A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2025. április 25-én. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher

Ukrajnával együtt a háborút is felvennénk az Európai Unióba, ami egy békeszövetségként jött létre - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

Orbán Viktor hangsúlyozta, ezt ne tegyük, mondjunk nemet Ukrajna uniós csatlakozására.

Hozzátette: a végén nem lehet megállítani a folyamatot; nem mondja, hogy lehetetlen, de nagyon nehéz. Ezért jobb, ha az elején tiszta vizet öntenek a pohárba, és nem engedik, hogy a dolgok eljussanak egy olyan fázisba, amikor már egész Európa "a mellkasunkon fog állni", és azt fogja követelni, hogy Magyarország mondjon igent.

Vagy most állítjuk meg ezt a folyamatot, vagy később már nem tudjuk - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Rámutatott: az, hogy mikor lesz Ukrajna az unió tagja, rajtunk, magyarokon is múlik, és nekünk nem nagyon akaródzik igent mondani erre.

Hozzátette: az unió döntése értelmében - amelyet a teljes európai nyilvánosság előtt, az Európai Parlament plenáris ülésén be is jelentett a bizottság vezetője - 2030-ig Ukrajnát fel kell venni a szervezetbe. "Ki is adták a parancsot", egész Európában minden olyan párt, amelyik a bizottságot támogatja, ugyanazon a hangon beszél, hogy Ukrajnát fel kell venni az Európai Unióba - mondta, rögzítve: Magyarország kormánya ezzel szemben áll.

Megjegyezte, a magyar ellenzék szervezett erről egy szavazást, "tulajdonképpen elég fair módon": az egyetlen "brüsszeli hatalmi párt" a magyar volt, amely megkérdezte a saját híveit arról, hogy mit gondolnak Ukrajna csatlakozásáról, és ötvenegynéhány százalék igennel válaszolt. Ez egy élő, valódi vita, nemcsak Európában, hanem itt Magyarországon is - mutatott rá.

Kiemelte: az egyik fél azt mondja, hogy Ukrajnát vegyék fel úgy, ahogy a bizottság elnöke azt parancsba kiadta, 2030-ig, és van egy másik álláspont - ezt képviseli a nemzeti oldal -, ami azt mondja, hogy Magyarország fontosabb Ukrajnánál, és Ukrajna gyors fölvétele tönkretenné Magyarországot, gazdasági csődöt jelentene számunkra.

Orbán Viktor az orosz-ukrán háborúról szólva kiemelte: jó lenne véget vetni a háborús pszichózisnak Európában. Megjegyezte, gyorsabb folyamatban reménykedett, azt hitte, hamarabb jön el az a pillanat, amikor az európaiak belátják, hogy az Egyesült Államok nélkül Ukrajna támogatásának nincsen semmi értelme.

Az Egyesült Államok nélkül Ukrajnának semmi esélye arra, hogy egyáltalán megőrizze a még meglévő pozícióit, nemhogy visszaszerezzen bármit is - mondta.

Hozzáfűzte: azt gondolta, mindenki belátja, hogy egyetlen lehetőségünk és feladatunk van, mégpedig az, hogy támogassuk az amerikai elnök békeerőfeszítéseit, de nem ez történik.

Az Európai Unió 27 országából - a szlovákok és a magyarok kivételével - 25 a háború folytatása mellett, a háborús segítség mértékének növelése mellett döntött. Felidézte, hogy a napokban határozott az Európai Parlament - ideértve az ott lévő magyar ellenzéki pártokat is - arról, hogy újabb komoly, több milliárdos katonai segítséget kell küldeni Ukrajnának.

A kormányfő értékelése szerint jól láthatóan van egy komoly háborús pszichózis, amely nem az amerikaiak "megtámogatását", hanem egy önálló európai háborús stratégiát akar követni.

A kormányfő hangsúlyozta: azért sem támogatható Ukrajna uniós csatlakozása, mert meg kell védenünk eddig elért eredményeinket.

Kiemelte: azért szoktak az unióba új tagokat felvenni, mert azzal "jól járunk" mi, bent lévők. Így volt ez Magyarország és a térségbeli államok esetében is.

Ha Ukrajnát felvennénk, és azzal jól járnánk, akkor én örömmel mondanék igent - jelentette ki, hozzátéve, hogy biztos ugyanakkor ennek az ellenkezőjében. Miért kell nekünk rosszul járnunk, amikor járhatnánk jól is, vagy legalábbis megvédhetnénk mindazt, amit eddig elértünk? - tette fel a kérdést Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: az ukrajnai munkaerő szabad beáramlása esetén "ember legyen a talpán, aki meg tudja védeni a saját munkahelyét"; így az elmúlt 15 év legnagyobb eredménye, a teljes foglalkoztatás "egy-két év alatt köddé válhat".

Orbán Viktor hozzátette: Ukrajna csatlakozása teljes egészében átrendezné az európai agrárgazdaság pénzügyi alapjait, így "pénz a magyar gazdáknak nem maradna", sok százezer család kerülne nagyon rossz helyzetbe. A magyar mezőgazdaság egy nagyságrendi zsugorodáson menne keresztül - vetítette előre Orbán Viktor a várható következményeket.

Felidézte: nagy nehézséget okozott a hazai gabonatermesztőknek, amikor az ukrán termékek átengedése idején "ez-az leesett a kamionról", és itt maradt.

Kitért arra is: a nagy mennyiségű, rossz minőségű beáramló termék mellett az is komoly gondot okozna, hogy az uniós pénzalapokat felemésztené Ukrajna támogatása, ráadásul Magyarország támogatásra jogosultból befizetővé válna, azaz "mi is finanszíroznánk Ukrajna európai uniós tagságát".

Szerintem ez nem érdekünk, és Magyarországnak joga van kiállni a saját érdekei mellett - fogalmazott a miniszterelnök.

Kollár Kinga brüsszeli kijelentéséről szólva Orbán Viktor úgy nyilatkozott, a Tisza-párti európai parlamenti képviselő "gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok képébe", hogy mindennap azért dolgozik párttársaival, hogy "Magyarország ne kapja meg a neki járó forrásokat", és erre büszke is.

A miniszterelnök hangsúlyozta: elfogadhatatlan és "lehetetlen dolog", hogy miközben Magyarországon 4,7 millió ember dolgozik saját maga és országa sikeréért, "van néhány tucat ember" Brüsszelben, aki fizetésért ennek ellenében tevékenykedik.

Magyarországnak pénzek járnak, ezeket a pénzeket meg kell szerezni - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kormányfő jelezte, 13 milliárd eurót már sikerült megszerezni komoly politikai küzdelmek révén, így lehetett hazai költségvetési forrásból és uniós pénzekből érzékelhető módon megemelni a pedagógusbéreket, amelyek tovább növelhetők.

Közölte, még mindig van tízegynéhány milliárd euró, amit haza kell hozni, és azért harcol, hogy ezt Brüsszel feltételek támasztása nélkül fizesse ki.

Persze Brüsszel azt mondja, hogy ha te beengednéd a migránsokat, feladnád a gyermekvédelmet, meg a békepártiságról átváltanál háborúpártiságra, és beállnál a sorba, akkor ezt a pénzt megkaphatnád könnyedén. De én azt mondom, hogy ilyen áron nem, akkor inkább harcoljunk érte - fogalmazott Orbán Viktor.

Azt mondta, mindenáron hazahozzuk ezeket a forrásokat, hiszen "Magyarországnak vannak olyan döntési jogosítványai, amire szüksége van az Európai Uniónak, és nélkülünk nem boldogul". Ez időt igényel és harcot, és semmiképpen nem fegyverletételt, és behódolást. Ha valaki úgy hozza ezt a pénzt, hogy Brüsszel követelését teljesíti, azzal valójában Magyarországot brüsszeli gyarmattá teszi. Márpedig mi nem leszünk gyarmat - jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor kijelentette, hogy a Tisza Pártnak van egy megállapodása Manfred Weberrel, az Európai Néppárt vezetőjével: felvették a Tisza Pártot a soraikba, a Tisza Párt támogatást kap az Európai Néppárttól, például úgy, hogy felfüggesztik a Magyarországnak járó forrásokat, lerontják a magyarok életszínvonalát, ezzel hatalomba segítik a Tiszát, a Tisza cserébe pedig végre fogja hajtani azt, amit Brüsszel kér.

Úgy értékelt: ezzel "nem lesz többé migránsmentes Magyarország, mert beengedik a migránsokat, nem lesz többé gyermekvédelem Magyarországon, mert szabadjára engedik az LMBTQ-t, és nem lesz többé békepárti Magyarország, mert be fogunk állni abba a sorba, hogy az ukrajnai katonai akciókat támogatni fogjuk".

A kormányfő Brüsszel további elvárásának nevezte, hogy a Tisza Párt támogassa Ukrajna gyors Európai Uniós csatlakozását, amit fel is vett programjába a párt.

Orbán Viktor kiemelte, hogy ezekkel a lépésekkel "Magyarország mint független állam hosszú időre megszűnik létezni". Aki ismeri a magyar történelmet, pontosan tudja, hogy a magyar politika akkor lehet sikeres, ha független, ha nem független, biztosan nem lesz az - mutatott rá.

Rámutatott: független országként van esély jólétben élni. Ha az ország elveszíti a függetlenségét, szegény és kifosztott országként gyarmati sorba fogják visszalökni, "ez a magyar történelem leckéje, szerintem a magyarok ezt értik" - fogalmazott.

Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy a húsvéti hosszú hétvégén 29 százalékkal több vendég pihent a hazai szálláshelyeken mint tavaly, azt mondta: egyrészt sok magyar embernek volt pénze arra, hogy a családjával tölthesse a húsvétot valamilyen vendéglátóipari helyen, szolgáltatást igénybe véve, másrészt ez azt is jelenti, hogy sok magyar család él abból, hogy szálláshelyet, éttermet működtet, tehát a turizmushoz kapcsolódik. Négyszázezer magyar család van, aki a turizmusból él - tette hozzá.

A miniszterelnök hangsúlyozta: ha a turizmus jól megy, akkor a magyar gazdaság egy erőteljes szektorában "a dolgok jól mennek", és az emberek biztos megélhetéshez jutnak a turizmuson keresztül.
Orbán Viktor a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápát méltatva kiemelte: háborús időkben a legnagyobb örökség, amit a harcoló felek, az egész európai, nyugati, sőt emberi civilizáció kaphat, maga a béke.

Ferenc pápa a béke embere volt. Ez egyrészt azt jelenti, hogy "szelíd ember volt", másrészt azt, hogy "rendíthetetlenül bátor" - fogalmazott.

A kormányfő kifejtette: a béke mellett kiállni ugyanis az elmúlt három évben egyet jelentett a napi megtámadással, megbélyegzéssel és meghurcolással, és a Szentatyát is folyamatosan tűz alatt tartotta a háborúpárti propagandahálózat, és próbálta rávenni, hogy adja föl a békepárti álláspontját, de nem tette.

Nekünk, magyaroknak ez különösen fontos volt, mert az elmúlt három évben, Donald Trump győzelméig az egész nyugati világban csak ketten álltunk ki folyamatosan a béke mellett: Magyarország és a Vatikán - mondta Orbán Viktor.

Hozzátette: ha egyedül vagy, márpedig az Európai Tanácsban mi mindig egyedül voltunk, akkor minden barátságnak és támogatásnak megnő a jelentősége.

Így Ferenc pápáé is, aki folyamatosan fölhívta Magyarországot arra, hogy bátran álljon ki a békéért, sőt, az ő támogatása "természetfeletti súlyt adott az igazságnak", a békének, vagyis annak az ügynek, amit mi, magyarok is képviseltünk
- mutatott rá a miniszterelnök.

Példátlannak nevezte, hogy a katolikus egyházfő háromszor látogatta meg a magyarokat, kétszer "Kis-Magyarországon", egyszer pedig Csíksomlyón. Ennek személyes motívuma is lehetett, ezt nem titkolta el.

Argentínában - ahonnan Rómába érkezett - magyar apácákkal és magyar hívő közösséggel dolgozott együtt, ezért ismerte a magyarokat, és "azok közé tartozott, akik úgy döntöttek, hogy a magyarok jó emberek, rendes emberek" - mondta Orbán Viktor.

Hozzátette: személyes találkozásuk alkalmával érezte is, hogy a hitbéli közösség mellett Ferenc pápában van egy más típusú, "nemzeti alapú szimpátia is. Egy argentin ember volt, aki kedvelte a magyarokat" - fogalmazott a kormányfő.

Kiemelte, a Magyar Katolikus Egyház rendkívül fontos szerepet játszik a magyar társadalom életében. Hatalmas és pótolhatatlan szerepet vállal a magyarok életének szervezésében, rengeteg iskolát, óvodát, szakképző intézményt, illetve hatalmas egyetemet működtet, részt vesz az idősellátásban, az elesettekről való gondoskodásban, a cigányság integrációjában.

Azt is mondta: izgatottan figyeli a következő időszak vatikáni eseményeit, hiszen hatással van Magyarországra, hogy ki vezeti a katolikus egyházat.