A vizsgálóbizottságok létrehozásuk esetén is ideiglenesek. Megbízatnak egy kényes feladattal, majd feltárva a feltárandókat jelentést készítenek, melyet az Országgyűlés mérlegel, megpróbálja hasznosítani a hasznosíthatókat, aztán történik, ami történik, - ha történik. 

 

Sukorói King's City

 

„Folyamatban” címszó kíséri „a sukorói King's City beruházással kapcsolatos közigazgatási kudarcokat feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló indítványt. Az LMP jelese, dr. Schiffer András szerint a sukorói King's City beruházáshoz kapcsolódó telekügy az állami vagyonnal való felelőtlen gazdálkodás iskolapéldája. Rámutat arra, hogy a befektetői érdekek és a politika viszonyában nem biztosítják kellő garanciák a közérdek érvényesülését. A politika legbefolyásosabb szereplőinél vizitelnek befektetők és lobbisták, és nem hogy a tárgyalás tartalmáról, de a tényéről sem kap a nyilvánosság tájékoztatást. Állítja: alappal feltételezhető, hogy a kormányzati döntés-előkészítési eljárás garanciái nem biztosították azt, hogy a konkrét ügyben szakmailag megalapozott döntések szülessenek, mint ahogy nem védték megfelelően sem az állami vagyont sem a helyiek érdekeit. A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések megválaszolása:

 

 

1. Milyen eljárásban, mely szempontok mérlegelésével, milyen szakért ők bevonásával alapozta meg a kormány a King's City beruházás kormány általi támogatását és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt üggyé nyilvánítását? 2. Vizsgálták-e a kiemelt üggyé nyilvánítás során a beruházás várható hatásait, így különösen a z ökológiai, fenntarthatósági szempontokat vagy a beruházás megvalósulásával közvetlenül érintett helyiek különböző érdekeit? 3. A King's City beruházásban érdekelt befektetői kör milyen formában képviselte érdekeit a kormány előtt, személy szerint ki, milyen nyilatkozatot, illetve ígéretet tett a beruházó számára a kormány nevében? 4. Kormányzati felhatalmazás nélkül ki és miről tárgyalt a King's City beruházásban érdekelt befektetői körrel, így különösen milyen nyilatkozatot, illetve ígéretet tett Orbán Viktor miniszterelnökké választását megelőzően a befektetői kör számára? 5. A King's City beruházást megelőzően milyen területrendezési eszközök voltak Velencei-tó környékének fejlesztésére, ezekbe hogyan illeszkedett bele a beruházás? 6. Milyen intézkedéseket tett a kormány a King's City beruházással összefüggő telekcsere értékaránytalanságának felismerését követően a hasonló ügyek megismétlődésének elkerülése érdekében? 7. Megfelelően biztosítja-e a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt üggyé nyilvánításának garanciarendszere, hogy a döntések meghozatalánál a szakmai szempontok kellő mérlegelést kapjanak, és hogy a politikai döntést ne torzíthassa el illetéktelen külső befolyás? 8. Megfelelően biztosítja-e a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt üggyé nyilvánításának garanciarendszere, hogy az ökológiai szempontok mérlegelésre kerüljenek, így különösen felméri-e a kormány számára tett döntési javaslat a beruházás környezeti hatásait, különös tekintettel arra, hogy a kiemelt beruházássá nyilvánítással a civil szervezetek ilyen ellen őrzési jogköre háttérbe szorulhat? 9. Milyen terve van a kormánynak a Velencei-tó környékének fejlesztésére? Ez a terv mennyiben veszi figyelembe az ökológiai szempontokat? 10. Összességében: milyen költséggel járt a King's City beruházás az államháztartás számára?

 

Az előzmények röpke kronológiája.

2007. szeptember: Veres János pénzügyminiszter előkészíti és az országgyűlés elfogadja a vagyontörvényt, amely fő szabályként rögzíti: az állami ingatlanok elidegenítése versenyeztetéssel történjen. Ugyanakkor lehetőséget biztosít a verseny nélküli földcserére.

2008. május: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Bajnai Gordon akkori fejlesztési és gazdasági miniszter a Parlament Nándorfehérvári Termében egyeztetett a befektetőkkel.

2008. június: A parlament kiterjeszti a kiemelt nemzetgazdasági beruházásokról szóló törvény hatályát a koncessziós szerződések alapján megvalósuló beruházásokra, a kaszinó-üzemeltetésre is.

2009. február: Veres János pénzügyminiszter nyilvános pályázatot hirdet kaszinóalapítására a közép-dunántúli régióban.

2009. április: Gyurcsány Ferenc aláírásával kormányrendelet születik a King’s City kiemelt üggyé nyilvánításáról.

2009. október: Az LMP hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt feljelenti Gyurcsány Ferencet. Az Országgyűlés az akkor ellenzéki Fidesz kezdeményezésére létrehozza a sukorói kaszinó beruházással kapcsolatos kormányzati tevékenységet vizsgáló bizottságot. A bizottság meg sem kezdve e munkát, érdemi tevékenység nélkül „elhal."

 

2011. február: A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tesz az ügyészségen a sukorói kaszinó-beruházáshoz kapcsolódó koncessziós pályázat miatt.  A Központi Nyomozó Főügyészség elrendeli a nyomozást.

2011. október: Meghallgatják Gyurcsány Ferencet is.

2011. 09 12.: A Legfőbb Ügyészség kérésének eleget téve az Országgyűlés Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát „hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja” miatt felfüggeszteti.

 

***

Nehéz eldönteni, hogy mi sürgős, mi nem! 2010.11.29. óta „folyamatban” címszó kíséri „a sukorói King's City beruházással kapcsolatos közigazgatási kudarcokat feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló indítványt. Az Alkotmányügyi bizottság ajánlása hivatott dönteni arról, hogy tárgyalja-e avagy sem a T. Ház.

 

Célkeresztben a média

 

Három független képviselő (dr. Szili Katalin, Ivády Gábor, Molnár Oszkár) kezdeményezte (2011.12.20.) vizsgálóbizottság felállítását azzal a szándékkal, hogy felderítse: a médiatörvény hatályba lépése óta megvalósultak-e a törvényben meghatározott célok, különös tekintettel a közszolgálati médiumok hírszerkesztési tevékenységében. A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések tisztázása: 

  

 

1. Figyelembe veszik-e a közpénzből fenntartott, a közszolgálati tájékoztatás érdekében működő médiumok azokat a jogszabályhelyeket, amelyeket a médiatörvény számukra előír? 2. Kialakultak-e a közszolgálati médiumokban azok a szerkesztői műhelyek, amelyek folyamatosan figyelemmel kísérik a közérdeklődésére számot tartó folyamatokat és törekednek arra, hogy a médiatörvényben foglalt elvárásoknak megfelelően, a közvéleményt hitelesen és szakszerűen tájékoztassák azokról? 3. Érvényesül-e a közszolgálati hírszerkesztés gyakorlatában a pártpolitikai hovatartozástól független, kiegyensúlyozott tájékoztatás elve? 4. A közszolgálati hírszerkesztésben fellelhető-e kormányzati elvárásoknak történő megfelelés a közmédiumokban? 5. Vannak-e direkt politikai befolyásra utaló jelek a közszolgálati műsorok szerkesztésében?

Az előterjesztők szándéka szerint a vizsgálóbizottság elnökére az ellenzéki képviselőcsoportok, alelnökére a kormánypárti képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjeszthetnek elő javaslatot. Ha létrejön a bizottság, feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi. Megbízatása jelentésének benyújtásáig, de legfeljebb a megalakulástól számított 150 napig tart.

 

Lezuhant a MALÉV

 

Még nem szűnt meg a MALÉV, midőn rosszat sejtve vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte Vágó Gábor (LMP, 2011.10.10.).  Feladatául jelölte: teljes körűen tárja fel a MALÉV Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 1999-2011 közötti döntések körülményeit és következményeit. A kezdeményezés egyik oka volt, az a sajtóban megjelent hír, mely szerint az Európai Unió tiltott támogatásnak tekinti az állam részéről a Malévnek nyújtott eddigi támogatásokat, amelyek a szervezeti működés során keletkezett deficitet szolgáltak ellensúlyozni. A Malév működése utoljára 2000-ben volt pozitív, azóta a veszteség mértéke minden évben több milliárd forintot tett ki. A kormány az elmúlt évtizedben százmilliárd forintos nagyságrendű állami támogatásban részesítette a légitársaságot, eközben a hol állami kézben volt, hol pedig privatizálták. A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések tisztázása, megválaszolása lenne.

 

 

1. Hogyan alakult a MALÉV Zrt. gazdálkodása 1999-2011 között? (Gazdálkodás, létszám, forgalom, adósságállomány, költségvetési kapcsolatok stb.) 2. Milyen állami támogatásokat kapott a MALÉV Zrt. 1999-2011 között? 3. Mi a valószínűsége annak, hogy a MALÉV Zrt.-nek vissza kell fizetnie a támogatást, milyen hatása lenne ennek a MALÉV Zrt. helyzetére? Milyen eszközök állnak rendelkezésre az állami segítségnyújtásra ebben az esetben? 4. Mekkora terhet jelentett a költségvetés számára a MALÉV Zrt. 1999-2011 között, különös tekintettel az egyes tulajdonosváltásokra? 5. A MALÉV éves veszteségéből mennyi a kis méretből adódó elkerülhetetlen veszteség, tekintettel a környező országok hasonló méretű légitársaságaival való összehasonlításra? 6. Milyen konkrét feltételeket szabott meg a Budapest Airport privatizációs szerződése a MALÉV szerepvállalására vonatkozóan? 7. Milyen gazdasági, társadalmi, költségvetési következményekkel járna, ha a MALÉV Zrt. az állam további szerepvállalása nélkül működne, ideértve az esetleges felszámolási eljárást is?

 

A vizsgálóbizottság megbízatása - ha létrejön - jelentésének benyújtásáig, de legfeljebb a megalakulásától számított 180 napig tart. Elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjeszthetnek elő javaslatot.