Pokolgép robbant egy orosz író autójánál, áldozatok
2023. május 6. 13:40
Pokolgépes robbantásban autójában megsebesült szombaton Zahar Prilepin orosz író, sofőrje meghalt - közölték a helyi rendvédelmi szervek a TASZSZ orosz hírügynökséggel. Megerősítette a bejelentést az orosz belügyminisztérium is.
Szledkom/Telegram/TASS
A közlések szerint az önmagát hazafiasként pozicionáló írók csoportjához tartozó Prilepin ellen Nyizsnyij Novgorodban, Moszkvától 400 kilométerre keletre követtek el merényletet.
A mentőszolgálat beszámolója szerint a robbanószerkezetet Prilepin autójának aljára erősítették. A jármű a robbanáskor a levegőbe repült. A 47 éves író súlyosan megsebesült, de eszméleténél van.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegram-bejegyzésben reagált a robbantásra, és úgy vélte, azért nyugati országokat - köztük az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát - terheli a felelősség. "Washington és a NATO egy újabb terrorista sejtet táplál - a kijevi rezsimet" - írta a szóvivő.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának támogatása miatt Prilepin 2022 februárja óta szerepel az EU szankciós listáján.
A fegyveres konfliktus kezdete óta több háborúpárti orosz közéleti személyiség ellen is merényletet követtek el. Augusztusban a gépkocsijába rejtett pokolgép végzett Darja Dugina újságíróval, Alekszandr Dugin filozófus lányával Moszkva környékén egy autópályán, míg egy hónappal ezelőtt egy szentpétervári kávézóban történt robbanás, ahol 32 ember megsebesült, és életét vesztette Vladlen Tatarszkij orosz haditudósító és blogger.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
