Új területvédelmi rendszert kell létrehozni
Új területvédelmi rendszert kell létrehozni – mondta Simicskó István honvédelmi miniszter. A politikus hangsúlyozta, akár járásonként is lehetnének tartalékos katonai egységek az országban. A tárcavezető arról is beszélt, a honvédekre a terrorizmus elleni belföldi akciókban is szükség lehet, ezért módosítani kellene az alaptörvényt.
2016. január 31. 16:44

Nem csak szerződéses katonának várják a fiatalokat, hanem az új, önkéntes tartalékos képzésre is. Ezáltal azok is megtalálhatják a számításukat, akik polgári foglalkozás mellett vállalják a haza védelmét – mondta Simicskó István honvédelmi miniszter.

A 2010-es kormányváltás idején másfél tucat, vagyis 18 önkéntes tartalékos katona volt Magyarországon, mára 5500 főre növelte a létszámot a Honvédelmi Minisztérium. A tárcavezető szerint ez viszonylag elfogadható létszám, de lassú a felvétel menete, másrészt szeretnék a védelmi rendszert területi alapra helyezni. A cél az, hogy megyénként, akár járásonként legyenek tartalékos katonai egységek, természetesen önkéntes alapon – tette hozzá.

Polgárőrök, leszerelt honvédek, egyetemisták is jöhetnek

Simicskó István szerint az elmúlt időszakban talán kevésbé sikerült a fiatalok felé nyitni, ezért nagyon fontos, hogy a jelentkezőket engedjék, sőt, bátorítsák. Értékelni, motiválni és díjazni is kell, ha valaki ilyen módon vállalja a haza védelmét. Ennek részleteit már kidolgozták, a feladatra pedig miniszteri biztost fognak kinevezni.

A honvédelmi miniszter azt is kiemelte, valamilyen oknál fogva eddig a szerződéses katonákkal nem sikerült megállapodni – magyarul, nem volt követelmény –, hogy leszerelésük után benn maradjanak a rendszerben tartalékos katonaként. Ennek a részleteit is kidolgozzák, hiszen luxus, hogy a szerződés lejárta után teljes mértékbe elengedik a távozó honvédek kezét. A miniszter szerint a hatvanezer fős polgárőrség további célcsoport, ennek tagjai meglévő feladatuk mellett még tartalékos katonák is lehetnének.

Tartalékosnak 18. életévét betöltött, egészségügyi alkalmassági vizsgán átesett fiatalemberek jöhetnek számításba – tette hozzá a honvédelmi miniszter. A tartalékos alapkiképzése körülbelül egy hónap, majd szerződéstől függően különbözőféle továbbképzésekre mehet. Például egy egyetemista a vizsgaidőszak után bemenne pár napra, hétre átismételni az alapkiképzésen megtanult feladatokat, vagy érdeklődésének megfelelően elmenne valamely szakirányba.

Magyaros megoldás

Hasonló rendszer Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is működik, amelyek tapasztalatait szeretnék átvenni, de magyarosítva alkalmaznák őket – mondta Simicskó István.

A tartalékos egységek bármilyen veszély, baj esetén hadra foghatók lennének, nem beszélve arról, hogy a 25 ezer fős magyar honvédség mögött nagyon komoly tartalékot tudnának képezni. Tudjuk, hogy nincsen haderő tartalék nélkül – fogalmazott.

A miniszter szerint a tömeges migráció jelentette új kihívásokkal szemben a NATO-nak és a nemzetállamoknak is lehet feladata. A biztonság fogalmát újra kell gondolni, hiszen ezek a veszélyek bujtatott formában jelentkeznek, amire mindenkinek fel kell készülni. A nagy kérdés, hogy a nemzeti haderőnek ebben mekkora szerepe lehet. Simicskó István szerint már az ideiglenes határzár megépítése is azt mutatta, hogy szükség van a honvédségre.

Belföldön is kellenek a katonák a terror elleni harcban

A terrortámadások elleni fellépésben szintén kellenek a magyar katonák, akik ezt szerte a világban megteszik NATO-, ENSZ- vagy EU-felhatalmazással. Jelenleg azonban a hazai jogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy pont itthon felléphessenek, és segíthessék a rendvédelmi szervek ez irányú munkáját – mondta. Emlékeztetett, hogy több más országokban már bevezették ezt a lehetőséget, Franciaországban a párizsi merényletek után azon nyomban tízezer katonát vezényeltek az utcákra az emberek biztonságának garantálására és a terroristák elfogására.

Ehhez módosítani kell a magyar alaptörvényt, mert a különleges jogrendi szabályok nem teszik lehetővé, hogy a kormány azonnal, rugalmasan reagálhasson az ilyen típusú fenyegetésekre. Hozzátette: a kabinet természetesen parlamenti ellenőrzés mellett végezné ezt a tevékenységét, és a köztársasági elnököt is tájékoztatni kell az intézkedésekről – hangsúlyozta.

Simicskó István szerint a kormányzatnak alkalmazkodnia kell a kor kihívásaihoz, és ezt alkotmányos szinten szeretnék megtenni, mert nagy valószínűséggel ilyen világ lesz, aminek persze a magyar politikai vezetés nem örül. „Nem kell megkötni a kormány kezét, megfelelő civil, parlamenti kontroll mellett igenis, működnie kell az ország védelmi rendszerének” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
megmondó
Dollt már tavaly meneszteni kellett volna, amikor a Zseljeznyicsar ellen ugyancsak nyögvenyelős mérkőzések után kiesett a Fradi.
  • Követendő izraeli példa
    Idegen hatalmak ne béreljenek föl „civileket” belviszály keltésére. Ez érvényes olyan országban, ahol erkélyre mászó Vörös Brigádok keltenek feszültséget.
  • Tu es Petrus - EP emlékére
    Most jönnek a nekrológok, tömött sorokban, hogy pótolhatatlan veszteség, aki a mai magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja volt.
  • A „demokratát” nem ijeszti meg a demokrácia
    „Nem fogja elrettenteni…” E megfogalmazás híven kifejezi, hogy a kisvárosnyira hízott brüsszeli bürokrácia teljesen elbarikádozta magát a valóságtól.
  • Pártváltó politikus a Ligetben
    A demonstrálók jelentős része őszintén, javadalmazás nélkül tiltakozik, hallatja hangját, dulakodik a rendőrökkel. Egyikük-másikuk bedrogozva.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI