Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint az Országgyűlés tavaly év végén alkotmányellenesen fűzött átmeneti rendelkezéseket az alaptörvényhez, mivel így hasonló eljárással alaptörvénybe ütköző jogszabályok is az Alkotmánybíróság hatáskörén kívülre kerülhetnek.

 

(Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseit 2011. december 30-án fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály egy nyilatkozattal kezdődik, amely szerint a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire. Kimondja továbbá: az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Szintén az alaptörvény átmeneti rendelkezései között szerepel, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség.)

 

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet közleményében az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit bírálva állítja: az ezekről szóló törvény a címével ellentétben nem kizárólag átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, hanem az alaptörvényt tartósan kiegészítő, módosító szabályokat is magában foglal. Vagyis, a jogszabály az alaptörvény szabályait is megsértve „az alaptörvény részének nyilvánította magát a kormányzat aktuálpolitikai érdekei szerint, amivel sérül az alaptörvény stabilitása.” Az intézet szerint amennyiben az alaptörvény tartalma annak szövegének megváltoztatatása nélkül is módosulhat, akkor akár az is elérhető, hogy egyébként az alaptörvénybe ütköző szabályok alkotmányos szintűnek minősüljenek, vagyis azok kívül maradhassanak az Alkotmánybíróság hatáskörén. Ez a megoldás pedig alkotmányellenesnek minősíthető, mivel kiüresítheti az alkotmánybíráskodásban testet öltő alkotmányvédelmi tevékenységet, egyúttal veszélyezteti az alaptörvény elsődleges funkcióját és a közhatalom korlátozását, - hangsúlyozzák közleményük zárásaként.

 

***

 

2008 nyarán ment csődbe a MÁV Általános Biztosító Egyesület. A társaság vesztét az okozta, hogy szolgáltatásait a versenytársakénál jóval alacsonyabb áron kínálta. Több mint 7 ezer ember kötött szerződést a céggel, de amikor tömegesen jelentkeztek a kárigények csődöt mondott. A MÁV Biztosító Egyesület fizetésképtelensége több ezer fogyasztó érdekeit sértette súlyosan. A bíróságok az érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkező károkozókat több jogerős ítéletben marasztalták el, ezért az Indra Egyesület alkotmányossági aggályt kifejező beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz.

 

Az Alkotmánybíróság szerint a biztosítottak alapos okkal számíthattak arra, hogy a károkat nem nekik, hanem a biztosítónak kell megtérítenie.  Megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a 2010. január 1. előtt felszámolási alá került biztosítóval kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen alapuló kártérítési igényeknek a kockázatközösség elvén alapuló érvényesíthetőségét. Határozatában felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2012. június 30-ig tegyen eleget.

 

***

 

Az Alkotmánybírósághoz és az ENSZ-hez is fordulnak a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, mivel 2012-től számos korábbi kedvezményt megvonnak a rokkantaktól. A rokkantnyugdíj ugyanis 2012-től megszűnt, helyébe a rehabilitációs ellátás, és a rokkantsági ellátás lépett.

A kormány tavaly nyáron rendelte el a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatát, s nem ok nélkül, lévén előzetes vizsgálatuk alapján e címen a biztos támogatásnak köszönhetően sok tízezren tartják magukat távol a munkaerő piactól.

A Mozgáskorlátozottak Országos Szövetségének elnöke, Hegedüs Lajos, ezt aggályosnak tartja, s bejelentette:„Mi kényszerből indítjuk meg ezeket az eljárásokat. Természetesen, ha van fogadókészség arra, hogy ezek nélkül az eljárások nélkül is azok az eljárások beálljanak, ami a jelenleginél egy méltányosabb helyzetet eredményez, akkor mi ennek nagy örömmel állnánk el az eljárásoktól.”

 

***

 

A Taláros Testület az új esztendőben még nem hozott határozatot. Az év elején életbe lépett új Alkotmány, s alkotmánybírósági törvényhez igazodva, saját sorainak rendezésével, az „ügyrend” aktuális kérdéseivel, az egyesbírók a tanácsok tagjainak megválasztásával, s nem utolsó sorban az elbírálandó indítványok felelős gazdáinak kijelölésével foglalatoskodtak. Hétfőn, ha szolidan is, de már változtatnak e „hagyományon”. Lesz tennivalójuk, lévén több mint 1500 folyamatban maradó indítvánnyal kell szembenézniük, a „menetrendszerűen” érkező újakról nem is beszélve. 

 

Az Alkotmánybíróság 2012. február 7-i ülésének napirendje

 

Az Országos Választási Bizottság 51/2011. (V. 6.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.

 

Az Országos Választási Bizottság 459/2009. (XI. 30.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.

 

Az öttagú tanácsok összetételéről szóló határozati javaslat.

 

Az egyesbírák személyéről szóló határozati javaslat.

 

Az Alkotmánybíróság Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezete.

 

Az Abtv. és az Ügyrend alkalmazásával kapcsolatos aktuális kérdések.