A lengyelek nem tréfálnak
A lengyel kormány nyitott arra, hogy az EB kérdéseit megválaszolja, ám jó lenne, hogy a kérdésfeltevés ezentúl lehetőleg pontos lenne.
Utoljára frissítve: 2016. január 13. 23:33
2016. január 13. 21:47

A 888.hu Szemelvények a világsajtóból rovata szemlézi az EU Observer cikkét, amelyben Frans Timmermans, az Európai Bizottság holland alelnöke olyan választ kapott Varsó bírálatát követően Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi minisztertől, amilyenre valószínűleg legrosszabb álmában sem számított. A lengyel miniszter felhívta a lengyel alkotmánybírósági reformmal kapcsolatban Timmermans figyelmét, hogy a jövőben tartózkodjék egy szuverén állam bírálatától még akkor is, ha baloldali ideológiájú. Majd megkérdezte, miért nem tűnt fel Brüsszelnek az a tény, hogy a korábbi lengyel kormány még az alkotmánybíróság mandátumának lejárta előtt választott meg öt alkotmánybírót csak azért, hogy a leváltottak saját emberei terpeszkedjenek az alkotmánybíróságban – írja az uniós ügyekre szakosodott portál.

Szemmel láthatóan a lengyelek nem tréfálnak, magabiztos határozottsággal lépnek fel az Európai Unióból érkező, balliberális érdekeket képviselő kritikákra.

A lengyel külügyminiszter Witold Waszczykowski azonnal sistergő választ adott. Azt javasolta, hogy a németek tegyék fel maguknak a kérdést arról, mit is várnak Lengyelországtól. „Azért kell önöknek Lengyelország, hogy ütközőzóna legyen önök és Oroszország között? Vagy hogy olcsó munkaerőt szállítson? Vagy hogy a német konszernek beszállítója és meghosszabbított munkapadja legyen? Avagy mi, lengyelek a nagy gazdasági különbségek ellenére Németország partnereinek számítunk, legalábbis ami a problémák megoldását illeti Európának ezen a felén?” – kérdezte Waszczykowski.

A lengyel külügyi szóvivő, Artur Dmochowski vasárnap arról értesítette a sajtót, hogy a lengyel külügyminiszter bekérette Németország varsói nagykövetét „a német politikusok lengyelellenes kijelentései miatt”. Waszczykowski a találkozón azt üzente azoknak a német politikusoknak, akik az utóbbi hetekben bírálták az új lengyel kormány tevékenységét, hogy saját maguk tekintsék meg a lengyel demokrácia helyzetét.

Közben Németországban Steffen Seibert kormányszóvivő igyekezett mihamarabb tisztázni, hogy országa nem tervez szankciókat Lengyelország ellen a médiát és az igazságszolgáltatást érintő lengyel intézkedések miatt. Előzőleg ugyanis Angela Merkel német kancellár egyik magas rangú párttársa, Volker Kauder, a jobboldali CDU parlamenti frakcióvezetője erre tett javaslatot.
 
„A németek és a lengyelek szomszédok, partnerek, barátok – és történetük során még soha nem volt ilyen szoros ez a viszony” – hangsúlyozta Seibert. A német kormányszóvivő elmondta azt is, hogy a következő hetekben a legmagasabb szintű találkozókra kerül sor a két vezetés között. Beata Szydlo lengyel kormányfő ugyanis elfogadta Angela Merkel kancellár meghívását Németországba, és már folynak a találkozó előkészületei. Sawsan Chebli német külügyi szóvivő pedig arról számolt be, hogy Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter Varsó meghívásának eleget téve „a közeljövőben” Lengyelországba utazik.
 
Brüsszel azért kíméletlen nyomást gyakorol Varsóra és kettős mércét is alkalmaz vele szemben, miközben Jean-Claude Juncker „meggondolatlanul” azt találta nyilatkozni, hogy valószínűtlen Lengyelország megbüntetése.
 
Az Európai Bizottság (EB) a jogállamisági mechanizmus keretében előzetes vizsgálatot fog lefolytatni a lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban – jelentette be Frans Timmermans bizottsági alelnök szerdán, miután a brüsszeli végrehajtó testület „orientációs jellegű” vitát tartott az új varsói kormány tevékenységéről.
 
Varsó nyitott arra, hogy az Európai Bizottság kérdéseit megválaszolja
 
A lengyel kormány nyitott arra, hogy az Európai Bizottság kérdéseit megválaszolja, ám jó lenne, hogy a kérdésfeltevés ezentúl lehetőleg pontos lenne - kommentálta az Európai Bizottság (EB) által Lengyelország ügyében elindított előzetes vizsgálatot Konrad Szymanski, az Európai Unió ügyeiért felelős lengyel miniszter. A fennálló kétségek érdembeli tisztázását reméli Beata Szydlo kormányfő is.
 
Szymanski az EB brüsszeli székhelyében nyilatkozott a lengyel újságíróknak azt követően, hogy Frans Timmermans, az EB alelnöke szerdán bejelentette: a brüsszeli végrehajtó testület a jogállamisági mechanizmus keretében előzetes vizsgálatot fog lefolytatni a lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban.
 
A lengyel miniszter elégedettségének adott hangot, hogy az EB az eljárással kapcsolatban sűrűn használta a "párbeszéd" szót, és hangsúlyozta: ebben Varsó is érdekelt. Ugyanakkor elmondta: jó lenne, ha az EB "lehetőleg pontosan tenné fel kérdéseit", mert az eddig megválaszoltaknak "az volt a hibájuk, hogy ezeket nagyon általánosan fogalmazták meg". Szymanski többek között Timmermans azon,  a lengyel kormánynak nyílt levél formájában továbbított kérdéseire utalt, melyek az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatására  és a körvonalazódó közmédia reformra vonatkoztak.
 
Az EB döntését Beata Szydlo lengyel kormányfő szerda esti sajtóértekezletén értékelte, hangsúlyozva: több előzetes kommentár ellenére csak előzetes helyzetértékelésről van szó, nem pedig "egy felügyeleti mechanizmus" elindításáról. A kormány nyitott a párbeszédre,  az utóbbi hetekben is folyamatos kapcsolatban volt a bizottsággal, most esély van rá, hogy érdemben tisztázzák a fennálló kétségeket  - mondta Szydlo, aláhúzva: Lengyelországnak joga van ahhoz, hogy szuverén döntéseket hozzon - többek között a média működéséről. Ugyanakkor, a szilveszter éjszakáján történt németországi támadásokra rámutatva leszögezte: szerinte az EU más, valódi problémákkal néz szembe.
 
A lengyel kormány és az EB közötti érdemi kommunikáció fontosságát hangsúlyozta a lengyel közszolgálati televízióban szerdán nyilatkozó Witold Waszczykowski külügyminiszter is, megjegyezve: "örvendünk, hogy az európai politikusok szóbeli támadásait ezentúl egy racionális dialógus helyettesíti". Waszczykowski szerint az EB remélhetőleg az uniós szerződések, "nem pedig más, rögtönzött eljárások" alapján fog lépni. Aggodalmának adott hangot, hogy Lengyelország ezentúl "kísérleti tereppé" válhat az EB tisztségviselői és az Európai Parlament vezető képviselői között vívott "játszmában".
 
A varsói parlamentben Rafal Bochenek kormányszóvivő újságíróknak nyilatkozva úgy értékelte: az EB döntése nem lesz negatív hatással  Varsó és Brüsszel kapcsolataira. A mechanizmus elindítása "a nyugati sajtóban megjelent bizonyos találgatásokon alapuló, orientációs jellegű cselekvés" - vélte Bochenek, aki szerint a helyzet akkor tisztázódhat, ha Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke Lengyelországba látogat. Erre előzetes egyeztetés alapján "egy-két hónapon belül" kerül sor - jelentette be a kormányszóvivő.
 
Ellentmondásosnak találta az EB döntését a közszolgálati televíziónak nyilatkozó Marek Magierowski, a lengyel elnök szóvivője. "Egyfelől azt állítják, hogy Lengyelországban csorba esik a jogállamiságon, másfelől az előzetes vizsgálat elindításával csak most kezdik gyűjteni az erre vonatkozó információkat" - mutatott rá Magierowski.  
 
A fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) nevében a sajtónak nyilatkozó Rafal Trzaskowski volt külügyi államtitkár úgy látta: a döntés megerősíti, hogy az EB "nem helyesli azt, ami Lengyelországban a parlamenti demokráciával történt". "A kormányzó Jog és Igazságosságnak (PiS) változtatnia kell az ellenzékhez, valamint a törvényhozói folyamathoz való viszonyán" - vélte, megjegyezve, hogy az EB tisztségviselőinek "megalapozott aggodalmai" vannak a lengyelországi helyzetet illetően.
 
Több lengyel kommentátor "nem érdemi, hanem erősen politikai döntésnek" minősítette az eljárás elindítását. Tomasz Wróblewski, a Wprost című jobbközép hetilap főszerkesztője például úgy vélte: az előzetes vizsgálat nem fogja az Európai Unió konkrét lépéseit eredményezni. A főszerkesztő "az EU egyfajta erőfelmutatásának" minősítette a lépést, mely szerinte inkább az uniós politika, mintsem a lengyelországi demokrácia helyzetéről tanúskodik. "Az EB meg akarta mutatni, hogy ura az európai helyzetnek, miközben az utóbbi időben sok, az uniót dezintegráló jelenség észlelhető" - szögezte le Wróblewski.
 
 
Volt külügyi államtitkár: a lengyel ellenzék nem fog "a kormánnyal vállvetve menetelni" Európában
 
A fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) nem fog az Európai Unió színterén "a kormánnyal vállvetve menetelni" - jelentette ki szerdán a varsói parlament alsóházában Rafal Trzaszkowski, az előző kormány külügyi államtitkára, miután a lengyel kormányfő a külpolitikai kérdésekben megszületett pártok feletti konszenzusra utalt.
 
A Jog és Igazságosság (PiS) kabinetje élén álló Beata Szydlo szerdán a szejmben Lengyelország nemzetközi helyzetét elemezte. A fellépés a jövő héten esedékes, Lengyelországról szóló európai parlamenti vitához kapcsolódott, melyen a kormányfő részt fog venni. Szydlo kedden abban állapodott meg a szejm frakcióinak vezetőivel, hogy az uniós fellépését megelőzően a lengyel parlamentben vitatja meg álláspontját. A kormányfő jelentéséről szóló vita párhuzamosan zajlott az Európai Bizottság (EB) szerdai tárgyalásával, melynek végén Frans Timmermans bizottsági alelnök bejelentette: a brüsszeli végrehajtó testület a jogállamisági mechanizmus keretében előzetes vizsgálatot fog lefolytatni a lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban.
Szydlo beszédében a kedden megszületett pártok feletti konszenzusra utalt, miszerint a belpolitikai problémákat Lengyelországban, nem pedig uniós színtéren kell megoldani. "A lengyelországi demokrácia jól van" - jelentette ki, hozzátéve: nem igaz az, hogy megszegték volna a demokratikus jogállam elveit, az országot "igazságtalanul rágalmazzák és vádolják". A későbbi vitában Szydlo kijelentette: az európai parlamenti vitán "nem fog engedelmesen hallgatni".
"Lengyelország egy büszke állam, az EU tagállama vagyunk, ez egyszerűen a mi jogunk, nem pedig valamiféle kiváltság" - hangsúlyozta. "Legyünk az EU-ban ugyanazon szabályok alapján, mint mások" - szorgalmazta.
 
A keddi állítólagos konszenzust megköszönte a képviselőknek Ryszard Terlecki, a PiS parlamenti frakciójának vezetője is. Legalábbis ő ezt úgy értelmezte, hogy a megbeszélésen minden jelenlévő politikus egyetértett: Lengyelországban a demokrácia nincs veszélyben, és egyes nyugati politikusok erre vonatkozó nyilatkozatai "túlzottak" voltak.
 
Ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) nevében megszólaló Rafal Trzaskowski volt külügyi államtitkár. Demokratikus merényletet követtetek el a média, a közigazgatás ellen - mondta, hozzátéve, hogy az európai politikusoknak van okuk nyugtalankodni. A kormányfő által említett konszenzussal kapcsolatban Trzaskowski cáfolta, hogy a PO "a kormánnyal vállvetve menetelne". Közölte, hogy az Európai Parlamentben nem fognak a PiS mellett kiállni. A politikus cáfolta, hogy a PO vitte volna uniós szintre a lengyelországi vitát, szerinte az uniós politikusok aggodalmait az PiS intézkedései váltották ki.
 
Trzaskowski fellépését a harmadik legnagyobb frakció, a Kukiz´15 nevében megszólaló Marek Jakubiak bírálta, rámutatva: a PO képviselője előző nap "teljesen más módon viselkedett, szelíd és tárgyilagos volt". "A demokrácia állapotáról magunk gondoskodunk, semmiféle testvéri segítségre nincs szükségünk" - jelentette ki  Jakubiak.
 
A Lengyelországról szóló európai parlamenti vitát várhatóan jövő kedden vagy szerdán tartják meg.
 
 
magyaridok.hu / MTI
megmondó
Most „mérlegfőösszegről” regélni olyan, mint ha a bankrabló kevesellné az ellopható napi bevételt.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI