Krím, Erdély: revizionista propagandát kiált a szélsőség
2023. április 16. 22:27
Revizionista propagandával vádolja egy budapesti újságíró és a román sajtó a Hír TV-t egy politológus kijelentése miatt, miszerint az oroszok hasonlóképpen éreznek a Krím-félsziget kapcsán, mint a magyarok Erdély iránt.
A megállapítás a budapesti hírtelevízió Vezércikk című műsorának április 14-én, pénteken sugárzott adásában hangzott el, amelyben elemzők többek között az ukrajnai háborúról értekeztek. A felkapott idézet Kiszelly Zoltán politológustól származik, aki a műsorban egyebek mellett kijelentette: „a Krím-félsziget Putyinnak egy olyan szimbolikus kérdés, mint nekünk Erdély”.
Az elhangzott megállapítást a The New York Times napilapnak Budapestről tudósító Novák Benjámin újságíró kapta fel, és Twitter-bejegyzésében azt állítja: „Orbán egyik propagandistája Erdélyt emlegetve próbálja legitimálni Oroszország Ukrajnával szembeni területi követeléseit”.
Sőt az újságíró a téma kapcsán bejelölte a román külügyminisztériumot, azt firtatva, a bukaresti diplomáciának lesz-e reakciója az elhangzottak kapcsán. Novák bejegyzése alapján cikket szánt a témának szombaton a G4Media bukaresti hírportál, mégpedig a következő címmel: „Revizionista magyar propaganda Orbán Viktor pártjának, a Fidesznek a hírtelevíziójában”.
A G4Media egyébként tévesen Bayer Zsolt publicistának, a Fidesz egyik alapítójának tulajdonítja a kijelentést, amelynek mentén hosszan sorolja a „bizonyítékokat” Orbán Viktor és kormánya „revizionista” politikájára, Magyarországnak a szomszédaival szemben formált „területi igényeire”, ide sorolva többek között a határok fölötti nemzetegyesítést célzó törekvéseket is.
Nem hagyhatta szó nélkül a történteket az Antena 3 román hírtelevízió és annak szintén úton-útfélen magyar revizionizmust vizionáló műsorvezetője, Radu Tudor sem. A politikai-katonai elemző a hírtévé egyik vasárnapi műsorában egyenesen azt állította, hogy a „revizionista politikát folytató” Orbán-kormány veszélyt jelent Magyarország szomszédaira, mivel „illegálisan formál igényeket területekre”.
Tudor szerint a bukaresti hatóságoknak körültekintően kell eljárniuk az ügyben, de mindenképpen „csattanós választ” kell adniuk az elhangzottakra.
Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója a Hír TV műsorában • Képernyőmentés
A Vezércikk pénteki műsorának meghívottai egyébként többek között azt elemezték, atomháborúvá eszkalálódhat-e az ukrajnai katonai konfliktus, miben hajlandóak engedni a hadban álló felek, illetve meddig hajlandó feltétel nélkül támogatni a Nyugat és Amerika Ukrajnát. Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója ekkor fejtette ki: „a Krím-félsziget Putyinnak egy olyan szimbolikus kérdés, mint nekünk Erdély vagy a szerbeknek a Rigómező Koszovóban”.
A politológus úgy véli, vannak olyan vörös vonalak az oroszok számára, mint amilyen a Krím-félsziget, amit nem engednek átlépni, mégpedig politikai és geopolitikai szempontokból. „Az ukránok akkor tekintik ezt véglegesnek (a háborút – szerk. megj.), ha a Krím-félszigetről is kimentek az oroszok. Ha azt gondolják, hogy addig kell harcolni, amíg a ruszkikat kiszorítják a Krím-félszigetről, na az az a vörös vonal, aminél Putyin azt fogja mondani, hogy ez bármit megér neki, mert ez az ő politikai tőkéje” – állapította meg Kiszelly Zoltán a Hír TV-ben.
„A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
"Törekedni kell arra, hogy az értelmetlen pusztítás mielőbb álljon le, hogy ne haljon meg még több ember. Így is elég volt a sok-sok áldozatból, amit az ukrán és az orosz nép hozott ennek a háborúnak az oltárán" - mondta Simicskó István.
"Egyelőre sajnos nem lehet kijelenteni, hogy győzelemre állnánk, vagy hogy a kilátások pozitívak lennének, mert a négy lövedék együtt olyan súlyos sérülést okozott, hogy a kormányfő szervezete csak nagyon nehezen tud megbirkózni velük" - fogalmazott Robert Kalinák.
„A mai napon kibocsátásra kerülő érmék a jegybank hivatását, felelősségteljes szerepét közvetítik, üzenetként hordozzák a teljes magyarság felé az érmén megjelenő feliratot: a Magyar Nemzeti Bank 100 éve a független, stabil pénzügyi rendszer őre” – emelte ki Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke.
„A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
