(A Der Spiegel egyik korábbi címlapja: Álombevándorlók – magasan képzett dél- és kelet-európai fiatalok Németországban)

David Cameron budapesti látogatása kapcsán az egyik legtöbbet emlegetett téma az Angliában dolgozó kelet-európai (egyébként uniós állampolgár) vendégmunkások juttatásainak tervezett átalakítása volt. A britek elsőként nyitották meg 2004-ben munkaerő-piacukat az új tagországok munkavállalói előtt, akiket a fapados járatok nagy számban repítettek a szigetországba.

Egyik legelső blogbejegyzésünkben már vázoltuk a tömeges bevándorlás káros hatásait a befogadó társadalmakra. Azóta a bevándorlásellenes pártok több választáson is sikeresek voltak, így kényszerítve a mérsékelt pártokat az EU-n belülről érkező migráció korlátozására. De nézzünk egy-két friss fejleményt:

Nyugat-Európa még csak most szembesül azzal, amit a polgári kormány Magyarországon 2010 után már megvalósított: Növelni kell a segély és a munkabér összege közötti különbséget, hogy jobban megérje dolgozni. Nyugat-Európában ugyanis az átlagos segély (és egyéb nem rendszeres jövedelmek) havi 400-900 eurós összege érdemben alig marad el az átlagfizetésből szabad rendelkezésre maradó jövedelem összegétől.

Ezért sem csoda, ha a nyugat-európai fiatalok nem tolonganak a rosszul fizetett gyakornoki és pályakezdői állásokért. Ezt látva a neoliberális gazdasági és politikai elitek akár Európán kívülről is milliószám importálnának munkásokat migránsokat, most azonban egyes EU-n belüli trendekről szeretnénk írni.

A 2010-es euróválság után a recesszióba süllyedő latinnyelvű országokból tízezrével érkezett alulképzett munkaerő Németországba. Egy román asszony perre is ment, mert nem kapott HarzIV szociális segélyt. A németek az EU luxemburgi bíróságára bízták a kérdés eldöntését, amely 2015. szeptemberében helybenhagyta a német gyakorlatot, miszerint a külföldi uniós állampolgárok a munkakeresési időre, vagy csupán az átköltözés miatt nem jogosultak a HarzIV szociális segélyre.

Ennek a segélynek az összege másfelől 2016-ban 5 euróval(!!!) emelkedik, így eztán havonta 404 euró jár majd, ami csak a kiegészítő juttatásokkal (pl. a lakbér átvállalásával) biztosítja az alapvető egzisztenciát. A HarzIV segélyezettnek egyébként előbb fel kell élnie saját vagyonát (pl. bankbetétjét, életbiztosítását), és csak utána jogosult támogatásra. Ez az elv régóta érvényes (pl. Németországban), nem csoda, ha a dánok ezt akarják a migránsokkal szemben is alkalmazni.

Németországban most vizsgálják a 2015-ben óránként 8,50 euróra megemelt minimálbér első hatásait, amitől a főállású munkaviszonyok számának növekedését várják. Szakértők az első kedvező tapasztalatok láttán arra figyelmeztetnek, hogy a mostani kedvező német gazdasági környezet rosszra fordulása esetén a megemelt minimálbér még vissza is üthet.

Finnországban és Hollandiában megint előjött a “feltétel nélküli alapjövedelem” ötlete. A finnek havi 800 eurót adnának havonta, míg a holland Utrecht-ben egy 300 családot érintő kísérleti projektben havi 900 euró segélyt adnak felnőttenként. Ez az összeg az elérhető munkajövedelem nagyjából fele-harmada, így — elméletileg — az otthon ülésnél jobban megéri dolgozni.

A munkaerőt kibocsátó országok a maguk részéről lassítanák az elvándorlást, így az új lengyel kormány is alkalmazná azt a gyakorlatot, hogy csak a ténylegesen az országban élő gyermekek után járjon a családi pótlék. Ezt az elvet is a nyugati országok kezdték pedzegetni: Szeretnék, hogy a pénz az adott országban forogjon, és ne más országokat gazdagítson. Másfelől, ha a gyerek német, angol, vagy osztrák iskolába jár, akkor valószínűbb, hogy idővel abban az országban fogja tanulmányait folytatni, ott fog munkába lépni és családot alapítani.

Mint láthatjuk, az ipari országok fiatal, aktív és képzett munkaerőt vár(ná)nak. A többi tagországból pedig a hiányszakmákba várnak dolgozókat, vagy olyanokat, akik hamar el tudnak helyezkedni. A munkanélküli vendégmunkások juttatásait csökkentik, gyors távozásra ösztökélve őket. Ne csodálkozzunk, ha ezeket az elveket nemsokára a tavaly nyáron még lufikkal és tapssal fogadott migránsokkal szemben is keményen alkalmazni fogják.