Felzaklatja a minaret terve a szigetváriakat
Muszlim zarándokhely vagy a kereszténységet védő hős emlékhelye? A helyi várban esetleg felépülő minaret kérdése foglalkoztatja a helyieket.
2016. január 21. 08:48

Erről beszélt a helyi várnagy és a polgármester is. Soltész Miklós államtitkár pedig azt mondta, ahogy a várvédő Zrínyi, a magyar kormány is a kereszténységért harcol, és eddig semmi olyat nem támogatott, ami ennek ellentmondott volna. L. Simon László államtitkár azt közölte, nincs kormánydöntés a szigetvári minaretről.

Nem akar muszlim zarándokhelyet a szigetvári várban a település polgármestere. A vár elsősorban Zrínyi Miklós emlékhelye, az ellene harcoló Szulejmán szultán át sem lépte az erődítmény kapuját, ezért sem lehet a rá emlékező, vallásos, muszlimok számára kialakított létesítménnyé tenni – véli Vass Péter. A vár emlék- és nem zarándokhely, Zrínyi ezerszer fontosabb, mint a szultán – fogalmazott az önkormányzati vezető annak kapcsán, hogy a török állam újjáépíttetné a várban álló dzsámi csonka minaretjét.


Szigetvár 1566-ban kerül oszmán kézre. A város ostromakor meghalt Szulejmán szultán emlékére dzsámi épül a várban, mely minaretje Evlija Cselebi szerint 90 parasztlépés (kb. 30–33 méter) magas volt. A XVIII. században a minaret nagy része leomlott, valószínűleg villámcsapás érte. Forrás: Wikipédia


Nem tudnak kormányzati szándékról, döntés nincs

Vass Péter hangsúlyozta, a város csak üzemelteti a várat, a műemlék a magyar államé. Ha tehát a tulajdonos úgy határoz, hogy bármit épít oda, az önkormányzat azt tudomásul veszi. Mint mondta, a török állam azt szeretné, ha a körülbelül harminc méteres minaret ismét teljes magasságában állna, ám neki olyan papírja van tavalyról, amely szerint a magyar kormányzat ezzel nem ért egyet, így jelenleg ő ezt tartja mérvadónak.

Lebedy János, a műemlék várnagya is arról beszélt, hogy a város mindenben követi a kormányzat utasításait, ám ő pillanatnyilag nem tud arról, hogy a minaret megépítése „valós szándék lenne a kormányzat részéről”.

L. Simon László kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár azt nyilatkozta a hirado.hu-nak, nincs kormánydöntés a szigetvári minaretről, de utalt rá, hogy jelentős súlyú kérdésről van szó.

Vass Péter szerint, ha a kormány a minaret mellett dönt, akkor az önkormányzat kikéri a lakosság véleményét is az ügyben.

Hasonlóan nyilatkozott Tiffán Zsolt, a térség országgyűlési képviselője is, aki szerint minden esetben a szigetváriak véleménye az elsődleges, valamilyen formában konzultálni kell a helyiekkel.

Inkább a keresztény emlékek – feszült lett a nagykövet

Tiffán Zsolt hozzátette, a minaret helyett ő inkább azzal foglalkozna, hogyan lehetne helyreállítani a vár egyéb részeit, méltóvá tenni az erődítményt Zrínyi Miklós emlékéhez. Lebedy János, a műemlék várnagya szerint a várkápolnát, illetve a keresztény emlékeket kellene rendbe tenni. Furcsa, hogy a várvédő hős a kereszténységért harcolt, de egy keresztény nem tud hová bemenni imádkozni, még egy fakereszt sincs, miközben a minaret újjáépítése a téma – tette hozzá.

A vár önkormányzati alkalmazott gondnoka azt is mondta, januárban tervtanácsi ülésen foglalkoztak a minaret ügyével. Ezen építészeti szakemberek is véleményt mondtak a tervről, és ők is úgy vélték, inkább Zrínyi emlékét kellene erősíteni a várban. Az önkormányzat részéről pedig ezen a fórumon is közölték, hogy a döntés az államé, amitől a török nagykövet borzasztó feszült lett – fogalmazott a várnagy.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a minaret-ügy kapcsán azt mondta, ahogy egykor Zrínyi Miklós, úgy a magyar kormány is a kereszténységért küzd, és a kabinet eddig semmi olyat nem támogatott, ami ennek ellentmondott volna. Hozzátette, természetesen a magyar állam, arányos mértékben más vallások számára is juttat támogatásokat.

Melyik ujját harapja?

A polgármester és a várnagy arról is beszélt, nem lehet egyoldalúan megítélni a minaret esetleges megépítését, mert sok haszonnal is járhatna a város számára. Tavaly néhány száz török turista nézte meg a várat, ám ha megépülne a minaret, és Szulejmán nemrég megtalált – a váron kívül álló – türbéjét is látogathatóvá teszik, több tízezren is érkezhetnek. Lebedy János szerint egyik oldalon az üzlet, a másikon az elvek, a politikai, hitbéli szempontok állnak – kinél ez, kinél az dominál.

Mint a polgármester fogalmazott, kavarognak benne az érzések, mert nem szabad elfelejteni, hogy az egyre inkább községesedő Szigetvárnak jelentős bevételt és új munkahelyeket is hozhatna a minaret. Egyelőre nem tudja eldönteni, melyik ujját harapja – fogalmazott Vass Péter.

A várnagy Lebedy János pedig arról is beszélt, az eddig érkezett vallásos érzületű, Szulejmánra emlékező törökök általában nagy rokonszenvvel voltak a magyarok iránt, rokon népnek tartanak bennünket, az idegenvezetések pedig gyakran végződnek meghatott összeölelkezéssel.

I. Szulejmán szultán 1566-ban százezres hadával vette ostrom alá a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett. Augusztus 9-étől szakadatlanul tartott az ostrom, közben szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt az idős szultán, de halálát eltitkolták katonái elől. Szeptember 8-án Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a lángokban álló belső várból. A távolabb álló janicsárok sortüzet adtak le, a kapitányt társaival együtt ölték meg Szigetvár kapujában. Forrás: Wikipédia

hirado.hu
megmondó
Idehaza egy olyan politikai bűnözőkből álló csoport, amely már kiesett a parlamentből, ugyanezt másfél évtizeddel ezelőtt már javában végezte.
  • Orosz propaganda az USÁ-ban
    A hisztériakeltés nagymesterei páholyból irányítják a propaganda-hadjáratot, hogy a leomlott hatalmi bástyát újraépíthessék.
  • Elmaradt séta Hillaryval
    És akkor mit tett az Ön kormánya? Megmondom, Hillary dicstelenül és az alkalomhoz méltatlanul viselkedett.
  • A Jobbik veszélybe sodorta az országot
    A 2004-es december 5-ei népszavazás mellé sorakozott a 2016-os november 8. Akkor nemzetárulásról cikkezett a sajtó, most a hazaárulás szót maga a Jobbik mondja ki.
  • Egyház nélküli kereszténység?
    A társadalomban a kereszténység jelen van. Hat. Erőt is felmutat. Felfénylik a hétköznapokban, beragyogja az ünnepeket.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI