Robbanthatott-e hidrogénbombát Észak-Korea?
Az atombomba és a hidrogénbomba legfontosabb jellegzetességeit, a különbségeket, illetve az előállításukkal kapcsolatos feltételeket foglalta össze Bencze Gyula.
2016. január 10. 13:07

Bencze Gyula az Akadémia doktora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet kutatóprofesszor emeritusa.

Az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium Facebook-oldalán olvasható információ szerint a földalatti atomrobbantások megfigyelésére rendkívül jó lehetőséget nyújtanak a szeizmológiai mérések.  Jellemzően a robbantás helyszínétől több ezer kilométerre fekvő szeizmológiai állomások is jól detektálják a robbantás által keltett, a Föld belsejében terjedő rugalmas hullámokat.

Az intézet bejegyzése szerint így történt ez a 2016. január 6-án, magyar idő szerint hajnali 2 óra 30 perckor végrehajtott észak-koreai robbantás esetében is. A Magyar Nemzeti Szeizmológiai Hálózat állomásain jól láthatók a robbantáshoz tartozó beérkezések, és más, külföldi állomások együttes adatainak felhasználásával a robbantás helye is meghatározó. Az esemény magnitúdója kb. 5,1-re tehető. Bencze Gyula, az Akadémia doktora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet kutatóprofesszor emeritusa válaszol az mta.hu kérdéseire.

1. Mi az atombomba és a hidrogénbomba működési elve között a lényegi különbség?

A kétfajta bomba működési elve közötti különbség az atommag-átalakulás mechanizmusának különbségében rejlik. Az atombomba esetében a felszabaduló energiát az atommagok hasadása szolgáltatja, míg a hidrogénbomba esetében az ütköző atommagok fúziója („egybeolvadása”), amelynek a során szintén energia szabadul fel.

2. Mi a maghasadás és a magfúzió közötti különbség?

Az atommag hasadása a nehéz atommag radioaktív bomlásának egy fajtája, amelynek során az atommag energia felszabadulása mellett több részre („fragmentumra”) eshet szét. A folyamat spontán módon (spontán hasadás) vagy neutronok befogásával ("indukált hasadás”) jöhet létre. A magfúzió során két könnyű atommag ütközik, és energia felszabadulása mellett egyesülésük során egy nehezebb atommag jön létre. Ez a folyamat csak különleges körülmények között jöhet létre, például magas hőmérséklet és nagy nyomás esetén.

3. Mekkora hatóerejük van (lehet) az atombombának és a hidrogénbombának, és ez mit jelent?

A nukleáris bombák – mint minden más bomba – hatóerejét a robbanás során felszabaduló energia mennyisége határozza meg. Tekintettel arra, hogy ez atomfegyverek esetén hétköznapi mértékkel mérve óriási mennyiség, ezért azt a hasonló méretű energiát felszabadító hagyományos robbanóanyag (a TNT, azaz trinitrotoluol) ezer tonnányi anyagának (kT) ekvivalens mennyiségével jellemzik, például egy közönséges atombomba 10-1000 kilotonna TNT-vel egyenértékű, hidrogénbomba esetén már megatonnák (millió tonnák) a jellemzőek.

4. Milyen (technikai, technológiai) feltételek szükségesek az atom-, illetve hidrogénbombák előállításához?

A nukleáris fegyverek előállítása rendkívül költséges dolog. Alapvető követelmény a „fegyver minőségű” alapanyag ("weapon grade material”) előállítása. Ezen felül azonban számos olyan technológiai fejlesztésre van szükség, amely kiterjedt nukleáris program létrehozását igényli, azonban erről a kívülállónak csak kevés fogalma lehet. Mindenesetre számos ország rendelkezik már atomfegyverrel, hidrogénbomba esetén azonban a kép már nem teljesen áttekinthető.

5. Elképzelhető-e, hogy Észak-Korea rendelkezik ilyen technológiával, illetve tudományos háttérrel?

Miután Észak-Korea nem tartozik a gazdag országok közé, nehéz elképzelni, hogy rendelkezésére áll az igen költséges technológia és a megfelelő szakértelem. Az azonban elképzelhető, hogy „közönséges” atombomba előállítására megvannak a lehetőségei.

6. Elképzelhető-e az, hogy „alternatív” módszerekkel „kicsiben‟ állítsanak elő hidrogénbombát?

A tudományban sok minden elképzelhető, azonban ha lenne lehetőség „kicsiben” előállítani hidrogénbombát, arról már értesült volna a szakmai közösség. Ezért jogos a kétely azzal kapcsolatban, hogy vajon valóban hidrogénbomba kísérleti robbantására került volna sor Észak-Koreában.

mta.hu
megmondó
Idehaza egy olyan politikai bűnözőkből álló csoport, amely már kiesett a parlamentből, ugyanezt másfél évtizeddel ezelőtt már javában végezte.
  • Orosz propaganda az USÁ-ban
    A hisztériakeltés nagymesterei páholyból irányítják a propaganda-hadjáratot, hogy a leomlott hatalmi bástyát újraépíthessék.
  • Elmaradt séta Hillaryval
    És akkor mit tett az Ön kormánya? Megmondom, Hillary dicstelenül és az alkalomhoz méltatlanul viselkedett.
  • A Jobbik veszélybe sodorta az országot
    A 2004-es december 5-ei népszavazás mellé sorakozott a 2016-os november 8. Akkor nemzetárulásról cikkezett a sajtó, most a hazaárulás szót maga a Jobbik mondja ki.
  • Egyház nélküli kereszténység?
    A társadalomban a kereszténység jelen van. Hat. Erőt is felmutat. Felfénylik a hétköznapokban, beragyogja az ünnepeket.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI