A valaha volt legnagyobb hazai gyorsforgalmi útfelújítás kezdődik
2023. március 27. 17:01
Az Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. munkatársai az M3 és az M7-es autópályán kezdik az úgynevezett szintrehozási munkálatokat. 2023-ban összesen 67 helyszínen dolgoznak majd. Magyarország legnagyobb gyorsforgalmi útfelújítása kezdődik húsvét után, április 12-én. Munkálatok lesznek az M1-es, az M15-ös, az M3-as, az M30-as, az M35-ös, az M4-es, az M7-es és az M8-as gyorsforgalmi utakon.
Idén 297 kilométer hosszan, 2 millió négyzetméteren cserélik a régi, elöregedett, javításra szoruló burkolatot új aszfaltra, megújul a felső kopó-, és ahol szükséges, az alatta lévő kötőréteg is. Ha indokolt, a mélyebb szerkezeti részeket is javítják. A tervek szerint csak idén több mint 330 ezer tonna új aszfaltot terítenek le. A teljes szintrehozás három évig tart - tette hozzá az InfoRádióban Szimicsku László, a cég kommunikációs igazgatója.
"2025-ig országszerte 200 híd és felüljáró újul meg, köztük 4 nagyobb híd: a Rába (M1), az Oszlári Tisza híd (M3), a Köröshegyi völgyhíd (M7) és a Pentele híd (M8). 50-60 csomópontnál a vízelvezető rendszereket és az esetleges rézsűcsúszásokat is javítjuk. Emellett 30 pihenőt is felújítunk" - mondta a szakember. A pihenőkben javítják az épületek, mosdók tetőszerkezetét és a gépészetet is. Új bútorokat helyeznek el az elöregedett fa padok, asztalok helyett. Fákat ültetnek és szelektív hulladékgyűjtőket is kitesznek. Ahol szükséges, cserélik a vadvédő kerítést is az autópályák mindkét oldalán. A sosem látott mennyiségű munkát tartalmazó útfelújítása persze terelésekkel, forgalomkorlátozásokkal jár, de a cég szerint ezeket próbálják úgy időzíteni, hogy a lehető legkevesebb fennakadással járjanak.
Az M7-en például a vakáció ideje alatt, a főváros és a Balaton között, előre tervezett munkálatok nem lesznek. Az aktuális munkálatokról a cég a Facebook-oldalán is tájékoztat.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ha ezeket a több tízmilliárd eurós összegeket úgy tudják osztogatni és költögetni, hogy közben az Unióban nem létezik audit, nincs számvevőszék és elszámoltatás, nem csoda, hogy minden „okvetetlenkedés”, ami az átláthatóságot és a transzparenciát szolgálná, az ő szemükben nemtelen támadás a „civil társadalom” ellen!
Ukrajnával szomszédos országként úgy látjuk, ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is – közölte a miniszterelnök hétfőn az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
