Maga elhitte, hogy itt demokrácia lesz?!„ - Krassó György – a néhai – tette fel ezt a kérdést majd két évtizeddel ezelőtt egy második gyermekével várandós anyukának. Ez az anyuka a nyolcvanas évek egyik ellenzéki csoportosulásának, a Katalizátor Irodának volt abban az időben a tagja. Sok zaklatást élt meg még egy gyermekkel is. Amikor aztán jött a rendszerváltás, örömmel vállalta a második csemetét.

Krassó György, a nemalkuvó valamit sejthetett, mert nem minden aggódás nélkül kérdezte: „Magának elment az esze – még egy gyermeket szül?!”

„Persze - jött a bizakodó válasz – hisz demokrácia lesz!” Értve ez alatt az addigi szamizdatos bujkálások, szorongások végét, az emberi teljesítmény meg- és elismertetésének szabad lehetőségét.

„Maga ennyire hülye?” - nézett rá nem minden szánalom nélkül Krassó, a megvesztegethetetlen. „Maga elhitte, hogy...?!”

Elhitte. Mint ahogy vele együtt hittük mi, milliók. E milliók között azok, akik jól-rosszul élték mindennapjaikat, s e mindennapok gondjai alól nem tudták vagy nem is akarták feljebb emelni a fejüket. Elhitték az olyanok is, mint az idézett kismama, aki a szamizdatos Katalizátor Iroda tagjaként igyekezett tovább látni az orránál. Ezért sokszorosított betiltott könyveket, készített s terjesztett röplapokat, igyekezve mások helyett is távolabbra nézni térben és időben.

Ő néz ránk húsz év múltával most is – már komoly anyukaként - a Katalizátorok c. Gulyás János film utolsó képkockáiról. Ő idézi Krassó Györgyöt, az egykori eszmetársat. Majd hozzá teszi: „Aztán a választások után, amikor megjelentek a plakátok a nagytakarításról, és az első szabadon választott parlament elment nyaralni, akkor már tudtam, hogy itt semmiféle nagytakarítás nem lesz.”

Hogy mi lett, arról különböző fogalmaink vannak. Arról viszont, hogyan, miként lett azzá az ország, amivé lett, ha szerencsénk van, hiteles tanúk lebbentik fel a fátylat.

Gulyás János kristálytiszta filmjével szerencsénk van. Olyasmit visz végbe a Katalizátorokkal, amit Emmanuel Kant egy helyütt így fogalmaz meg: „Az ember számára mindig az az érdekes, ha az általa ismert dolgok addig ismeretlen oldalait fedezi fel”.

A Katalizátor Iroda sorsának felfejtése közben pontosan, szépen jut tudomásunkra a nyolcvanas évek un. demokratikus ellenzékének és a hatalom kapcsolatának számos és lényeges ismeretlen oldala.

Fény derül például az A magyar demokratikus ellenzék c. Csizmadia Ervin könyv prekoncepciójának spiritusz rektorára. Kik kerültek be és milyen öntömjénező szöveggel ebbe a kultusz-könyvbe, s kik maradtak ki belőle. Kiket hallgatnak agyon maguk a megkérdezettek, köztük Kis János, Demszky Gábor, Rajk László, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint. A kötetbe nem kerültek közül csak néhány név: Solt Ottilia, a SZETA (Szegényeket Támogató Alap) alapítója, Nagy András, a Beszélő mindenese, Pákh Tibor, aki 11 évet töltött Kádárék börtönében, és még folytathatnánk.

E 600 oldalas kötet a Katalizátor Iroda tevékenységére egy, azaz egyetlen vállveregetésnek is alig tekinthető mondatot szán.

Az 1982-ben négy fiatalember alakította Iroda szamizdatos tevékenységét hozza emberközelbe Gulyás János filmje. Tevékenységük egész sorával szembesülhetünk. Így Nagy Imre és mártírtársai újratemetéséért folytatott küzdelmeikkel. Sokan emlékezünk az 1987-ben megjelent Halottaink c. illegális kiadványukra, amely a 301-es parcellába hantoltaknak állított akkor revelatív hatású emléket. Mohón olvastuk ekkortájt a Katalizátor Iroda szamizdat könyvét, Bulgakovnak a Kutyaszív c. politikai szatíráját, amely indexen volt a Szovjetunióban, és még sorolhatnánk.

Fontos és pótolhatatlan része volt az Iroda az un. demokratikus ellenzéknek, bár igyekezett függetlenségét megőrizni. És ez már akkor visszatetszést szült. No nem a kádári hatalomban, hanem a formálódó SZDSZ vezetőiben. Ők aztán minden erővel, hatalomra kerülésük után politikai ráhatással is gondoskodtak róla, hogy erről a korszakról mi jelenhet, mi jelenjen meg. Modor Ádám történész emlékei szerint Demszky például a saját BKV-s rendfenntartóival söpörtette ki egykori harcostársainak, a Katalizátor Iroda képviselőinek eladóhelyeit a Metró területéről.

Gulyás János filmje a Katalizátor Iroda küzdelmeiről szólva a mi elmúlt húsz évünknek is megrázó dokumentuma. Egy kis csoport megcsalt bizalmának történetét elemzi, egyben a mi megcsalatott bizalmunkét is.

József Attila első verseskönyve óta ismert kifejezés nyelvünkben a szépség koldusa.

Ma nem csak anyagiakban, de igazság-szűkében is vagyunk. Az igazság koldusa helyzetből való kitörés sem könnyű. Sok a homály, a tudatos félrevezetés. Gulyás János filmje olyan cicerone, amellyel bízón vághatunk neki a a jelenben élő múlt feltárásának.

A tavaly ősszel elhunyt Modor Ádám történészre, a Katalizátor Iroda egykori vezetőjére is emlékeznek a „KATALIZÁTOROK” című film vetítésein a 41. Magyar Filmszemle versenyprogramjában. A MOM Park Moziban ma 15.45-től tekinthető meg e film a 6-os teremben, melyet még aznap s másnap egy-egy vetítés követ.

Szívből ajánljuk e filmet azoknak, akik nem annyira hülyék, hogy ne hinnék el, ne bíznának abban: lehet itt még demokrácia!