Szombaton temették el a belgrádi iskolai lövöldözés, valamint a Mladenovac és Szendrő környéki gyilkosságok öt-öt áldozatát Szerbiában, ahol a történtek után háromnapos gyászt rendeltek el.
Szombaton is virágokat helyeztek el és gyertyákat gyújtottak az előtt a belgrádi iskola előtt, ahol a hét elején egy tanuló tüzet nyitott diáktársaira, megölve hét lányt, egy fiút és egy iskolaőrt. A fiatal a gyilkosságok után maga jelentette az esetet a rendőrségen, utóbb kiderült, hogy készült a vérengzésre és konkrét listát írt azokról, akikkel végezni akart. A 13 éves iskolai lövöldözőt azóta pszichiátriára szállították, apját pedig letartóztatták.
Egy nappal később egy 20 éves férfi lövöldözött véletlenszerűen két közép-szerbiai faluban, nyolc embert megölve. A támadást azóta terrortámadásnak minősítette a szerb belügyminiszter.
Miközben az ország nehezen dolgozza fel a történteket, a hatóságok a fegyvertartás szigorítását ígérték, és közölték, hogy fokozzák az iskolák biztonságát. Emellett a szerb kormány több pszichológiai és gyermekvédelmi szervezet együttműködésével kríziskezelési tervet dolgoz ki az érintett iskola diákjai számára. (Euronews)
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
