erdélyi Napló
– A jövőben semmiféle hegemóniáról nem lehet szó – rögzítette Putyin, ugyanakkor azt is mondta, ha az Egyesült Államok a Kínával és Oroszországgal szembeni kettős feltartóztatás politikája helyett a háromoldalú együttműködés politikájára térne át, azzal mindenki nyerne. Azaz mégiscsak lenne hegemónia, három nagyhatalom hegemóniája. Ezzel szemben a Valdajon mennyire volt sejthető új pólusok - India, Brazília - feltörekvése?
- Azért az egyik, a kínai-orosz-amerikai háromszögön belüli viszonyokat, lehetséges együttműködést feszegető kérdésre Putyin megjegyezte, hogy a nagyhatalmak közé kell sorolni Indiát is. A „globális Délen” belül egyébként láthatóan megértően viszonyulnak egymás érdekeihez. Így például ahhoz, hogy India és Brazília nem akar, és nem is tud hátat fordítani a Nyugatnak. Ahogy fogalmaznak, nem is csupán egy policentrikus, hanem polifonikus, több hangon megszólaló világban, a civilizációk egymás mellett élésében gondolkodnak. Ebben a szellemben nem blokkokat akarnak létrehozni, így a BRICS-nek nincs is titkársága, székhelye, és tanulva a hasonló nyugati szervezetek működéséből, inkább egyfajta platformként, klubként szerveződnek. Összetartja őket a nyugati arrogancia, közös cél, a világrend átalakítása, és az, hogy a nem nyugati világon belül senki sem akarja ráerőszakolni az akaratát másokra. Ez egyelőre működik.
Molnár Pál
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
II. Endre magyar király es a Gertrud von Meranien gyermeke, IV. Béla magyar király testvére. 1207-ben született –a monda szerint Sárospatakon.4 éves korában Thüringiába kerül, Eisenach-Wartburgba az örgrófi udvarba.
-
Bármely nem nukleáris állam által, de egy nukleáris ország részvételével vagy támogatásával elkövetett agresszió Oroszország elleni közös támadásnak minősül.
-
A sorozat indító darabját – a történelmi hűség jegyében – 2013-ban I. Lajos, 2014-ben Mária, 2016-ban Zsigmond, 2018-ban Albert, 2020-ban I. Ulászló, 2022-ben Hunyadi János aranyforintját bemutató emlékérme követte.