Egy évig is eltarthat a kvótaper Brüsszelben
Az Európai Bíróság nem határozott a gyorsított eljárás alkalmazásáról
Könnyen megeshet, hogy csak jövőre jut nyugvópontra az az európai eljárás, amelyet a magyar kormány kezdeményezett a kötelező betelepítési kvóta ügyében. Ha a luxembourgi székhelyű uniós bíróság a megszokottak szerint folytatja le eljárását, az ítéletre akár 2017 nyaráig is várhat a magyar és az európai közvélemény.
2016. január 4. 22:59

Türelmesnek kell lenniük azoknak, akik arra kíváncsiak, miképpen dönt az Európai Unió Bírósága abban a perben, amelyet a kormány indított a kötelező betelepítési kvóták kapcsán. A kabinetet novemberben kötelezte az Országgyűlés a jogi eljárás megkezdésére, ezek után a magyar kérelem rövid időn belül, december 3-án befutott a luxembourgi székhelyű európai ítélkező fórumhoz. A jelek – és a testület honlapjának tanúsága – szerint azonban a döntés aligha érkezik meg postafordultával.

Az eddigi információkból az derül ki, hogy az uniós bíróság nem határozott a gyorsított eljárás szabályainak alkalmazásáról, így a szokványos ügymenettel számolhatnak az érdeklődők. Ezek alapján jelenleg a kvótarendszert kialakító Európai Tanács reagálhat a magyar kormány beadványára, s nyitva áll a lehetőség arra is, hogy a többi tagállam és az Európai Bizottság beavatkozzon az eljárásba. A tárgyalás később kezdődhet el, az ítéletet pedig csak azt követően szövegezheti meg a testület. Az Európai Bíróság gyakorlata alapján pedig az is megbecsülhető, nagyjából mikor.

Ha a folyamat továbbra is a rendes ügyintézés keretei között halad, a tárgyalást tíz-tizenkét hónap múlva tarthatják meg Luxembourgban, az ítéletre pedig újabb nyolc hónapot várhat a magyar és az európai közvélemény. Ezek szerint 2017 közepén hirdetheti ki döntését az EU ítélkező fóruma.

Az uniós bírósági eljárás jellemzőit ismerő szakértők a Magyar Időknek nyilatkozva két tényezőre hívták fel a figyelmet. Az egyik az, hogy a kvóták ügyében Szlovákia is előterjesztette a maga indítványát. A két beadványt így minden bizonnyal együtt tárgyalják majd Luxembourgban, s várhatóan az ítélethozatalt is egy napra jelölik ki. Másrészt a bíróság maga is dönthet úgy, hogy a kvótapert – a kérdés fontossága miatt – előre veszi. Ebben az esetben a tárgyalásra és a döntésre sem kellene annyit várni.

Előzményként felidézhető: az ügy kiindulópontja az 1601. számú határozat, amit tavaly szeptember 22-én fogadott el az Európai Unió Tanácsa. A dokumentum alapján az Európai Unió más tagállamaiba kell áthelyezni 120 ezer olyan külföldi személyt, aki eredetileg Olaszországban és Görögországban nyújtotta be menedékkérelmét. A magyar kormány a határozat megsemmisítését kérte Luxembourgtól, de – végső soron – megelégedne annak kimondásával is, hogy a szabályokat hazánkra nem kell alkalmazni.

A magyar beadvány számos érvvel igyekszik meggyőzni az uniós bírákat. Elsőként felemlíti, hogy nem volt megfelelő jogalapja a tanácsnak ahhoz, hogy határozatát meghozza. A kormány emellett úgy véli, hogy a passzusok sértik az arányosság elvét, de csorbát szenved a jogbiztonság is. Utóbbi – a jogállami megoldásokat jellemző fontos – kitétel érvényesülését leginkább az akadályozhatja meg, hogy nem világos, miként alkalmazandók az uniós döntés némely rendelkezései. A magyar értelmezés szerint a tanács határozata az európai közösség működéséről szóló szerződés több pontjával is ellentétes. Ezek mellett különféle eljárási problémákat is felsorolt a magyar indítvány.

A kormányzati megszólalásokból egyébként arra lehet következtetni, hogy a kabinet sokat remél az eljárástól. Lapunknak nyilatkozva Rétvári Bence, a szociális tárca parlamenti államtitkára nemrégiben például arról beszélt: a migránsok kötelező szétosztása ellen kezdeményezett per az Európai Unió jövője szempontjából is lényeges. A KDNP-s politikus szerint az uniós ítélkező fórum akár a jogállamiság és a tagországok szuverenitása kapcsán is fontos állásfoglalást tehet. Trócsányi László igazságügyi miniszter pedig úgy vélekedett, hogy precedensértékű döntés lesz. Hozzátette: a luxembourgi verdikt megmutathatja, hogy a jog milyen szerepet játszik az unióban, s az Európai Bíróságot valóban a jog vezérli-e.

Magyaridok.hu
megmondó
A strasbourgi székhelyű bohóc törvényszék kimondta, hogy „sérült” a hét szélsőséges politikusnak a szabad véleménynyilvánítási joga.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI