Az uniós jogállami mechanizmusnak nincs jogi alapja
A „lengyel vita” eszköz Brüsszel kezében arra, hogy saját hatásköreit erősítse a nemzetállami szuverenitás gyengítésével párhuzamosan.
2016. január 7. 09:07

Az Európai Bizottság jövő héten „orientációs vitát” tart a lengyel kormány egyes intézkedéseiről, a téma pedig várhatóan az Európai Parlamentben is terítékre kerül a közeljövőben. A lengyelországi közjogi átalakításokról kibontakozó uniós vita azonban nem a lengyel állampolgárok jogait védi, hanem ugyanannak a hatalmi játszmának a része, amelyben korábban Magyarország játszotta a „fekete bárány” szerepét. A „lengyel vita” eszköz Brüsszel kezében arra, hogy saját hatásköreit erősítse a nemzetállami szuverenitás gyengítésével párhuzamosan.

Bár a jövő heti vita még nem része az ún. „jogállamisági mechanizmusnak”, a Jean-Claude Juncker elnökölte Bizottság egyértelművé akarja tenni: nem tűri el a brüsszeli mainstreamtől eltérő politikai véleményeket és szükség esetén kész alkalmazni a korábban önhatalmúlag elfogadott „a jogállamiság az Európai Unión belüli megóvására szolgáló keretet”. A 2014. márciusában – a magyar közjogi átalakítások körüli viták apropóján – elfogadott háromlépcsős eljárás nem azonos az uniós alapszerződésben rögzített 7. cikkely szerinti eljárással, sőt, egyetlen EU-s jogszabály sem rendelkezik arról. A biztosi kollégium tehát Magyarországra szabva alkotott meg egy új, az uniós jogon kívüli eljárást, éppen azért, mert a közösségi jog keretei között „nem talált fogást” a magyar jogszabályokon.

A folyamat első fázisában a Bizottság részletes vizsgálatnak veti alá a kérdéses tagállamot, melynek eredményeként egy ún. „jogállamisági véleményt” fogad el a brüsszeli testület. A második körben a Bizottság „jogállamisági ajánlással” fordul a tagállam kormányához, ebben már határidőt szabva az ajánlásban foglaltak végrehajtására. Amennyiben a Bizottság az előírt idő leteltével sem találja kielégítőnek a tagállam által foganatosított intézkedéseket, úgy életbe léptetheti a 7. cikkely szerinti eljárást, ennek keretében pedig szankciók alkalmazására is sor kerülhet. A Bizottság tehát az uniós jog pártatlan őreként díszelegve megint olyan eszközzel fenyeget egy szuverén tagállamot, amellyel politikai szempontok mentén, kétes legitimitással vitathatóak egy demokratikusan megválasztott kormány intézkedései.

Nem a Bizottság azonban az egyedüli uniós szerv, amely a tagállami szuverenitás további elvonására törekszik. Az elmúlt évek magyarországi közjogi átalakításai kapcsán lezajlott európai parlamenti viták – és az eredményükként elfogadott határozatok – ugyanis arra irányultak, hogy létrejöhessen az ún. koppenhágai mechanizmus, amely keretében „független, magas szintű szakértők” döntenének arról, hogy egy uniós tagállamban megfelelően érvényesülnek-e a jogállamiság feltételei.

Ahogy korábban Magyarország esetében, a lengyel vita kapcsán is illegitimnek tartunk minden olyan eljárást, amely mondvacsinált uniós értékek mentén von felelősségre szuverén tagállamokat. Mindezt pedig úgy, hogy szakmainak állítanak be nyilvánvalóan érdekvezérelt kritikákat pusztán azért, mert a kérdéses szabályok nem illeszkednek az EU-s döntéshozók elképzeléseihez. Az ilyen eljárások azért különösen veszélyesek, mert – ahogy a lengyel példa is mutatja – sohasem lehet tudni, hogy ki lesz a következő: a bizonytalan legitimitású szabályok alapján lefolytatott, politikailag motivált támadásokkal bármelyik tagállam választott vezetői sakkban tarthatóak.

Alapjogogokért Központ
megmondó
Most „mérlegfőösszegről” regélni olyan, mint ha a bankrabló kevesellné az ellopható napi bevételt.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI