A kormányzati kommunikációs államtitkár szerint politikailag motivált döntés született csütörtökön Strasbourgban, amikor a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló, négypárti állásfoglalás-tervezetet szavazott meg az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.

Kovács Zoltán az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: láthatóan egy olyan döntésről van szó, amely nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy "a kormány éppen jogi eszmecserét folytat az Európai Bizottsággal". Ezzel kapcsolatban idézte Orbán Viktor miniszterelnök reggeli rádióinterjújában elhangzottakat, vagyis azt, hogy megszületett a magyar kormány válaszlevele az Európai Bizottságnak a testület által januárban indított kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban, a dokumentumot pedig pénteken küldi el a kabinet.

A csütörtökön Strasbourgban hozott, jogi következményekkel nem járó döntés egyértelműen politikai motivációjú, a magyar kormány pedig minden szempontból elfogadhatatlannak tartja, különös tekintettel arra, hogy a kabinetnek semmilyen vitája nincs az Európai Unió alapelveit illetően, ugyanis "Magyarország egy olyan demokratikus jogállam, amelyben minden olyan érték érvényesül, amelynek az EU-ban érvényesülnie kell" - fejtette ki az államtitkár.

Szólt arról is, hogy szerinte sok olyan kérdés vetődik fel az EP-ben folyó vitákban, amelyek tévedésekből és a megismerés, illetve a megismerés szándékának hiányából táplálkoznak.

Kovács Zoltán emlékeztetett, hogy a magyar kormány világossá tette: ha a magyar jogrendszerben történt változások bármelyikéről kiderül és be is bizonyosodik, hogy nincs összhangban az európai joggal, akkor megtalálja a megfelelő megoldási keretet.

A kommunikációs államtitkár végül köszönetét fejezte ki azoknak, akik "partnerek egy ésszerű párbeszédben", azoknak pedig külön is, akik kiállnak a kabinet mellett az ügyben.

A Strasbourgban csütörtökön elfogadott határozat az EP "súlyos aggodalmát" fejezi ki "a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben". Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket. A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. A másik két, alternatív javaslatot - amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzervatívok jegyeztek - a plenáris ülés elutasította.

Gyürk: Ez a koncepciós perek gyakorlata

Gyürk András szégyenteljesnek tartja, hogy a Magyarországot elítélő határozat benyújtói között Göncz Kinga és Tabajdi Csaba MSZP-s képviselők aláírása is szerepel a hazánkat indulatosan kritizáló Daniel Cohn-Bendité mellett. A fideszes EP-képviselő a fidesz.hu-nak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy semmiféle jogi kötőereje nincs az elfogadott határozatnak.

Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén a szocialista, liberális, zöld és kommunista frakciók megszavazták a Magyarországot elítélő határozatot, de az Európai Néppárt és a néppárti frakció következetesen és határozottan kiállt hazánk és a magyar kormány mellett.

Gyürk András a döntésről a fidesz.hu-nak elmondta, az eredeti tervek alapján erre a határozathozatalra márciusban került volna sor, de a baloldali pártok előrehozták azt. A fideszes EP-képviselő szerint erre azért került sor, mert márciusra már bizonyosan megszületik a megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között a vitatott kérdésekben, sőt jó eséllyel addigra már a Parlament át is vezeti a szükséges módosításokat. Ezt nem akarta megvárni az európai baloldal. Azelőtt akart – ez most már nyilvánvalóvá vált – ítéletet hozni, hogy ez a tárgyalás lezárult volna – tette hozzá. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez bizony a koncepciós perek gyakorlata – jegyezte meg. Ugyanakkor a felhívta a figyelmet arra, hogy az európai jobboldal számára jól láthatóan elfogadhatatlan ez a gyakorlat, és egységesen el is elutasították a határozatot.

A Fidesz Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának delegációvezetője szégyenteljesnek tartja, hogy a Magyarországot elítélő határozat benyújtói között Göncz Kinga és Tabajdi Csaba MSZP-s képviselők aláírása is szerepel a hazánkat indulatosan kritizáló Daniel Cohn-Bendité mellett. A politikus úgy gondolja, ez továbbra is abból a flusztrációból fakadhat, hogy nem tudják elviselni azt a tényt, hogy a magyar emberek kétharmados többséggel meghozott döntése nem írható felül sem Brüsszelben, sem pedig Strasbourgban.

Gyürk András aláhúzta: semmiféle jogi kötőereje nincs az elfogadott határozatnak, ebből jogi kötelezettségek nem fakadnak. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a szövegben szerepel a 7-es cikkely alkalmazásának lehetősége, mely végső soron lehetővé tenné azt, hogy Magyarországot megfosszák szavazati jogától, és ezen keresztül veszélybe kerülne több ezer milliárd forintnyi EU-s támogatás sorsa is. A képviselő leszögezte: erre nem fog sor kerülni, még akkor sem, hogyha ez a szándék ebből a határozatból kiolvasható, mert ahhoz, hogy ez valósággá váljon, még számtalan olyan stáción kellene átjutnia ennek az ügynek, melyre nyilvánvalóan nem fog sor kerülni. Végső soron az Európai Tanácsnak kellene szinte egyhangúan erről a kérdésről döntenie. Erre semmiféle esély nincs, tehát ettől nem kell tartanunk – fűzte hozzá. A szándék azonban önmagáért beszél, és ez elfogadhatatlan számunkra – jegyezte meg.

A fideszes EP-képviselő nem emlékszik, hogy egy ilyen típusú, átfogó, egy ország helyzetéről ilyen sommás ítéletet mondó nyilatkozatot elfogadott volna korábban az Európai Parlament. Ez a nyilatkozat hemzseg a valótlan állításoktól és a rosszindulatú vádaskodástól, mely a képviselő számára elfogadhatatlan. Ez, nyugodtan lehet így fogalmazni, egy párthatározat, a nemzetközi baloldal párthatározata. Ennyi is a jelentősége – jegyezte meg Gyürk András.

Az ítéletet az eljárás vége előtt meghozták

"A Magyarországot elítélő határozat elfogadásával az EP szocialista, liberális, zöld és kommunista frakciói figyelmen kívül hagyják a magyar kormány és az Európai Bizottság között jelenleg is zajló tárgyalásokat. Ezek a frakciók ítéletüket már ennek a folyamatnak a lezárulta előtt meghozták. Ez az autoriter módszer, ez az eljárás, ami szembemegy az európai értékekkel. Ezzel az elhamarkodott és alaptalan határozat elfogadásával a baloldali és liberális frakciók aláássák a magyar emberek Európai Unióba vetett bizalmát és az Európai Parlament hitelességét" - hívta fel a figyelmet Gál Kinga az EP alapjogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottságának (LIBE) alelnöke és Simon Busuttil igazság- és belügyi néppárti koordinátor a mai Magyarországról szóló határozati szavazás kapcsán.

"A szocialisták, liberálisok, zöldek és kommunisták mai döntése felelőtlen. A határozat elfogadása figyelmen kívül hagyja a magyar kormány és az Európai Bizottság között jelenleg is zajló tárgyalásokat. Ezek a frakciók nem képesek elismerni azt a tényt, hogy az Európai Bizottságnak, mint a szerződések őrének van hatásköre és megfelelő apparátusa a tagállami jogszabályok uniós joggal való összhangjának objektív vizsgálatához" - mondta Gál Kinga néppárti politikus.

"A magyar kormány számos esetben kifejezte elkötelezettségét az Európai Bizottság aggályainak feloldására és keményen dolgozik a jogi megoldásokon. A szükséges jogszabály módosításokat a magyar Országgyűlés heteken belül végre fogja hajtani. Miért hát ez a nagy sietség ezeknek a frakcióknak a részéről, hogy elítéljék Magyarországot? Miért nem tudják megvárni ennek az eljárásnak a végét? Azért, mert számukra nem a tények számítanak, hanem a magyar jobbközép kormány elítélése. Ezek a frakciók ítéletüket már ennek az eljárásnak a vége előtt meghozták. Ez az autoriter módszer, ez az eljárás, ami szembemegy az európai értékekkel" - tette hozzá Gál Kinga a LIBE szakbizottság elnöke.

"Felettébb aggasztó, hogy ezek a frakciók számtalan olyan magyar törvény megváltoztatását követelik, amelyek vagy nemzeti kompetenciába tartoznak vagy az EU joggal való meg nem felelésüket az Európai Bizottság nem is jelezte. Az Európai Parlamentnek nincs erőforrása mindezen törvények vizsgálatára, sem a jogalapja, hogy ezek felülvizsgálatára szólítson fel. Ezek a frakciók olyan messze mennek, hogy az alapszerződés hetedik cikkének lehetséges alkalmazásával fenyegetnek. Ez pedig mérhetetlenül felelőtlen" - mutatott rá Simon Busuttil, a néppárti frakció igazságügyi koordinátora.

"A Magyarországot elítélő határozat elfogadása aláássa a magyar embereknek az Európai Unióba vetett bizalmát és az Európai Parlament hitelességét. Ezek az akciók a politikai extrémizmus és az euroszkepticizmus megerősödéséhez vezetnek. Ez pedig szemben áll Európai Unió érdekeivel" - tette hozzá Simon Busuttil máltai EP-képviselő.

Neelie Kroest a tények tiszteletére, Viviane Redinget az uniós jog betartatására kérte Járóka Lívia

Járóka Lívia levélben fordult Neelie Kroes digitális és médiaügyekért felelős EU-biztoshoz az Európai Parlament (EP) állampolgári, bel- és igazságügyi szakbizottságában tett múlt heti kijelentései miatt - közölte csütörtökön a fideszes EP-képviselő.

Járóka kifogásolta, hogy Kroes egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt állította: Magyarországon mindennapos a kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, az iskolai rasszizmus egyre nyíltabb és elfogadottabb, és sokan az erőszakos támadásoktól való félelemben élnek.

A roma származású magyar EP-képviselő megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a biztos ilyen súlyos vádakat fogalmaz meg anélkül, hogy akár a legcsekélyebb mértékben is megpróbálná azokat tényekkel és adatokkal bizonyítani. Járóka etikátlannak nevezte az eljárást. A meghallgatás során lehetősége nyílt ugyan a magyar romák helyzetéről és a magyar kormány romaügyben tett lépéseiről beszélni, ám a biztos ezt követően megismételte az állításait, majd azt kérte, hogy ismeretlen forrásától származó információit később, nyugodtabb körülmények között vitassák meg. Így az ülést figyelemmel kísérő választópolgárok csak a vádakkal szembesültek, míg azok tényszerű cáfolatáról nem - hangsúlyozta Járóka Lívia.

Csütörtöki közleményében a néppárti EP-képviselő arról is beszámolt, hogy megbeszélést folytatott Viviane Reding igazságügyi EU-biztossal az EU romastratégiájának tagállami végrehajtásáról. A tavalyi magyar EU-elnökség alatt elfogadott - és jelentős mértékben a Járóka által készített EP-jelentésre támaszkodó - keretstratégia megkövetelte a tagállamoktól, hogy nemzeti romaintegrációs stratégiájukat tavaly év végégig nyújtsák be Brüsszelnek. A tagállamok négy kivétellel eleget is tettek ennek a követelménynek. Járóka és Reding egyetértett abban, hogy a mulasztó tagállamokat határozottan fel kell hívni a pótlásra.

A találkozó során Járóka felhívta Reding figyelmét a Szlovák Nemzeti Párt gyűlöletkeltő plakátkampányára, amely sérti az európai alapjogi charta rendelkezéseit a megkülönböztetés tilalmáról.

A Ján Slota vezette párt országszerte "Meddig fogunk még ráfizetni a cigányokra?", illetve "A Tátrától a Dunáig csak szlovákul!" feliratú óriásplakátokat helyezett el. Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke és a párt három roma képviselője korábban már beadvánnyal fordult a szlovák főügyészséghez.

Az MSZP ma minden határt átlépett: a szocialisták nem méltóak az ország képviseletére - a Fidelitas közleménye

Ma bebizonyosodott, hogy a baloldal nemzetközi lejárató kampánya nem ismer határokat. MSZP-s képviselők kezdeményezésére az EP baloldali többsége olyan határozatot fogadott el, mely felveti a 7. cikkely alkalmazásának lehetőségét Magyarországgal szemben. Ha csak Göncz Kingán és Tabajdi Csabán múlna, eljárás indulna Magyarország ellen. Ez a szavazati jogunk és az Uniós források elvesztésével is járhatna. A döntés azonban a tagállamok kezében van. Felháborítónak tartjuk, hogy a baloldali határozatot azelőtt átverték az Európai Parlamenten, hogy a Bizottság és a magyar kormány közötti hivatalos párbeszéd véget ért volna. A mai napon az MSZP nemzetközi kampánya kilépett az egészséges politikai versengés keretei közül. Mára egyértelművé vált, hogy az MSZP nem méltó az ország képviseletére.

Magyar írók, művészek, tudósok állásfoglalása

Mi, a magyar mindennapokban élő, az egyes kormányzati döntések következményeit viselő, azokat bőrünkön érző állampolgárok, foglalkozásunkat tekintve írók, művészek, tudósok, egyre nagyobb megütközéssel olvassuk és hallgatjuk a világ sajtójában egyes politikai körök rágalmait a magyarországi "demokrácia-deficitről".

Tapasztaljuk, hogy ezeket az álhíreket néhány baloldali és neoliberális pártkötődésű, nyugaton nevet szerzett magyar értelmiségi, író, filozófus, zenész, sajtómunkás is hangoztatja, és nagy nyilvánosságot kap a hazája elleni uszításhoz.

Szükséges, hogy mi, a magyar társadalom jelentős többségéhez tartozó értelmiségiek is megszólaljunk, és kinyilvánítsuk azok megnyugtatására, akik a nyugati demokráciákban Magyarország jövőjéért aggódnak, hogy a jelenlegi magyar kormány nem csorbította a demokratikus alapjogokat, amelyekhez a magyar lakosság túlnyomó része maga is ragaszkodik, ugyanúgy, ahogy ezt 1956-ban bebizonyította.

Az a szavazótábor, amely 2010-ben kétharmados győzelmet aratva megbízta a konzervatív politikai erőket a korábbi baloldali kormányok által súlyosan lerontott gazdasági és társadalmi állapot feljavításával, különösen nagy felelősséget érez a hazájáért. Tehát azért is, hogy Magyarország ne szakadjon le Európa és az atlanti világ nemzeteinek demokratikus közösségéről.

A vártnál nehezebb külső körülmények és néhány botlása ellenére a jelenlegi kormány továbbra is élvezi e többség bizalmát, viszont a magyar embereknek azt kell tapasztalniuk, hogy álhírek és hazugságok bevetésével, a demokrácia jelszavai mögé bújva éppen a legalapvetőbb demokratikus jogtól akarják népünket megfosztani: attól, hogy magunk ítélhessünk kormányaink teljesítményéről, eredményességéről a szavazóurnáknál.

Reméljük, hogy a nyugati demokráciák tárgyilagos közvéleményén meg fognak törni a Magyarország szabadságát veszélyeztető szándékok.

Magyar Írószövetség elnöksége, Magyar Művészeti Akadémia elnöksége, Professzorok Batthyány Köre