Bírálta egymást a lengyel külügyér és az EB első alelnöke
2017. február 17. 19:18

Élesen bírálta egymást Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter és Frans Timmermans, az Európai Bizottság alapjogokért felelős első alelnöke pénteken az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) első pódiumbeszélgetésén, amelyen az Európai Unió jövőjéről volt szó.

Witold Waszczykowski szerint az Európai Bizottság elszakadt az európai élet mindennapi valóságától és a brüsszeli "elefántcsonttoronyból" szemléli a világot, tétlenkedve, vagy rossz válaszokat adva a kihívásokra.

Ezt jelzi például a migrációs válság kezelése - emelte ki a jobboldali kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa. Mint mondta, magyar kollegájától 2015-ben azt a tájékoztatást kapta, hogy Magyarország területén 104 ország állampolgárai vonulnak át, ami azért fontos adat, mert nincs is ennyi országban fegyveres konfliktus vagy üldöztetés, vagyis az EU területére jogtalanul behatoló emberek jelentős része "nem menekült, hanem migráns".

Frans Timmermans úgy vélte, a lengyel diplomácia vezetője "alternatív tényeket" terjeszt. Kiemelte, hogy az EU sokkal több az eurónál és az egységes belső piacnál, lényegét a közös értékek jelentik, amelyeket a közösség működéséről szóló Lisszaboni szerződés második cikkelye foglal össze. Ezen értékek között szerepel a jogállamiság, és az is, hogy a kormányok nem avatkozhatnak bele az igazságszolgáltatás ügyeibe - húzta alá a holland szocialista politikus.

"Engedtessék meg nekünk, hogy a saját alkotmányunkat tiszteljük, és ne Brüsszel vízióját" - jegyezte meg Witold Waszczykowski, kifejtve kormánya álláspontját, miszerint az erős nemzetállamokra alapozva kell felépíteni az EU jövőjét.

Ezzel kapcsolatban a bizottság alelnöke kiemelte, hogy valóban "több hazafiságra van szükség, de nem nacionalizmusra".

A közönség soraiból Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német kereszténydemokrata (CDU) elnöke emlékeztetett, hogy az EU a szolidaritás jegyében 50 milliárd eurót fordít a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatására. Úgy tűnik, a lenygel kormány "nagyon szelektív" módon viszonyul a szolidaritáshoz, így a védelmi politika erősítését támogatja és elfogadja a strukturális támogatásokat, míg más közös döntéseket nem hajlandó elfogadni - tette hozzá Elmar Brok a menekültek tagországok közötti elosztása körüli vitákra utalva.

A lengyel külügyminiszter leszögezte, hogy az uniós támogatások 70-80 százaléka visszakerül az EU nyugati részére, és nem az új tagállamokat gazdagítja, az pedig nem igaz, hogy Lengyelország nem szolidáris a menekültügyben, hiszen több mint egymillió ukrán menekültnek nyújt védelmet.

Nem tekinthető a szolidaritás megnyilvánulásának a Németországot Oroszországgal összekötő, ám Lengyelországot megkerülő Északi Áramlat II. földgázvezeték megépítése.

A pódiumbeszélgetés egy további résztvevője, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter kiemelte, hogy a vezetékrendszer kiépítése üzleti vállalkozás, amelyre hatáskör hiányában nincs befolyása a kormánynak.

A CDU-s politikus arról is beszélt, hogy EU-s szabályok megalkotásának csak akkor van értelme, ha a tagállamok be is tartják a közös szabályokat. Az EU jövőjéről szólva kiemelte: elengedhetetlen, hogy a tagállamok a szuverenitásuk egy részét átruházzák az EU-ra.

Dalia Grybauskaite litván elnök elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az EU mellett a NATO is mélyreható reformra szorul. Mint mondta, "szégyenletes", hogy a szövetség tagállamainak túlnyomó többsége nem teljesíti azt a közös vállalást, miszerint a hazai össztermék (GDP) legkevesebb 2 százalékának megfelelő összeget kell fordítani a védelmi kapacitásokra.

mti
Címkék:
megmondó
Újabban a migránsokat vádolják azzal, hogy tönkreteszik a nyugati civilizációt. Lépcsőházi gondolat.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI