Újra harci díszben!
Vége az ítélkezési szünetnek! Mozgalmas tavalyi esztendő után idén sem számíthat nyugalmasabb napokra az Alkotmánybíróság.
2016. január 11. 08:46

Tucatjával zörgetnek A Taláros Testület ajtaján a soron kívül mérlegelendő  vélt vagy valós felháborodást ecsetelő új alkotmányjogi panaszok, miközben a „hagyományos” sérelmek sem fogyatkoznak. Az érvényes szabályok szerint normakontrollt kérhet a kormány, az országgyűlési képviselők legalább egynegyede, a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, a Kúria elnöke és az ombudsman. Az állampolgárok viszont azon rendelkezések vizsgálatát kérhetik, amelyek közvetlenül kötelezik őket valamire, vagy amit ügyükben a bíróság vagy a hatóság alkalmazott.

A folyamatban lévő ügyek száma már most bőven meghaladja a kétszázat és a hagyományokhoz híven,  hamarosan ezernél is több piheg majd a Taláros Testület asztalán. Íme a legközelebb, a hét elején tárgyalandó indítványok.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének tárgyalandó témái

Életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságok közterületi tárolása.

Kaposvár MJV Önkormányzatának a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 7/2013. (III. 4.) rendelete 7. § (3) bekezdése elleni utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

Székely László, az alapvető jogok biztosaszerint az önkormányzat akkor, amikor az életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságok közterületi tárolását, illetve elhelyezését tiltja és szankcionálja, azzal lényegében az életvitelszerű közterületi tartózkodást bünteti a közösségi együttélési szabályok megsértése címén a teljes közigazgatási területén.Az alapjogi biztos szerint az Ör. 7. § (3) bekezdése ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvével és a II. cikkben foglalt emberi méltósághoz való joggal, ezért alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. (Indítvány.pdf.)

Ingóértékesítés adójogi szabályai.

A Kúria 3/2013. Közigazgatási és Munkaügyi jogegységi határozata alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint az előtte másodfokon folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogegységi határozat sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezethető jogbiztonság elvét és a C) cikk (1) bekezdésében megfogalmazott hatalommegosztás elvébe ütközik.
Az eljárás hátteréül szolgáló ügyben a költségvetési család bűntettével vádolt, évek óta fémhulladék gyűjtést végző vádlott ingóértékesítési tevékenységét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi XCVII törvény (Szja. tv.) ingóértékesítésre vonatkozó szabályai szerint folytatta, holott arra az elsőfokú bíróság ítélete szerint az Szja. törvény önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kellett volna alkalmazni. Az elsőfokú eljárásban bizonyítékként értékelt két szakértői vélemény közötti eltérést a kúriai jogegységi határozat időközbeni megjelenési okozta. A jogegységi határozat azonban az indítványozó bíró álláspontja szerint figyelmen kívül hagyta a 2011. december 31. napi módosítás előtti Szja. tv. 58. § (8) bekezdésének egy speciális feltételét, miszerint az üzletszerű átruházás feltétele, az is, hogy a magánszemély áfa-körbe szabályszerűen belépett, és adólevonási joga megnyílt. Az Szja tv. 2012. január 1-től hatályos szabályozása során a jogalkotó a fenti joghézagot észlelte, az Szja. tv. 58. § (8) bekezdése megváltoztatásával rendezte, valamint a (10) bekezdése beiktatásával a fémhulladék nem egyéni vállalkozóként folytatott érétkesítésére speciális adózási szabályokat vezetett be.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint a Kúria a módosítás előtti Szja. törvényben mutatkozó joghézagot nem volt jogosult jogértelmezéssel rendezni, azt törvénymódosítással lehetett volna alkotmányosan szabályozni. A visszaható jogértelmezés visszaható jogalkotásnak is minősül, mert a jogegységi határozat a bíróságokra nézve kötelező.(Indítvány._anonim.pdf.)

Ügyészség adatkezelési tevékenysége.

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 34.§-a, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdés g) pont alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bírói szerint a közérdekű adatok megismerésének az Ütv. 34. §-ában foglalt korlátozása nem felel meg az Infotv. 27. § (2) bekezdésében előírt korlátozásnak. A folyamatban lévő perben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések között olyan kollízió áll fenn, amely alkotmányos szabályt és elvet is sért és a jogalkalmazás során nem oldható fel.

Álláspontja szerint az Ütv. alkotmányosan igazolható cél érdekében korlátozza a perbeli közérdekű adatok megismerhetőségét, az Infotv. azonban ezt nem teszi lehetővé, amely sérti a jogállamiság elvén keresztül levezetett jogbiztonság követelményét. Az alaptörvény-ellenesség abban áll, hogy a jogalkotó nem teremtette meg maradéktalanul azokat a feltételeket, melyek lehetővé tennék, hogy átlátható, egységes és kiszámítható szabályokat alkalmazzon az adatkezelő és a bíróság a közérdekű adatok megismerése és az adatigényléssel kapcsolatos perek során. (Ind.kieg.pdf.)

Zajártalom, fesztivál matt.

A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. § (4) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja szerint a rendelkezés a nyári idõszakban megrendezésre kerülõ, többnapos kulturális fesztiválok esetében az általános szabályokhoz képest kitolja a nappali időszakot, továbbá a zajterhelési határértéket is magasabban állapítja meg.

Sérelmezi, hogy a jogalkotó sem a KvVM-EüM együttes rendeletben, sem magasabb szintû ágazati jogszabályban nem határozza meg a kulturális fesztivál fogalmát. Álláspontja szerint a jogbiztonság sérelmét okozza, hogy a kifogásolt rendelkezés indokolatlanul tág mérlegelési lehetõséget biztosít a jogalkalmazó hatóságnak abban a tekintetben, hogy egy adott rendezvényre milyen zaj- és rezgésterhelési határértéket határozzon meg. Mivel a hatóság döntését sem a fellebbezési eljárásban, sem a határértéket megállapító határozat esetleges bírói kontrollja során nem lehet úgy felülvizsgálni, hogy megfelelően lehessen érvényesíteni a törvényesség szempontjait, az indítványozó a közigazgatási határozatok bírói kontrollját és a bírósághoz fordulás jogát elõíró alkotmányi rendelkezések sérelmére is hivatkozik. Végül az egészséges környezethez való jog szükségtelen és indokolatlan korlátozását is megvalósulni látja, mivel a kifogásolt rendelkezés a jogszabályokkal már elért védelmi szintet jelentõsen csökkenti. (Ombudsmani_indítvány_és_kieg.pdf.)

Felmentés jogellenességének megállapítása.

A 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése, valamint a Fővárosi Törvényszék 49.Mfv.631.087/2013/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint a támadott jogszabályi rendelkezés alkalmazni rendeli a Kttv. 193. és 194. §-ait a hatálybalépésekor folyamatban lévő perekben is.Állítja: abíróság az ügyében visszaható hatállyal alkalmazott egyes jogszabályi rendelkezéseket, ezért megsértette a jogbiztonság elvét. (Ind.kieg.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának témái

Összbüntetésbe foglalás.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 3. §-a, Debreceni Járásbíróság 45.B.627/2010/26. számú végzése és a Debreceni Törvényszék 3.Beüf.194/2015/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott végzések és jogszabályi rendelkezés (az új Btk. összbüntetésre vonatkozó módosítása) sértik az Alaptörvényben foglalt Nemzeti Hitvallást, a B) cikk (1) bekezdését, a T) cikk (3) bekezdését, a IV. cikk (2) bekezdését, a XV. cikk (1) és (2) bekezdéseit, valamint a XXVIII. cikk (1), (2) és (7) bekezdéseit. (IV/3055/2015.)

Szolgálati Bíróságok ügyrendje, Bírák Etikai Kódexe.

A  bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 104/A. §-a, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (1) bek. e) pontja, a Szolgálati Bíróságok Ügyrendje 10. § (4) bek. 2. bekezdése, valamint a Bírák Etikai Kódexe 6. cikk 5. pontja elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint az SZBÜ hivatkozott - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvénnyel  ellentétes - rendelkezése sérti az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdésében foglalt bírói függetlenséget, mivel az Alaptörvény vonatkozó rendelkezése értelmében a bíró csak 2/3-os törvényben meghatározott eljárás alapján mozdítható el a tisztségéből.

Állítja: a BEK támadott rendelkezése indokolatlanul korlátozza a bíráknak az Alaptörvény IX. cikkében foglalt szabad véleménynyilvánítási jogát, illetve az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdésében foglalt bírói függetlenséget, ezért az alaptörvénysértő. Az SZBÜ és a BEK származtatott jogi normáknak, illetve szervezet irányító normáknak tekinthetők, ezért alkotmányjogi panasszal támadhatók, tekintettel arra, hogy azok a Bjt.(104/A. §), illetve a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény felhatalmazása alapján kerültek elfogadásra és kihirdetésre. (Indítvány.pdf.)

Perköltség viselése

A Budapest Környéki Törvényszék 4.Pf.21.414/2014/3. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított pert. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmét elutasította, és kötelezte perköltség és eljárási illeték megfizetésére. A bíróság a pertárgy értékének megállapításánál figyelembe vette, hogy a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló per vagyonjogi per, így a Pp. 26. §-a alapján az ellenszolgáltatás mértéke szerint állapította azt meg. Hozzátette: a pertárgy értékére tekintettel (amely 60 millió forint volt) az ügy a törvényszék hatáskörébe tartozott volna, azonban a Pp. 28. §-a alapján az alperes érdemi ellenkérelmének előadása után már nem volt helye az ügy áttételének. A másodfokú bíróság a döntést helybenhagyta, és további eljárási illeték és perköltség megfizetésére kötelezte az indítványozót.

Az indítványozó álláspontja szerint a döntés - annak a perköltség mértékére vonatkozó része - sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogát, illetve a 28. cikkben foglaltakat, mivel a jogszabályokat azok az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni. Álláspontja szerint egy jogszabály célja nem lehet az, hogy amennyiben valaki követel egy összeget, akkor pervesztesége esetén annak dupláját legyen köteles perköltség címén megfizetni. (Indítvány.pdf.)

Bírósági és közhasznúsági nyilvántartásba vétel.

A Kúria Pfv.IV.21.529/2014/4. számú végzésalaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.IV.21.529/2014/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte - a Szegedi Járásbíróság 11.P.20.673/2014. számú döntésére és a Szegedi Törvényszék 2.Pkf.21.127/2014/1. számú végzésére is kiterjedően - az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó kifejti: bírósági és közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelmet terjesztett elő, amelyet a bíróság elutasított, mert nem tett eleget a hiánypótlási kötelezettségének. Az indítványozó keresetében annak megállapítását kérte, hogy a társadalmi szervezet létrejött és kérte, hogy a bíróság pótolja ítéletével az egyesület létrejöttét és nyilvántartásba vételét. Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította perbeli jogképesség hiánya miatt. A másodfokú bíróság a döntést helybenhagyta. A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta. (Indítvány.pdf.)

Dohányipari vállalatok rendkívüli egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége.

A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítását, visszamenőleges hatályú megsemmisítését, valamint a törvény alkalmazhatatlanságának megállapítását szorgalmazó alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozók szerint a törvény Alaptörvénybe ütköző diszkriminációt valósít meg a rendkívüli hozzájárulásra kötelezett dohányipari vállalkozások között az alapján, hogy a vállalkozások magyar, vagy külföldi tulajdonosi struktúrával rendelkeznek-e, ami sérti az Alaptörvényben meghatározott méltóság követelményét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az arányos közteherviselés elvét, a vállalkozás szabadságát és a tulajdonhoz való jogot.
Állítják: a törvény Alaptörvénybe ütköző diszkriminációt valósít meg az adójegy alkalmazására kötelezett dohányipari vállalkozások és a más iparágba tartozó vállalkozások között akképp, hogy az adójegy alkalmazására kötelezett dohányipari vállalkozások az általuk megfizetett áfa és jövedéki adó után is kötelesek egészségügyi hozzájárulást fizetni, míg más ipari vállalkozások árbevétel alapú adóit nem képezi az általuk már megfizetett általános forgalmi adó (és jövedéki adó), amely sérti a méltóság követelményét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az arányos közteherviselés elvét, a vállalkozás szabadságát és a tulajdonhoz való jogot, a fentiek miatt nem teljesülnek továbbá a tisztességes gazdasági versenyfeltételek és a jogállamiság követelménye sem.
Meggyőződésük: a jogalkotó a törvény megalkotásával megsértette a jogállamiságból levezetett jogbiztonság követelményét, mivel a törvény rendelkezéseivel visszaható hatályú jogalkotást valósított meg, továbbá nem biztosította az indítványozók számára a kellő felkészülési időt.
Álláspontjuk szerint a törvény sérti a nemzetközi jogot, mivel a szabályozás nem felel meg a 2008/118 EK Irányelvben (Jövedéki Adó Irányelv), valamint a 2006/112/EK Irányelvben (Hozzáadottérték-adó Irányelv) foglaltaknak, továbbá sérti az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 4. cikk (3) bekezdésének 3. mondatában foglalt "lojalitás követelményét", valamint ellentétes a Tanács 2011/64/EU irányelvének a szabad árképzés szabályát rögzítő 15. cikkével is. (Indítvány.pdf.)

Dohánykereskedelem-ellátási tevékenység, trafik.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 12. § (1) bek. l) pontjának a „dohánykereskedelem- ellátási tevékenység” szövegrésze, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. tv. egyes rendelkezései, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. egyes rendelkezései, valamint a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XCV. tv. egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozók szerint a Trafikellátóról szóló törvénnyel beiktatott, 2014. december 24-én hatályba lépett, illetve kihirdetett és sérelmezett rendelkezések folytán a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység állami monopóliumba kerül, annak gyakorlását pedig kizárólagosan a dohány-kiskereskedelmi ellátó folytathatja, aminek következtében vállalkozásaik tevékenysége ex lege ellehetetlenül. (Indítvány.pdf.)

Nem szerinti diszkrimináció.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 21.K.30.042/2014/15. számú ítélete, és a 2003. évi CXXV. törvény 5. § b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szórakozóhelyén a női vendégek ingyenesen, míg a férfi vendégek 1000,-Ft-ért váltható belépődíj ellenében léphettek be, amely összeget levásárolhatták. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság EBH/545/13/2013. számú határozata, és a támadott bírósági határozat szerint ez felveti a nem szerinti diszkriminációt.

Az indítványozó álláspontja szerint a bírói döntés nem vette figyelembe a nők pozitív diszkriminációjának alaptörvényi követelményét, rosszul értelmezte a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, eltekintett a tulajdonhoz való jog alkalmazásától, és nem vette figyelembe az indítványozó emberi méltósághoz, tulajdonhoz és szabad vállalkozáshoz való jogát. A támadott határozat és jogszabály ezért megsértett több alapvető jogot, többek között sérti az Alaptörvény II. cikke szerinti emberi méltósághoz való jogot, a XII. cikk szerinti vállalkozáshoz való jogot, a XIII. cikk szerinti tulajdonhoz való jogot, a XV. cikk (4) bekezdése szerinti esélyegyenlőséghez való jogot, és a XV. cikk (5) bekezdése szerinti nők védelemhez való jogát. (Indítvány. anonim.pdf.)

Bartha Szabó József
megmondó
Az Európai Unió ma alkalmatlan a földrész életének javítására.
  • Félreértették a kiesést
    Dollt már tavaly meneszteni kellett volna, amikor a Zseljeznyicsar ellen ugyancsak nyögvenyelős mérkőzések után kiesett a Fradi.
  • Követendő izraeli példa
    Idegen hatalmak ne béreljenek föl „civileket” belviszály keltésére. Ez érvényes olyan országban, ahol erkélyre mászó Vörös Brigádok keltenek feszültséget.
  • Óriási az érdeklődés a csok iránt
    Óriási az érdeklődés a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) iránt, az idei első fél évben 61 ezren érdeklődtek a bankoknál.
  • Tu es Petrus - EP emlékére
    Most jönnek a nekrológok, tömött sorokban, hogy pótolhatatlan veszteség, aki a mai magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja volt.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI