Isztambuli robbantás - Lapvisszhangok
Az öngyilkos merénylőt az a szándék vezérelhette, hogy tovább szűküljön a nyugati emberek számára biztonságosnak tekinthető világ.
Utoljára frissítve: 2016. január 13. 16:08
2016. január 13. 14:21

Német lapok: Németországot is elérte az Iszlám Állam terrorja

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap Terror Isztambulban című szerdai kommentárjában kiemelte, hogy a Kék mecsetnél elkövetett merénylet Törökországot és Németországot célozta, és nagy valószínűséggel az IÁ felelős érte.  

A FAZ szerint "nem lehet véletlen", hogy a merénylők négy nappal a német Tornado felderítő repülőgépek IÁ elleni bevetésének kezdete után éppen egy csoport német turistát rántottak magukkal a halálba.

A merénylet ennyiben Németországnak szólt, de szólt Törökországnak is, hiszen a Tornadók a törökországi Incirliknél lévő légi támaszpontról indulnak, és az ankarai vezetés éppen mostanában kezdett hozzá komolyan annak az ígéretnek a beváltásához, hogy elvágja az IÁ-nak a török-szír határon keresztül vezető utánpótlási útvonalát - írta a FAZ.

A Die Welt című konzervatív lap Kikényszerített szövetség című kommentárjában kiemelte, hogy egyelőre még nem tudni biztosan, hogy az IÁ felelős az isztambuli merényletért, de kimutatható az IÁ "perverz logikája"; a dizshadisták válogatás nélkül gyilkolnak oroszokat, törököket és európaiakat, és ezzel kikényszerítik, hogy katonai szövetségre lépjenek olyan szereplők, amelyek "nem tartoznak össze".

Az IÁ által megtámadottaknak, így Németországnak sincs más választása, mint a harc, és akárhogy is fáj szövetséget kötni Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és még magával Bassár el-Aszad szíriai államfővel is, az IÁ elleni "háború elsőbbsége vitán felül áll" - írta a Die Welt.

A liberális Süddeutsche Zeitung Baljóslatú bizonyosság című kommentárjában hangsúlyozta, hogy Törökország mellett Németország is a terror szorításába került, és ugyan sok még a nyitott kérdés, de a merénylet elkövetésének módja arra utal, hogy az IÁ felelős a robbantásért. Az ugyan még nem biztos, hogy célzottan németek ellen irányult a támadás, de kérdés, hogy van-e ennek egyáltalán jelentősége.

Amennyiben a terroristák célzottan németeket akartak meggyilkolni, akkor a Tornadók és a Charles de Gaulle francia repülőgép-hordozó védelmét szolgáló fregatt bevetése miatti bosszúról lehet szó, ha pedig válogatás nélkül gyilkoltak, akkor beigazolódik az az állítás, hogy bármikor bárki terrortámadás célpontja lehet. Függetlenül attól, hogy egy párizsi kávézóban ül, vagy Isztambul iszlám örökségét tekinti meg, és függetlenül attól is, hogy kormánya miként viszonyul az IÁ elleni háborúhoz -  írta a Süddeutsche Zeitung.

A müncheni lap hozzátette, hogy a terror elharapózása Törökországban megnehezíti a menekültválság kezelését Angela Merkel számára, hiszen a német kancellár éppen Törökországra épít, azt szeretné, hogy Ankara tartson vissza minél több menekültet. Ugyanakkor minél kevésbé stabil Törökország, annál rosszabbak az esélyek ennek a tervnek a megvalósítására - írta a Süddeutsche Zeitung.

Francia, cseh, osztrák, brit lapok

A keddi isztambuli robbantásos merénylettel kapcsolatban a francia Libération úgy látja, hogy az Európai Unió stratégiai partnerének számító Törökország kezd Európa "lőporos hordójává" válni. A baloldali lap emlékeztetett: az iszlám-konzervatív török kormány sokáig azt gondolta, hogy a dzsihadisták hatékonyak lesznek Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje ellen - amelynek megdöntése elsődleges Törökország számára -, de a kurdok ellen is. Ankara azzal nem számolt kezdetben, hogy rá nézve is veszélyes lesz az IÁ, és csak tavaly nyáron kezdett el fellépni a terrorszervezet ellen.

A katolikus La Croix szerint Törökország beleesett egy "szíriai csapdába", az elmúlt hónapok törökországi terrortámadásai annak a jele, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő politikája Szíriával szemben zsákutcába jutott .

Ezt az álláspontot osztja a konzervatív Le Figaro is, amely szerint a török kormány mostanig számítóan visszafogott volt az Iszlám Állammal szemben, erélyesen csak a kurdokkal szemben lépett fel. A szerkesztőségi írás szerint Erdogannak egyetlen lehetősége maradt arra, hogy "kievickéljen abból a hálóból, amelybe belegabalyodott: bekapcsolódik a harcba, amelyet NATO-partnerei már megkezdtek, feladva illúzióit és kompromisszumait".

Nem igazságos, de érthető, hogy ha a turisták körében kedvelt városban, Isztambulban történt merénylet az európaiakat jobban megérinti, mint egy előző napi, amelyben tízszer annyi iraki ember halt meg - olvasható a Der Standard című osztrák napilap szerdai számának kommentárjában.

Minél közelebb történnek a támadások hozzánk, annál valóságosabban érezhető a veszély - írja a szerző, aki szerint abból a körforgásból, amelybe az iszlám terror belekényszerítette Európát, már nem lehet többé kiszállni. Úgy véli, hogy minden más fenyegetettség, a kisebb vagy nagyobb veszélyhelyzetek vagy a környezeti katasztrófák mind a háttérben maradnak ehhez képest.

Nem lehet tudni, hogy a Párizsban vagy Isztambulban történtek megismétlődnek-e, azonban a "déja vu élmény" megtapasztalása nem csökkenti a félelmet, sőt - olvasható a cikkben.

A Právo című cseh baloldali napilap jegyzetében úgy vélte, bár kétségtelen, hogy Törökország a menekültválságban kulcsfontosságú Európa számára, az isztambuli robbantás után az Európai Uniónak tudatosítania kellene, hogy a török kártyának is megvannak a maga korlátai.

Mérvadó nemzetközi elemzések egybehangzóan azt jelzik, hogy Törökországban a következő években belpolitikai bizonytalansággal kell számolni. Törökország két tűz közé került, mert a kurdokkal fennálló konfliktust nem sikerült politikai eszközökkel rendeznie, és csődöt mondott az Iszlám Állammal szembeni kétszínű politika is - mutatott rá Milos Balabán neves cseh biztonságpolitikai elemző.

A bizonytalan török belpolitikai helyzetnek komoly figyelmeztetésnek kell lennie az EU számára, mert a térségben más államra nemigen tud építeni. Ugyanakkor "határozott követelmény", hogy Görögországban nem virtuális, hanem valódi külső schengeni határt kell létrehozni. További probléma, hogy az isztambuli robbantással Törökország is felsorakozott Egyiptom és Tunézia, tehát azon államok mellé, ahol a turizmus jövője bizonytalanná vált az európaiak számára - zárja jegyzetét a cseh Právo.

A liberális hátterű román Adevarul elemzése a párizsi merényletek és a szilveszteri kölni erőszakos cselekmények folytatását látja a keddi isztambuli robbantásban, megállapítva, hogy Európa bizonytalan, rettegéssel teli korszakba lépett, a válság pedig Romániát is elérheti.

A szerző szerint a félelem terjedését Európa kulturális identitásának válsága táplálja, a terrorcselekmények pedig az iszlámgyűlöletet erősítik, önbíráskodáshoz, civil milíciák szerveződéséhez vezetnek. A lap szerint Romániát éppen "rossz híre" védte eddig a migránsok tömegétől és az isztambulihoz hasonló támadásoktól, de az ország hosszú távú biztonságát csak az garantálhatja, ha Európa egységes marad és képes lesz megfelelő választ adni a migránsválságra.

A The Guardian kommentárjában azt írta, hogy az isztambuli turistanegyedben elkövetett öngyilkos merénylet egyértelműen annak a következménye, hogy Erdogan "megszállottan és makacsul csak a kurd szeparatisták elleni vendettára összpontosítja figyelmét". A vezető baloldali brit napilap szerint Erdogan és miniszterelnöke, Ahmet Davutoglu még akkor is "rossz irányba nézett", amikor a terroristák már az isztambuli robbantásra készültek. Davutoglu a kormánypárt hétvégi kongresszusán is arról beszélt, hogy a török biztonsági erők nagy elszántsággal folytatják terrorellenes hadjáratukat, mindaddig, amíg a hegyekből, síkságokról és városokból "el nem takarítják ezeket a gyilkosokat". A "gyilkosok" azonban, akikről beszélt, az autonómiáért küzdő kurdok voltak, nem az Iszlám Állam dzsihadistái - áll a The Guardian elemzésében.

A lap szerint az isztambuli merénylet a török biztonsági szolgálatok olyan kudarca, amelyért egyértelműen Erdogan tehető felelőssé.

A konzervatív The Times kommentárja szerint Törökország népszerű turistacélpontból gyors ütemben süllyed terrorizmus tépázta országgá, és ez felveti a kérdést, hogy a török kormány miért nem tudja elejét venni az egyre szaporodó merényleteknek. A The Times is megjegyzi, hogy Erdogan szemében nincs sok különbség az Iszlám Állam és a kurd szakadárok között.

Lengyel, belga, izraeli lapok

Az öngyilkos merénylőt az a szándék vezérelhette, hogy tovább szűküljön a nyugati emberek számára biztonságosnak tekinthető világ - írta a Rzeczpospolita. Jerzy Haszczynski, a lengyel napilap kommentátora szerint az európaiak félelme a támadás után valóban növekedhet. Ugyanakkor a tragédiának pozitív következménye is lehet, amennyiben arra készteti Törökországot, hogy a Nyugat kiszámíthatóbb szövetségesévé váljon. Erdogan elnöknek eddig az volt az elsőrendű érdeke, hogy a "borzalmas közel-keleti káoszból" ne szülessen egy önálló kurd állam. Törökország a kalifátus képviselőinek, sőt vezérének bujkálását, az új dzsihadisták toborzását is megtűrte saját területén - írta a szerző, hozzátéve: amennyiben bebizonyosodik, hogy a keddi merénylet mögött az Iszlám Állam állt, a török vezetés tudatosíthatja, hogy rosszul végződnek a dzsihadistákkal fenntartott taktikai szövetségek, tevékenységük eltűrése.

A belga lapok a merénylet célpontjainak egyértelműen a turistákat nevezik, de hozzáteszik, hogy az elfogott gyanúsítottak dzsihadista kötődése nem bizonyított. Emlékeztetnek viszont arra, hogy Törökország tavaly nyáron csatlakozott az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióhoz, és emiatt a terroristák célpontjává válhatott. Ankara állítása szerint már több merényletet meghiúsított.

A Háárec című izraeli újság szerint a keddi merénylet abban tért el a Törökországot eddig sújtó terrorakcióktól, hogy ezúttal nem szektás vallási vagy etnikai okokból, hanem egyértelműen nacionalista indítékból robbantottak. A nyugati koalícióhoz történt csatlakozása miatt maga a török állam vált célponttá. Ezentúl már három fronton kell szembenéznie a terrorakciók lehetőségével: a kurdokkal szembeni hagyományos harc miatt, a szunnita Szaúd-Arábia vezette koalícióhoz történő csatlakozása révén Iránnal szemben, valamint a nyugati koalícióhoz történő társulás után az Iszlám Állam ellen is. Ez utóbbihoz az IÁ beszervezheti a kétmilliós szíriai menekültáradat városokban tengődő tagjait is. A keddi merénylet válságba sodorhatja a török gazdaság egyik hajtóerejének számító idegenforgalmat.

A török sajtó egybehangzóan elítélte a történteket

A török sajtó szerdán egybehangzóan elítélte, barbár és alattomos tettnek minősítette az előző napi véres isztambuli robbantásos merényletet.

A legjelentősebb kormánypárti napilap, a Sabah címoldalán Recep Tayyip Erdogan török elnök azon kijelentését emelte ki, amely szerint Törökország jelenleg a térségben tevékenykedő terroristák első számú célpontja. Az újság megnevezte az elkövetőt, akinek a személyét korábban hivatalos források nem erősítették meg.

A lap szerint Nabil Fadlit ujjlenyomata alapján azonosították a hatóságok. A férfi 28 éves szíriai állampolgár volt, idén január 5-én érkezett Törökországba a szíriai határon, ahol - miután ujjlenyomat-mintát vettek tőle - menekültként regisztrálták.

A Posta című független napilap kiemelten foglalkozott azzal, hogy a terrorakció külföldi turistákat, az újság megfogalmazásában Törökország "vendégeit" sújtotta. A lap rávilágított arra, hogy a vallásra hivatkozó Iszlám Állam dzsihadista szervezet - amelyet a török hatóságok a támadás elkövetésével vádolnak - közvetlenül az iszlám egyik szimbólumának számító 400 éves Kék mecset mellett hajtott végre öngyilkos merényletet. A Posta leírta, hogy a német turisták előző este érkeztek Isztambulba, két napot töltöttek volna a nagyvárosban, majd Dubajba folytatták volna útjukat. A kirándulócsoport tizennégy tagja úgy menekült meg, hogy ők a robbantás pillanatában éppen a közeli boltokban vásároltak - számolt be az újság a részletekről.

A Hürriyet című ellenzéki napilap érzékletes módon, helyszíni beszámolókat közölve ismertette olvasóival az eseményeket. Az újság címlapján közölte Sibel Satiroglu idegenvezető rövid visszaemlékezését.

A Zaman című című iszlamista-konzervatív napilap arra emlékeztetett, hogy bár tavaly mintegy 150-en estek öngyilkos merényletek áldozatául Törökországban, a támadások pontos hátterére még mindig nem derült fény. Az újság előkelő helyen foglalkozott a terrorakció külföldi visszhangjával, így azzal, hogy a nemzeti közösség Törökország oldalán áll a terrorizmussal szembeni harcban.

A Milliyet című ellenzéki napilap címoldalán a "Je suis Istanbul" szalagcímmel hirdette az áldozatok iránti együttérzését. A sajtóban és a közösségi portálokon a hasonló feliratok először a Charlie Hebdo című szatírikus francia hetilap szerkesztősége elleni, tavaly január 7-i párizsi dzsihadista támadás után jelentek meg, "Je suis Charlie" formában.

A Sözcü című, szintén ellenzéki napilap a hatóságok azon lépését bírálta, hogy már egy órával a merénylet után hírzárlatot rendeltek el. Az újság felháborodásában a vonatkozó irat fényképét is közölte.

MTI
megmondó
A strasbourgi székhelyű bohóc törvényszék kimondta, hogy „sérült” a hét szélsőséges politikusnak a szabad véleménynyilvánítási joga.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI