Katar 2024-2030-as időszakra szóló nemzeti fejlesztési stratégiája széles befektetési lehetőségeket nyit meg a gyártás, a logisztika, az informatika, a pénzügyek, az egészségügy, és az oktatás területén, és hazánk érdekelt abban, hogy magyar cégek is kihasználják a bővülő üzleti lehetőségeket.
2024. november 28. 15:32
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (jobb) katonai tiszteletadással fogadja Mohammed bin Abdulrahman Ál Táni sejket, Katar Állam miniszterelnökét, külügyminiszterét (jobb2) a Karmelita kolostorban 2024. november 28-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Karmelita kolostorban fogadta Mohammed bin Abdulrahman Ál Táni sejket, Katar Állam miniszterelnökét, külügyminiszterét, akivel a gazdasági és energetikai együttműködésről valamint a békepárti politika esélyeiről tárgyaltak - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Magyarország és Katar 2023. augusztusában, a katari emír budapesti látogatása során stratégiai szintre emelte kapcsolatait. Katar 2024-2030-as időszakra szóló nemzeti fejlesztési stratégiája széles befektetési lehetőségeket nyit meg a gyártás, a logisztika, az informatika, a pénzügyek, az egészségügy, és az oktatás területén, és hazánk érdekelt abban, hogy magyar cégek is kihasználják a bővülő üzleti lehetőségeket.
A két miniszterelnök tárgyalt arról is, hogy Katar a világ második legnagyobb LNG-, és harmadik legnagyobb földgáz-exportőre, így a jövőben komoly esély nyílik az energetikai együttműködésünk fokozására - közölte Havasi Bertalan, hozzátéve: Orbán Viktor köszönetet mondott vendégének a Hamasz által fogvatartott magyar túszok kiszabadítása érdekében tett katari erőfeszítésekért.
A magyar kormányfő méltatta Katar békeerőfeszítéseit a regionális konfliktusok és az ukrajnai háború vonatkozásában is. Büszkék vagyunk arra, hogy Katarral együtt tartozunk a globális békepárti többséghez - mondta.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
A „civil parlament” ülését Harrach Péter, az MKDSZ elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az MI máris beláthatatlan változásokat hozott. „Félni kell az MI-től? Nem, de az embertől igen” – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus, aki ennek kapcsán a katolikus egyház társadalmi tanítását is felidézte.
Az Egyesült Államokban január 20-tól új elnöki adminisztráció lép hivatalba, az addig hátralévő szűk két hónapban úgy tűnik, hogy a még hivatalban lévő demokrata adminisztráció, illetve az európai országok vezetésének egy része mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború eszkalációjának veszélyét növelje.
- Az európai és a magyar kultúra a kereszténység alapjaira épült, ez határozza meg írott és íratlan szabályainkat, együttélési normáinkat, ennek szellemében éljük a mindennapjainkat, akkor is, ha sokan nem vallásosak – rögzíti Szelezsán György.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
