Az uniós jogvédelem kudarca
Így jogosan adódik a kérdés, hogy mennyire veszi komolyan az EU saját intézményrendszerét, jogi értelemben vett mozgásterét.
2016. január 3. 08:43

Mint ismeretes, 1973-ban a svéd fővárosban két bankrabló túszul ejtett négy alkalmazottat, majd öt és fél napig fogva tartotta őket. A hosszú ideig tartó összezártság különös hatással volt a túszokra, elkezdtek bízni a túszejtőkben, és miután kiszabadultak, gyűjtést kezdeményeztek az elkövetők jogi védelmének költségeire. Pszichológusok szerint előfordulhat, hogy az elnyomott a túlélés érdekében megpróbál mindenben megfelelni az elnyomó elvárásainak, de ezt csak úgy tudja megtenni, ha belehelyezkedik a támadó szerepébe, az ő nézőpontjából vizsgálja a helyzetet. Ezt a szakirodalom Stockholm-szindrómának nevezi.

A migránsválság komplex problematikája nyomán nehéz lenne adekvát módon – még ha szimbolikus értelemben is – meghatározni az elnyomók és az elnyomottak pontos körét. Vannak, akik ezt a migránsok és az európaiak, az unió vezetői és a polgárok, vagy éppen a sokszor a jogvédők által erőltetett liberális véleményterror és az Európai Unió vonatkozásában vélik felfedezni. Tény azonban, hogy az EU vezetése akár egyik, akár másik oldalon, de ebben a viszonyrendszerben érintettnek látszik.
Szintén pszichológusok állítják: a szindróma egyik szimptómája, hogy az érintettek gyakran megkísérlik elterelni a figyelmet a valódi problémáról – néha álomként fogva fel a történteket –, a szomorú rögvalóság elől valami abszurd cselekvési irányba menekülnek.

Talán így fordulhatott elő, hogy az Európai Bizottság (EB) biztosi kollégiumában Navracsics Tibor távollétében fogadhatták be a hetes cikk szerinti eljárást kezdeményező azon polgári kezdeményezést, amelynek megnevezése Ébredj, Európa (Wake up Europe), és amely a brüsszeli székhelyű – Soros Györgyhöz köthető – keresztény- és egyházellenes Európai Humanista Föderációé. A biztosok kollégiuma az EB vezető politikai testülete, amely jelenleg 28 főből áll (magyar tagja Navracsics Tibor). Tagjait – 1994 óta 5 évre – a tagállamok jelölik, és az Európai Parlament jóváhagyása után az Európai Tanács nevezi ki. A nizzai szerződés módosítása alapján 2005-től a tagállamok kormány- és államfői­ből álló Európai Tanács és az Európai Parlament közösen dönt a biztosokról.

De figyelemelterelésre szintén kiválóan alkalmas az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), az Európa Tanács, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (ODIHR) azon közös nyilatkozata, amelyben sürgetik Magyarországot, hogy tartózkodjon az olyan politikától és gyakorlattól, amely az intoleranciát, a félelmet szítja, és az idegengyűlöletet tüzeli a menekültek és migránsok ellen.

Megjegyzendő, a szervezetek csatlakoznak azon hangokhoz, amelyek felszólítják a magyar vezetést, hogy tegye magáévá az emberség igaz szellemét, és segítsen azoknak, akik akaratuk ellenére, a döntés lehetősége nélkül kényszerültek elhagyni otthonaikat, és most Európában keresnek biztonságot. A szervezetek együttesen hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a magyar kormány ismerje el: a menekültek traumák, tragédiák és veszteségek átélése után érkeznek Európába, hogy reményre és az újrakezdés lehetőségére leljenek a háború és a konfliktusok megpróbáltatásai után.

A közös európai rendszer részeként úgy tekintenek Magyarországra, hogy járuljon hozzá azon közös erőfeszítésekhez, amelyek a kontinens második világháború óta legnagyobb menekültválságát kezelik, tegyen eleget a nemzetközi jogi kötelezettségvállalásoknak ezen a területen, mind a nemzetközi jog, mind pedig az emberi jogok európai egyezménye szerint.

Mindeközben úgy tűnik, az Egyesült Államokban egészen más folyamatok indultak el. 2015. november 20-án az amerikai képviselőház megszavazta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében mindaddig felfüggesztik a szíriai és az iraki menekültek befogadását, amíg kulcsfontosságú nemzetbiztonsági intézmények nem kezeskednek arról, hogy személy szerint nem jelentenek kockázatot. A republikánus többségű szövetségi törvényhozás alsóházában 289:137 arányban fogadták el a jogszabály tervezetét, ami azt jelenti, hogy 47 demokrata képviselő is a kormányzat ellen szavazott, annak ellenére, hogy a törvénytervezet bírálói egyértelműen vallási alapú szegregációt emlegettek a jogszabály kapcsán.

Ted Cruz, Texas állam szenátora és a republikánus párt egyik esélyesnek tartott elnökjelöltje – aki november közepén egy CNN-nek adott interjúban azt javasolta, hogy a Szíriából érkező muszlim menekültek inkább más iszlám országokba menjenek – 2015. december 8-án mutatta be a menekültekhez kötődő biztonságról szóló törvény javaslatát. A politikus törvényjavaslata nem csak Texast érintené, a kongresszus által elfogadtatni kívánt törvény célja, hogy módosítsák a bevándorlási és állampolgársági törvényt. E módosítás lehetővé tenné egy állam kormányzójának, hogy elutasítsa menekültek letelepítését az adott államban, ha nincs megfelelő bizonyosság a tekintetben, hogy az idegen nem jelent majd biztonsági kockázatot.

A menekültletelepítési hivatal értesíti majd az idegen jogosult elhelyezéséért vagy letelepítéséért felelős állami szervet. Itt olyan idegen jogosultról (alien eligible) van szó, akit beengedtek az Egyesült Államokba, legkésőbb 21 nappal az adott államba érkezése előtt.

És akkor még nem beszéltünk Donald Trump, a legtöbb közvélemény-kutatás szerint republikánus oldalon toronymagasan vezető amerikai elnökjelölt-aspiráns azon megnyilatkozásáról, amely szerint az ingatlanmogul teljesen betiltaná egy időre a muzulmánok beutazását az Egyesült Államokba. Trump szerint „teljesen és mindenestül le kell állítani a muszlimok belépését az Egyesült Államokba”, amíg nem tisztázódik, hogy mi zajlik az országban. Többek között azzal indokolta javaslatát, hogy a muzulmánok széles rétegei gyűlöletet éreznek az amerikaiak iránt, illetve amíg a terroristagyanús személyeket nem szűrik ki a bevándorlók tömegei tekintetében, nem tartja megengedhetőnek azok amerikai földre lépését.

Mindeközben Európa lassan valóban rászolgál a vén jelzőre. Jóllehet az uniós alapszerződésében foglaltak alapján az EU garantálja a közvetlen demokrácia érvényesülését, tiszteletben tartja a tagállamoknak az egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, illetve tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, mégis, az unió vezetése az elmúlt időszakban több esetben durván beavatkozott számos tagállam, így hazánk belügyeibe, hatáskörét messze túllépve bírálva Magyarország alkotmányos berendezkedését.

Így jogosan adódik a kérdés, hogy mennyire veszi komolyan az EU saját intézményrendszerét, jogi értelemben vett mozgásterét. Az EU – többek között a bizottság hibás politikája miatt – egy rendkívül válságos időszakon megy keresztül és csak bízhatunk abban, hogy az említett példák egy elterelő hadműveletként értékelhetőek az EU polgárainak megtévesztésére a valós problémákról. Mert valójában a 103 esztendős Tamás Ilonka és jogfosztott társai kanosszája, a temerini fiúk kálváriája, a székely autonómia elutasítása példázzák az uniós és az Európa Tanács jogvédelmi rendszereinek sorozatos kudarcát.

ifj. Lomnici Zoltán

A szerző alkotmányjogász

Magyaridok.hu
megmondó
A bátorság vonzó erény, ki ne szeretne a bátrak színében tündökölni. Van azonban a bátorságnak több fokozata, az egyik a vakmerőség, és van egy következő is.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI