Hogyan váltottam rendszert?
Beszélgetés Kelemen Andrással új könyvéről
A mostani kötet az események sodrában keletkezett írásaim, beszédeim, vitáim alapján a rendszerváltozás és azt követőleg máig futó időszak politikai képét vetíti az olvasó elé.
2016. január 28. 14:43

-„A küzdés maga”. Ezen a címen jelent meg Önnek nemrégiben egy kötete a Kairosz Kiadó gondozásában. Miért a madáchi címadás?

-  Lehet mondani, hogy irodalmi fertőzöttség. Hiszen az egyik fejezetcím is költőnkre utal: Reményik Sándor írja le az Ahogy lehet c. versében, hogy „Mentsd azt a talpalattnyi helyet”. Ezt a külpolitikai törekvéseinkkel foglalkozó fejezet élére írtam. Ami a könyvcímet illeti: én úgy vélem, hogy ez illik rá legjobban életemnek arra a szakaszára, ami a rendszerváltozással kezdődött.

-  Megjelenés szempontjából eredményesnek tűnik az Ön elmúlt éve. Fél éven belül két kötete is megjelent.

-  Ez csak a dolgok felszíne. Mindegyik kötet mögött hosszú időszak munkája áll. Az Antológia Kiadónál megjelent kötetem, az „Emberségről példát, vitézségről formát” címet viseli és tulajdonképpen egy irodalmi igénnyel megírt történelmi tanulmány arról, hogy kik vagyunk mi, magyarok és hogyan mutatkozik meg alkotókészségünk a történelmünk korai szakaszaiban. A mostani kötet pedig az események sodrában keletkezett írásaim, beszédeim, vitáim alapján a rendszerváltozás és azt követőleg máig futó időszak politikai képét vetíti az olvasó elé. Úgyis mondhatnám, hogy a könyv annak a képét nyújtja, ahogy egy eltökélt értelmiségi „rendszert váltott”.Az anyag válogatása kapcsán átélhettem Tolsztoj igazát: a fő munka abban rejlett, mit hagyok ki.

-  Hogyan keletkezett a könyv?

-  A jelenlegi kijevi nagykövetünkkel, Keskeny Ernővel nagytérségünk politikai kérdéseiről beszélgetve ő mutatott meg külügyminisztériumi irodájában több, témába vágó Kairosz-kiadványt. Ismerve a „Tépőzáras oroszlánszáj” c. 2010-ben megjelent regényemet, amelyben a későbbi „keleti nyitás” politikáját vetítem előre, feltette nekem a kérdést: össze tudnék-e állítani egy kötetet korábbi munkáim alapján?

Rábólintottam s csak azután kezdtem el gondolkozni, hogy milyen is legyen ez a könyv.

Előástam a rendszerváltozás előtti-alatti szamizdat-írásokat, műfordításaimat, turkológiai, néprajzi, embertani írásaimat, amelyek mind kötetbe kívánkoznának. Azután kézbe vettem a főleg 90-es évekbeli egészségpolitikai anyagokat – hiszen az egészségügy máig eleven seb. Végül letisztult bennem, hogy nem lehet különféle írások széteső halmaza a könyv. Inkább megpróbálom a politikai folyamatok képét megidézni. S akkor már ebből a szempontból vizsgáltam végig a kezemben levő salátahalmazokat. Forgattam a bel-, kül- és szakpolitikai szövegeket, a politikai állásfoglalásokat, egykori választókerületem ügyeit, s a civil mozgalmakban való részvételem során keletkezett közérdekű anyagokat és lassan kialakult az az elképzelésem, hogy egy bevezető riport után röviden villantsam fel Magyarország rendszerváltozás előtti képét, majd egy nagy fejezet vegye végig a belpolitikát 1989-től 2010-ig. Utána szóljon külön fejezet a külpolitikánkról a kezdeteinktől egészen 2015-ig. Ami pedig nekünk nem külpolitika és mégis az: a határon túli nemzetrészek ügyében folytatott küzdelmeink is külön fejezetet érdemelnek. Orvos alapfoglalkozásomból eredőleg ezt – a belgyógyászat mintájára – magamban „külgyógyászatnak” is neveztem. Egy rövidebb rész foglalkozik nemzeti ünnepeinknek alapot adó történelmi eseményekkel. Azután mély lélegzetet veszek és „Építkezés” címen, nagy, összetett fejezetben a civil politikai mozgalmunk három nagy kérdését járom be: az alkotmányozás, a földpolitika és magának a civil nemzeti önszerveződés kérdésének ágait-bogait. A rövid zárófejezet pedig üzenet a „civileknek” arról, hogy a közügyek mindnyájunk felelős részvételét kívánják, és óvás a könnyen vett siker buktatóitól.

-  25 év után érthetően megszaporodtak a visszaemlékezések. Nem gondolt arra, hogy inkább ilyen formában idézi fel ez a történelmi időszakot? Hiszen államtitkárként, képviselőként, a nemzetközi szervezetekhez küldött delegátusként végig belülről láthatta a politikai folyamatokat.

-  Nem. Az emlékezet torzít. A küzdelem pedig szembeállít másokkal. Ezért nem érzem magamat eléggé történésznek ahhoz, hogy ítélkezzem elevenek és holtak fölött. Viszont a törekvéseink sűrűjében keletkezett korabeli szövegek egy szempontból biztosan hitelesek: pontosan azt adják, ahogy a harcosok a csata közben átélték a csatát. John Keegan csataelemzései azért olyan újszerűek, mert a közkatona szemével is leírja a csatamezőt.

-  Politikusok előszeretettel gyűjtik beszédeiket kötetbe. Ez a könyv pedig nem illeszkedik ebbe a műfajba.

-  Nem bizony. Ezek országgyűlési és más nyilvánosan elhangzott beszédek, viták, különféle alkalmakkor írt cikkek rögzítései. Olyan írások, feljegyzések, okmányok, melyek a bel- és külpolitika legsűrűbb dzsungelében taposó felfedező dzsipiesz-jelei. Talán épp ez adja színességüket. Olvasásukkor engem is elfog az egykori küzdelmek izgalma.

-  Külön érdekessége a kötetnek a gondosan megválogatott képanyag. A mindenki által ismert közszereplők – II. János Pál pápa, Antall József, Pozsgay Imre, Göncz Árpád, Boross Péter, Kónya Imre, Andrásfalvy Bertalan, Kövér László, Lezsák Sándor, Makovecz Imre, Duray Miklós, Dr. Papp Lajos – arcának feltűnése a fényképeken jól jelzi, hogy a magyar közélet főáramából küldi híradását ez a könyv. A rajzok pedig izgalmasan szellemesek.

-  Hálás vagyok a Kairosznak, hogy igényt tartott képek közlésére. Így néhány beszédes grafikán túl az egykori események helyszíni felvételei elevenítik meg a szöveget. Azt hiszem, sikerült másutt nem látható illusztrációs anyagot összeállítanom.

-  Teljesen szokatlan, hogy az egyes témákat egy-egy saját verssel vezeti föl. Miért döntött így?

-  A közölt néhány versemmel egyértelmű, hogy magamról vallok. Volt olyan javaslat, hogy ha már ragaszkodom hozzájuk, akkor legyen a könyv végén egy verses fejezet, s oda gyűjtsem össze őket. De én másképp gondoltam. A különböző időpontokban, de az adott fejezettel hangulatilag kapcsolódó verseim érzelmi felvezetést adnak a fejezetnek. A könyv fülszövege szerint ez a Kelemen András „költői tevékenységet folytat”. Kedves, de másról van szó. Életem nehéz pillanataiban a formába öntés fegyelme volt a gyógyír a fájdalomra, kétségbeesésre, és kifejezője a ritkább boldog pillanatoknak. Hozzátartozóim egyszer meg akartak lepni és „hírlelőgépemről” letöltötték és kötetbe foglalták az ott fellelt verseimet. A tudtomon kívül elkészült kötettel megleptek 70. születésnapomon. Hetven ide, hetven oda, én ezzel a versgyűjteménnyel nem hetvenkedtem; gyorsan begyűjtöttem tőlük. Mára már oldódott annyira ez a görcs bennem, hogy néhányat beraktam ebbe a kötetbe, hiszen éppúgy hozzám tartoznak, mint egyéb írásaim.

 

***************

                                                                                                                         

A 2015 év végén a Kairosz Kiadónál megjelent „A küzdés maga” c. kötet irodalmi igénnyel és érzékkel összeállított kordokumentum a rendszerváltás mai napig húzódó kérdéseiről. Hitelességét fokozza, az egykori feszültségeket átélhetőbbé teszi az a finom jelzés, hogy következetesen jelzi az írások keletkezésének dátumait. A Kairosz Könyvkiadó ezzel a kötettel nagy lépést tett a rendszerváltozás fősodrának megértéséhez, átélhetővé tevéséhez.

gondola
megmondó
Ausztria társadalma már évtizedek óta tapasztalja a különböző kultúrák nyomásait: megváltozott nagyvárosaik hangulata.
  • Holt élt eddig a német hírszerzés?
    Idehaza egy olyan politikai bűnözőkből álló csoport, amely már kiesett a parlamentből, ugyanezt másfél évtizeddel ezelőtt már javában végezte.
  • Orosz propaganda az USÁ-ban
    A hisztériakeltés nagymesterei páholyból irányítják a propaganda-hadjáratot, hogy a leomlott hatalmi bástyát újraépíthessék.
  • Elmaradt séta Hillaryval
    És akkor mit tett az Ön kormánya? Megmondom, Hillary dicstelenül és az alkalomhoz méltatlanul viselkedett.
  • A Jobbik veszélybe sodorta az országot
    A 2004-es december 5-ei népszavazás mellé sorakozott a 2016-os november 8. Akkor nemzetárulásról cikkezett a sajtó, most a hazaárulás szót maga a Jobbik mondja ki.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI